A költészet az emberi gondolkodás és érzelemvilág egyik legösszetettebb kifejezési formája. A modern társadalomban azonban az irodalom befogadása egyre inkább háttérbe szorul, különösen a fiatal generációk körében. Ebben a helyzetben kiemelt jelentőséggel bírnak azok a közösségek és előadócsoportok, amelyek élővé és átélhetővé teszik a költészetet. A Mécsvirág együttes ilyen kezdeményezés: előadásaikon keresztül hidat képeznek az irodalmi művek és a közönség között. A Szenttamási Népkönyvtárban az "Amit a szívedbe rejtesz" című produkcióval József Attila születésének 120. évfordulójára emlékeztek a nagy magyar költő ismert és kevésbé ismert költeményeivel.
A zentai Pro Urbe díjas Mécsvirág együttes 21 évvel ezelőtt jött létre. Tagjai: Verebes Krnács Erika előadóművész, Baráth Hajnal Anna és Zsoldos Ervin verséneklő, zeneszerző, gitáros, a vendégelőadó Verebes Judit, a Zentai Magyar Kamaraszínház színművésze. A Mécsvirág együttes előadásai komplex művészi produkciók, amelyek jellemzői a dramatikus előadásmód mellett az érzelmi azonosulás a szöveggel és a több szereplős interpretációk.
Az elmúlt két évtized munkájáról Verebes Krnács Erikával és Zsoldos Ervinnel beszélgettünk: a verséneklő formáció 2005-ben alakult, Radnóti Miklós verseivel indultak, és azóta is népszerűsítik a kortárs és klasszikus magyar költészetet Vajdaságban és határon túl.
− Húsz év, húsz koncert címmel kezdtük a koncertsorozatot, amelynek lassan a végéhez közeledünk, Szenttamás és Újvidék után még Adán lépünk fel. Az egész úgy kezdődött, hogy annak idején egy Radnóti-műsorral hívtak meg bennünket Budapestre, a határon túli magyar fiatalok találkozójára. Akkor hármunkon kívül még Hajvert Ákos volt az együttesben. A Magyar Nemzeti Múzeum kertjében léptünk fel, ahol több mint 500 gyerek mondta az Éjszaka című verset. Csodálatos volt. Amikor hazajöttünk, rácsodálkoztunk, hogy milyen jó és szép volt, és hogy milyen jól működünk együtt. És maradjunk együtt! Anna nagyon megszerette A mécsvirág kinyílik című verset, innen a nevünk. Amellett, hogy a mécsvirág mindig éjszaka nyílik, az egésznek szimbolikus értelme is van, hiszen a sötétben mindig van egy kis pislákoló fénysugár, ami utat mutat. Nekünk pedig az a célunk, hogy utat mutassunk, megmutassuk a létérzést, amiben vagyunk, itt is, ott is, amott is. Nemcsak a mi vidékünkön, hanem az anyagországban is, és mindenhol, ahova hívnak bennünket – magyarázta Verebes Krnács Erika.
Azt is elmondta, hogy a Mécsvirág előadásai több évben is az MNT kiemelt jelentőségű programjai között szerepeltek, és volt, hogy évi nyolcvan alkalommal is felléptek.
− Úgy érzem, hogy a mögöttünk lévő húsz év felfelé ívelő pálya volt. Rájöttünk, hogy amit mi csinálunk, az egy misszió. Lehet, hogy a fiatalok nem túl nyitottak a költészetre, ezért nagyon fontos az, hogy mi felnőttek utat mutassunk. Nem tudja a gyerek, hogy jó-e az az étel, ha nem kóstolja meg, ezért automatikusan rámondja, hogy nem jó, nem kér belőle, én pedig azt mondom: kóstold meg! Így vagyunk, az irodalommal és a művészettel is, hogy valamilyen szinten, finoman, észrevétlenül rá kell őket vezetni, hogy megváltozzanak ebben a világban, és nekünk ez szent feladatunk – mutatott rá az előadóművész, aki 44 éve van a pályán. Egyedül, egy zenész kíséretében kezdte, húsz éve pedig a Mécsvirággal tolmácsolja a lírai elemeket.
A megjegyzésre, miszerint a digitális média térnyerése és a felgyorsult életmód csökkenti a klasszikus irodalom iránti érdeklődést, illetve sokak számára a vers nehezen értelmezhető vagy távolinak tűnik, Zsoldos Ervin, az együttes zenész-énekese elmondta, hogy olyan világban élünk, amikor a gyerekek, a fiatalok inkább a telefont bújják, nehéz őket megszólítani.
− Viszont amikor összeállt a Petőfi-összeállításunk, és több helyen bemutattuk, felkapták a fejüket, hiszen Petőfi költészetét ismerik a legjobban, és a magyar történelemmel is találkoznak. Amikor a magyar ember a költészettel megtalálja a gyökereket, gyökereinket, akkor szembesülünk azzal, és érezzük, hogy a történelem ismétlődik, hiszen az elődeink is hasonlóképpen gondolkodtak, és számos olyan egykoron született vers van, amely ma is aktuális. Azonban ma már mindenhonnét ömlik az információs dömping, ezért nehéz eljuttatni a fiatalokhoz az irodalom és a líra üzenetét. Nagyon jó volt az a pár év, amikor az MNT felismerte a lehetőséget és támogatott minket abban, hogy a diákok ne csak irodalomórán találkozzanak a költészettel – fogalmazott Ervin.
Az utánpótlásról szólva elmondta, minden iskolai előadás után vannak fiatalok, akik odamennek hozzájuk, érdeklődnek, ami szerinte nagyon jó. Kiemelte, a versmondás, a dramatizálás és a zenei kíséret segíthet közelebb hozni a költészetet a közönséghez.
− A zenével igyekszem mindig az olyan verseket megtalálni, ami elmondva „nem szól akkorát,” a lényeg inkább rejtve marad. Tehát a zene segít abban, hogy a tartalom könnyebben eljusson a hallgatóhoz. Valójában azonban a vers a legtöbb esetben eladja magát, és ezért szoktuk azt mondani, hogy ami mondanivaló vers, azt szavaljuk el – magyarázta Ervin.
Az együttes további terveiről szólva Verebes Krnács Erika optimista.
− Azt hiszem, hogy a Mécsvirágnak van jövője, rengeteg ötlet mozgat meg bennünket és van a tarsolyunkban. Hiába van ötlet, támogatás is kell, a gyerekeket pedig nem terhelhetjük. Abban reménykedünk, hogy a Magyar Nemzeti Tanács továbbra is fontosnak tartja fellépéseinket, pozitívak vagyunk, rajtunk nem múlik – mutatott rá Verebes Krnács Erika.
Nyitókép: Szenttamáson (is) járt a zentai Mécsvirág együttes/Fotó: Paraczky László
