Újvidéken, a Vajdasági Múzeumban a Kiss József – az ember, aki átalakította Bácskát című kiállítás egy különleges történelmi és mérnöki életművet helyez a középpontba. A tárlat a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet révén valósult meg, szerzője dr. Mirjana Đekić néprajzkutató. A kiállítás célja, hogy bemutassa Kiss József (1748–1813) munkásságát, aki a 18. század végén és a 19. század elején meghatározó szerepet játszott Bácska átalakításában. A kiállítás középpontjában Kiss József legnagyobb jelentőségű alkotása, a Duna és a Tisza összekötését szolgáló Nagy-Bácskai-csatorna (Ferenc-csatorna) áll, amely nem csupán mérnöki bravúr, hanem egy egész térség életét formáló beruházás volt. A csatorna építése 1793-ban kezdődött Bácsmonostor közelében, az alapkő letételét pedig 1794. június 9-én tartották meg a leendő verbászi zsilipnél. A projekt célja a mocsaras területek lecsapolása volt, amelynek eredményeként új szántóföldek, legelők és rétek jöttek létre, jelentősen javítva a lakosság életkörülményeit.
A tárlaton bemutatott dokumentumok, térképek és tervrajzok nemcsak a csatorna építésének folyamatát idézik fel, hanem Kiss József sokoldalú tevékenységét is. A mérnök ugyanis a csatorna megépítése után is aktív maradt: templomok, iskolák, gazdasági épületek és más létesítmények tervezésével foglalkozott, amelyek mind hozzájárultak a régió fejlődéséhez. A kiállított anyagok jelentős része a budapesti Magyar Nemzeti Levéltárból származik, kiegészítve más intézmények és magángyűjtők gyűjteményeivel.
A kiállítás szakmai jelentőségét jól mutatja az is, hogy több tudományterületet kapcsol össze.
Dr. Szilágyi Mária egyetemi rendkívüli tanár a megnyitón elhangzott szövegében és a velünk folytatott beszélgetés során is a kiállítás tudományos jelentőségét emelte ki. Azt, hogy a Kiss József – az ember, aki átalakította Bácskát című kiállítás egy alaposan kutatott és szakmailag kidolgozott anyagot mutat be.
Mint hangsúlyozta, a tárlat egy olyan mérnök munkásságát ismerteti, aki a 18. század végén és a 19. század elején Bácska térségének hidrotechnikai, városrendezési, valamint társadalmi-gazdasági átalakulásának egyik kulcsfontosságú alakja volt.
Kiemelte, hogy a kiállítás átfogó szemléletet tükröz: – A technikatörténet, az urbanisztika, az etnológia és a társadalomtörténet elemei egyaránt megjelennek benne, ennek köszönhetően egy interdiszciplináris, tudományos, szakmai és kulturális jelentőségű alkotás jött létre – emelte ki az egyetemi tanár.
A tárlat középpontjában a Ferenc-csatorna áll, amely dr. Szilágyi Mária elmondása szerint nemcsak hidrotechnikai csoda volt, hanem Vajdaság gazdasági, demográfiai és kulturális fejlődésének egyik motorja is. A Vajdasági Múzeumban jelenleg látható kiállítás nemcsak a legismertebb eredményeket mutatja be, hanem Kiss József kevésbé ismert munkáit is, így „kilép a szűk szakmai-mérnöki keretek közül” – tette hozzá.
– A kutatás jelentősége nem csupán egy történelmi személy újraértékelésében rejlik, hanem abban is, hogy Kiss József örökségét a kortárs kulturális, múzeumi és turisztikai kontextusba helyezi – fogalmazott.
Bordás Győző író kérdésünkre elmondta, hogy Kiss József munkásságával a bátyjával, Bordás Attila mérnökkel a nyolcvanas években kezdtek el foglalkozni, akkor keltette fel az érdeklődésüket.
Mint mondta, ebben nagy szerepe volt Balogh Gyula vízépítő mérnöknek is, aki jelentős mennyiségű anyagot gyűjtött össze a csatornaépítéssel kapcsolatban.
– Ezeket én később két regényemben is felhasználtam, természetesen irodalmi formában, míg a bátyám inkább tudományos szempontból közelített a témához – emelte ki Bordás Győző. Néhány éve jelent meg kettejük nagy sikert aratott könyve, a Csatorna született című kiadvány, amely Kiss József életművét és a Ferenc-csatorna történetét dolgozza fel.
Mint Bordás Győző megjegyezte, hogy őt inkább a történetmesélés érdekelte, testvérét pedig elsősorban Kiss József építészeti tevékenysége ragadta meg.
– Kiss József számos iskolát tervezett Vajdaság-szerte, Verbásztól Kulán és Zomboron át egészen Magyarkanizsáig, de sörfőzdét, temerini vendégházat és vendéglőt is.
Elmondása szerint a mérnök már korábban kísérletezett a vízrendezéssel: – Egy kisebb csatornát ásott Szivác és Verbász között, amellyel bizonyította, hogyan működik a víz lefolyása. Ez szolgált alapul ahhoz a tervhez, amelyet öccsével, Kiss Gáborral dolgozott ki a bácskai belvizek lecsapolására. Ám a nagyszabású terv megvalósítása komoly anyagi támogatást igényelt – tudtuk meg beszélgetőtársunktól.
– Sokat jártak a bécsi udvarba, mire végül engedélyt kaptak, és 1793 és 1802 között megépült a Ferenc-csatorna – magyarázta az író.
– A legnagyobb eredmény mégis az volt, hogy a csatorna megépítésével lecsapolták a belvizeket, és termővé tették a földeket. Ez különösen fontos volt a térség benépesítése szempontjából is, hiszen a betelepített családok megélhetését biztosította – hangsúlyozta Bordás Győző.
A Vajdasági Múzeum kiállítását ajánlott megtekinteni, hisz a dokumentumok és térképek segítségével a látogatók betekintést nyerhetnek abba, hogyan alakult át a régió gazdasági és társadalmi szerkezete. A gondosan összeállított anyagok, a tudományos háttér és a gazdag forrásanyag révén a tárlat méltó módon mutatja be Kiss József örökségét, amely máig meghatározza Bácska arculatát és fejlődését.
Nyitókép: A Ferenc-csatorna angol módra megépített és a kortársak szerint legszebb szekrényzsilipje Újverbász mellett/Fotó: https://mnl.gov.hu/
