2024. április 18., csütörtök

Sok a munka, nagy a kihívás

Koprodukciókban készít előadásokat a szabadkai KDSZ az évad második felében

A pandémia jelenléte óta nagyobb az esélye annak, hogy nem minden a tervek szerint alakul, a Covid hirtelen közbeszól és halasztásokra, változásokra kerül sor. Ezzel küzdenek az intézmények is, beleértve a színházakat. Ezt szem előtt tartva arról kérdeztük Urbán Andrást, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatóját, hogy az évad közepénél járva mit sikerült eddig megvalósítani és mire számíthatunk a továbbiakban.

Hogyan alakult az évad első fele?

– Minden tervünket sikerült megvalósítani. Svájci koprodukcióban elkészült A kettőzött élet című előadás, amelyben a társulatunkból Kucsov Borisz és Búbos Dávid szerepelt. A Desiré fesztiválon mutattuk be, a nagy érdeklődésre való tekintettel pedig kétszer is műsoron volt. Nemrég nagy sikerrel tartottuk meg a Kokan Mladenović rendezésében, Maja Pelević szövege alapján készült Az utolsó kislányok című előadásunk premierjét is, amely nagy örömünkre úgy a közönség, mint a szakma tetszését is elnyerte. A Desiré villamosa programsorozatunknak is nagyszerű állomásai voltak, a Desiré fesztivált is sikeresen megszerveztük, és le is bonyolítottuk. Idén tizenegy napig tartott és nagy volt az érdeklődés minden előadás iránt. Az elmúlt időszakban persze nehézségek is akadtak, az egyik színészünket katonaságba hívták, és bennünket is elért a Covid, egy másik színészünk ugyanis lebetegedett. Az év tehát nem a legjobban kezdődött, kénytelenek voltunk lemondani egy budapesti vendégjátékot is. Mégis szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a fesztivált, a bemutatókat és sok más programot is véghezvittünk, megbetegedések nélkül.

Milyen változások történtek, történnek a színházban?

– A KDSZ Szabadka városával együtt a művelődési minisztérium által meghirdetett Városok a fókuszban című pályázatára jelentkezett, amelyen jóváhagytak egy bizonyos összeget. Ebből megjavíthatjuk a Lifka moziból történő beázást. Miután ugyanis tönkrement a csatorna, folyamatosan beázik az épület, és kívülről is rosszul fest, leszakadt a tető szigetelő része. Jelenleg ennek munkálatai zajlanak. A múlt év végén megcsináltuk a KDSZ színháztermébe nyíló ajtók hangszigetelését, mert katasztrofálisak voltak, ami pedig a legfontosabb és legnagyobb tét, sikerült a terem akusztikáját is helyrehozni. Ez azt jelenti, hogy különböző akusztikai elemeket szereltünk fel a megfelelő helyekre, amik csökkentik a visszhangot. Ettől lényegesen élvezhetőbbek lesznek a zenés produkciók és érthetőbbek a beszédek. Ez eddig nagy problémát jelentett, a színészeknek nagyon meg kellett küzdeniük azzal, hogy áttörjék azt a bizonyos falat, amit a visszhang idéz elő. Ez amiatt is fontos, mert a KDSZ-ben gyakran vannak zenés előadások és koncertek is.

Urbán András a KDSZ-ben (Fotó: Lukács Melinda)

Urbán András a KDSZ-ben (Fotó: Lukács Melinda)

Az elmúlt időszakban bonyolódott le a Bethlen Gábor Alapon és a Szekeres László Alapítványon keresztül megvalósított Nemzeti Összetartozás Éve projektum, amelyre a KDSZ, illetve a Desiré egyesület menedzsmentjében, szervezésében került sor. A Covid eleinte jelentősen áthúzta a terveket. Az eredeti elképzelés szerint ez a külhoni magyar színházak vendégszerepléseit foglalta volna magába, de végül Vajdaságra szűkült, vajdasági tematikájú lett, tehát az itteni magyar hivatásos színházak léptek fel több ízben is egymás színpadán. A projektum része volt egy streaming-felszerelés vásárlása is, ami itt rendelkezésre fog állni. Ez azt jelenti, hogy élőben tudunk majd interneten előadásokat, különböző produkciókat közvetíteni és előadásokhoz is használhatjuk. A pandémia megtanított bennünket arra, hogy ilyesmire is felkészültnek kell lennünk. Minden nehézség ellenére úgy gondolom, hogy részben elégedettek lehetünk.

Mi ad okot elégedetlenségre?

– Fájdalmas az, hogy a város által megítélt költségvetés, a tavalyi, csökkentett lett. Előre rettegünk attól, hogy mi lesz a Desiré fesztivál esetében. Most nagyon várjuk a többi hírt, a pályázati eredményeket, kiírásokat, mert a KDSZ-nek ebben a pillanatban ebből nincs annyi pénze, hogy megtartsa a tervezett produkcióit. Egy évben három vagy négy bemutatót tartunk. Ami a költségvetést illeti, egy vagy másfél produkcióra van pénzünk. Ez már egy folyamatosan vérző seb és nagy probléma. A KDSZ műszaki csapatának kis létszáma szintén blokkolja a színház működését. Egy előadás játszása, annak vezérlése, lebonyolítása, összetett és nagy munkát igényel. Ehhez képest nekünk három emberből áll a műszaki személyzetünk. Öten voltak korábban, de a racionalizáció következtében kettőt elveszítettünk. Kevesen végeznek iszonyú sok munkát, nagyon kevés pénzért. Jó lenne, ha az illetékesek elgondolkodnának, miért van ez így. Ez egy nagy és súlyos következményekkel járó probléma, az emberek belefáradnak, felmondanak, elmennek.

Mi várható az új évben?

– Most, január vége felé, a KDSZ elkezdi a budapesti Átrium színházzal koprodukcióban A trianoni csata munkacímű előadás készítését. A próbák főleg Budapesten lesznek, de itt is dolgozunk rajta. A tervek szerint március 12-én tartjuk meg a budapesti bemutatóját, az azt követő hétvégén pedig a szabadkait. Amint ezzel végeztünk, hozzáfogunk az egy éve dédelgetett projektumunkhoz, az Újvidéki Színházzal koprodukcióban, Lovas Ildikó Amikor Isten hasba rúg című regénye alapján készülő előadásunkhoz, amelynek bemutatója az Újvidék Európa Kulturális Fővárosa projektum keretében is lesz, de mindkét színházban játsszuk. A következő évadot szokás szerint ősszel kezdenénk meg, ekkor Hernyák György rendez nálunk előadást Zalán Tibor Ne lőj a fecskére! című drámája alapján, valamint Hegymegi Máté budapesti fiatal rendező előadásának előkészületeihez is hozzáfogunk. Alakul a Desiré villamosa műsora is, amelynek keretében különböző programokra, koncertekre lehet számítani, a Desiré fesztiválra pedig remélhetőleg ezúttal is november második felében kerül sor. Sok a munka és nagy a kihívás, néha túlságosan is, de ha bele is fáradunk, a folyamatos kihívások valahogy állandóan frissen tartják ezt a színházat.