Az elmúlt 60 év sokrétű munkájának jutalmaként ítélték oda 2025-ben a Juhász Gyula Művészeti Díjat Kerekes Sándor KeS. szabadkai festőművésznek. Az elismerés átadóját, ezzel egyidejűleg az alkotó életmű-kiállításának megnyitóját ma tartották meg a Népkör Magyar Művelődési Központban. A kitüntetésre legméltóbb művészt 92 Kárpát-medencei költő, zenész és képzőművész közül választott ki a díj kuratóriuma Kovács Henriette elnök vezetésével.
– 82 évesen több ezer kiállítás van mögöttem, több száz könyv illusztrációja, de mindez csak szakmai munka. Külön hálás vagyok a Népkör vezetőségének és segítőkészségüknek, mert gyermek- és középiskolás koromat ebben az épületben éltem át, és ebben az épületben kezdtem a művészet terén fejlődni. Ez nekem egy külön megbecsülés – ezekkel a szavakkal üdvözölte az egybegyűlteket Kerekes Sándor, aki beszédében kollégáihoz és családtagjaihoz is szeretetteljesen szólt.
A festőművész élettörténetét Agárdi Brigitta magyartanárnő ismertette a közönséggel, művészetét virágok, tornyok, absztrakciók, színek és formák különböző variációjaként jellemezte. Ezután Pap Éva írónő szólította meg az elismerésben részesült alkotót, személyiségét pedig a következőképpen írta le:
– Egy fáradhatatlan, humánus életfilozófiával megáldott alkotó, aki számára a festői élet megrögzöttség és belülről fakadó erő. A művész, akit kezdetektől fogva meghatározott a muzsika, a poétika és a képzőművészet.
Kollár Ferenc, a Juhász Gyula Művészeti Díj kurátora a díj átadását megelőzően így nyilatkozott:
– Ma nemcsak a díjat adjuk át neki, ma tanúságot teszünk arról, hogy az érték maradandó, hogy a valódi művészet túléli a korokat, hogy a valódi emberi minőség nem halványul el. Vannak nevek, amelyek nemcsak bekerülnek a közösségi emlékezetbe, hanem örökké megmaradnak. Kerekes Sándor neve ilyen – mondta a kurátor.
Kerekes Sándor arra a kérdésre, hogy hogyan gondol vissza munkásságára, azt felelte, hogy a visszatekintés minden pillanatban egy új élmény. Szavaiból érződik a hála pályatársai felé, az azonban megkérdőjelezhetetlen, hogy alkotásaiban csakis saját gondolatai, élményei és percepciója tükröződik vissza.
