Bánáti sorsok az első világháborúban

Dr. Szilágyi Mária és dr. Németh Ferenc Bánáti sorsok az első világháborúban című közös tárlatát a Magyarcsernyén megrendezett LIX. Gyöngyösbokréta és XLVI. Durindó egyik kísérőrendezvényeként mutatták be.

A kiállítást dr. Szilágyi Mária szerző nyitotta meg, aki elmondta, hogy a tárlat nem egyetemesen mutatja be az első világháború történéseit, hanem két hétköznapi ember sorsán keresztül, a zsombolyai Bayer Irénén és a németcsernyei (a mai Szerbcsernye) Fábián Ernőén keresztül, akik az életüket Magyarcsernyén élték le.

– A körülöttünk lévő kiállítás az első világháborúnak állít emléket. A két hétköznapi ember sorsán keresztül szemléltetjük azt, hogy hogyan élte meg vidékünk a háború viszontagságait. A Fábián házaspár is azok közé tartozott, akiknek a nagy háború eseményei alakították a sorsát, az életpályáját. A háború kitörésével Fábián Ernőt katonai orvosként mozgósította az Osztrák–Magyar Monarchia a hadseregbe, menyasszonya, Bayer Irén pedig katonakórházakban dolgozott ápolónőként – kezdte beszámolóját dr. Szilágyi Mária.

Mint az kiderült, az első világháborúban szerzett élményeit, megfigyeléseit Fábián Ernő két hadi naplójában örökítette meg, amihez szervesen illeszkedik az a gazdag fényképgyűjtemény, amelyet a hadszíntereken és a hadipari épületekben készített, ugyanis amatőr fotózással is foglalkozott. Ezt az anyagot egészítik ki a Fábián család által megőrzött levelek és képeslapok is.

– Ezekből kerekedik ki Fábián Ernő és Bayer Irén háborús élet története. A család által megőrzött levéltári anyag, a két hadi napló, a számos levél és a fénykép gazdasága miatt nemcsak Bánát szempontjából, tágabb viszonylatban is egyedülálló. Fábián Ernő az első világháború után Magyarcsernyén folytatta orvosi pályafutását. A levelekből kiderül, hogy főként felesége, Bayer Irén szorgalmazására, aki a háború alatt többször vendégeskedett Csernyén Fábián Dénes plébánosnál és annak édesanyjánál, vagyis Ernő testvérénél és édesanyjánál – mesélte a kurátor.

A világháború alakulása a pár életére is rányomta a bélyegét. Temesváron szerettek volna letelepedni, de az a trianoni békeszerződést követően az a Román Királysághoz került, majd az 1924-es határkiigazítás után Zsombolyát is a Román Királysághoz kapcsolták.

– Fábián Ernő és Bayer Irén 1919-ben érkezett Magyarcsernyére, hogy a férj betöltse a körzeti orvosi állást, amely pozícióra a környék nagybirtokosa, Csekonics gróf nevezte ki. Házat is kaptak, amelyet a gróf 1913-ban építtetett a mindenkori csernyei orvos számára, és a fizetésükről is a Csekonicsok gondoskodtak. A házaspár igazi polgári életet élt falusi környezetben, emellett aktívan részt vettek a közösség életében is – hallottuk a szerzőtől.

A kiállítást a két kurátor több fejezetre bontotta. Az első rész a Fábián családot mutatja be, családfával, és a Csekonics-uradalom térképével, a második Ernő és Irén első világháborús életét vonultatja fel, katonaruhában és ápolónői ruhában. A tárlatban emléket állítottak a zsombolyai mindennapoknak is, Irén ugyanis 1918-ig Zsombolyán töltötte a háborús mindennapokat, ott szolgált ápolónőként. A következő rész a galíciai fronton szolgáló katonákat mutatja be, ezen képek mindegyike Ernőé, aki itt töltötte katonaorvosi szolgálatát. A szerzők emléket állítottak a galíciai frontnak is, ahol Fábián Ernő és Bayer Irén már házastársakként szolgáltak a háború végéig. A következő rész a galíciai falvakat és az ott élőket mutatja be, míg az utolsó részben a házaspár magyarcsernyei életét tárják elénk.