Betekintés a középkor világába

Élő történelemórát tartottak hétfőn az aracsi pusztatemplom romjainál, amelyen az óbecsei Samu Mihály Általános Iskola, a Sever Đurkić Általános Iskola és a törökbecsei Miloje Čiplić Általános Iskola hetedik osztályos tanulói vettek részt.

Az Aracs piknik elnevezésű programot Surányi Roland, a Samu Mihály Általános Iskola történelemtanára szervezte meg a Magyar–Turán Délvidék egyesület közreműködésével, immár negyedik alkalommal.

– Minden eddiginél színvonalasabb és összetettebb programmal készültünk a gyerekek számára. Egyre több hagyományőrző csatlakozik a kezdeményezéshez: az idén Óbecséről, Törökbecséről, Adáról, Moholról és Bajsáról is érkeztek, és mintegy 65 diákkal foglalkozunk a nap folyamán. A tanulók lovagolhatnak, íjászkodhatnak, vívhatnak, kipróbálhatják az ostorcsattogtatást, az idei újdonságként pedig felügyelet mellett jurtaállításban is részt vehetnek. Célunk, hogy a történelmet kihozzuk a tantermi keretek közül. A mai gyerekek képzelőerejét sokkal nehezebb megmozgatni, ezért egészen más élményt jelent számukra egy ilyen helyszín felkeresése, ahol közvetlenül is betekintést nyerhetnek a középkor világába. A történelem lehet végtelenül unalmas tantárgy, de rendkívül izgalmas is – fogalmazott a pedagógus, aki hozzátette: az aracsi pusztatemplom napjainkban is kiemelkedő jelentőséggel bír.

A programhoz a törökbecsei Aracs–95 Polgárok Egyesülete is csatlakozott. 

– Civil szervezetünk tevékenysége immár harmincéves múltra tekint vissza. Kezdettől fogva azon dolgozunk, hogy népszerűsítsük, és méltó helyére emeljük a köztudatban az aracsi pusztatemplomot. Az elmúlt években számos rendezvényt szerveztünk, többek között ifjúsági táborokat és megemlékezéseket is. Ehhez a kezdeményezéshez is örömmel csatlakoztunk, hiszen az itt jelen lévő diákok közelebb kerülhetnek a természethez és őseink örökségéhez – közölte Link Lajos, a törökbecsei Aracs–95 Polgárok Egyesületének elnöke.

A gyerekekkel korhű öltözetbe öltözött hagyományőrzők foglalkoztak.

– Egy kisebb tábort rendeztünk be a gyermekek számára. Sisakokat, lamellás vértezetet, láncinget, gambezont, kardokat, kétféle szablyát, lándzsát és ostorokat is hoztunk, emellett polifoam kardokkal és szablyákkal is készültünk a biztonságos bemutatókhoz. A diákok rendkívül érdeklődőek: leginkább a láncing, a kun sisak és a szablya keltik fel a figyelmüket – mondta Báló Edina adai hagyományőrző.
A diákok a magyarok „csodafegyverével”, vagyis a magyar íjjal, valamint az íjkészítés fortélyaival is megismerkedhettek a bajsai hagyományőrzők jóvoltából. 

– A magyar íj 2015-ben vált hivatalosan is hungarikummá. Ugyanebben az évben vettünk részt elsőször versenyen, ahol sikeresen szerepeltünk. Egy íj nem attól válik magyar íjjá, mert Magyarországon készült, hanem a formavilága és a történelmi jegyei alapján. A magyar íj – az ázsiai lovas népek íjához hasonlóan  – többféle anyagból készül: fa, szaru, ínréteg, valamint bizonyos esetekben csontmerevítések felhasználásával. Ez utóbbi főként a honfoglalás kori és az azt megelőző időszak íjaira volt jellemző. A merevítéseket általában állati lábszárcsontból vagy szarvasagancsból készítették. A régészeti leletek között leginkább ezek maradnak fenn, hiszen a többi szerves anyag az évszázadok során lebomlik – nyilatkozta Kókity Attila bajsai íjkészítő mester.