A magyar költészet napját ünnepelték Palicson, amelyet minden évben április 11-én József Attila születésnapján tartanak meg. Ezen a napon a Kárpát-medence magyarok lakta területein irodalmi estekkel, könyvbemutatókkal, szavalóversenyekkel és költőtalálkozókkal tisztelegnek a magyar líra előtt. A Palics Magyar Művelődési Egyesület is ünnepi műsorral készült a magyar költészet napja alkalmából.
Az eseményen részt vett Kabók Erika, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja is. Beszédében kiemelte, 121 esztendővel ezelőtt született József Attila. Rövid, mindössze harminckét évnyi élet adatott meg számára, mégis olyan gazdag és maradandó életművet hagyott ránk, amely a magyar irodalom legnagyobbjai közé emeli őt. Az irodalomtörténészek szerint mintegy hatszáz vers és más irodalmi alkotás őrzi gondolatait, érzéseit, küzdelmeit. Ha élne, ma nyolcvankilenc éves lenne. De sorsa másként alakult: 1937. december 3-án tragikus véget ért élete. Költői pályája alig valamivel több mint másfél évtizedet ölelt fel, mégis olyan műveket teremtett, amelyek örökérvényűvé váltak. Nem véletlen, hogy a Költészet Napjának megálmodói úgy döntöttek: a magyar vers ünnepét József Attila születésnapjához kötik.
Kabók Erika, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja (Bartus Bella felvétele)
– József Attila születésnapja immár közel hat évtizede a Költészet Napja. A magyar nemzetet talán semmi sem köti össze olyan erősen, mint közös nyelvünk és kultúránk. A magyar költészet – benne József Attila örökségével közös kincsünk, amely határokon átívelve is összetart bennünket. Ezen a napon az anyaországban és a határon túl egyaránt ünneplőbe öltözik a szó. Irodalmi estek, versmaratonok, közös felolvasások jelzik, hogy a költészet élő valóság. Van, ahol verskommandók járják az utcákat, és a járókelőknek szavalnak; máshol verssorok lengenek az épületek falán. Nálunk is gyökeret vert a „versteregetés” szép hagyománya: bárki kiválaszthat egy verset, és felakaszthatja egy zsinórra a könyvtár előtt, vagy elmondhatja egy idegennek az utcán – összegezte gondolatait Kabók Erika a magyar költészet napja kapcsán.
Kiemelte, ezen az ünnepen József Attila mellett velünk van a magyar költészet egész nagy családja is. Minden szépen megformált verssorban ott érezzük Petőfi Sándor szabadságszeretetét, Arany János bölcsességét, Ady Endre lázadó szenvedélyét és Kosztolányi Dezső lélekelemző finomságát. Mint mondta, a Költészet Napja egyben a magyar nyelv ünnepe is. A versekben anyanyelvünk a maga legszebb, legtisztább formájában szólal meg. A költészet őrzi és gazdagítja azt a kincset, amelyet nemzedékek adtak át egymásnak. Mert amíg verseink élnek, addig él a nyelvünk, él a kultúránk – és él a közösségünk is.
A beszédet követően magyar népdalok hangoztak el, majd a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének tagjai léptek színpadra. A verses-zenés blokk keretében egyebek között olyan versek hangoztak el, mint a József Attila által papírra vetett Thomas Mann üdvözlése, vagy a Kosztolányi Dezső tollából született Boldog, szomorú dal.
Homonaji-Szalai Andrea, a Palics Magyar Művelődési Egyesület ügyvezetője a sajtónak elmondta, a programot úgy állították össze, hogy abban mindenki megtalálhassa a kedvére valót. – A klasszikusoktól kezdve a kortárs költők soraiig minden megtalálható az összeállításban – tette hozzá a Palics Magyar Művelődési Egyesület ügyvezetője, aki arra is felhívta figyelmet, hogy a palicsi közönség szívesen vesz részt a kulturális programokon. Az eseményt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
Nyitókép: A klasszikusoktól kezdve a kortárs költők soraiig hangoztak el versek (Bartus Bella felvétele)
