2026. március 10., kedd

Ahol a csoda születik

Mišo Guljašsal, a Szabadkai Népszínház igazgatóhelyettesével beszélgettünk az új épületről

Csaknem két évtized után ismét megnyílt a szabadkai Népszínház régi épülete, amit az elmúlt időszakban felújítottak és kibővítettek. Így a színház, mondhatni visszaköltözött otthonába, a város központjába, a főtérre. A napokban megtartották a megnyitót, a szerb társulat pedig az első bemutatót is. A magyar társulat a Chicago musicalt próbálja, aminek a premierje pénteken lesz. 

Szabadkán a felújított épület az egyik fő téma és nagy érdeklődés övezi. A márciusi repertoárra villámgyorsan elfogytak a jegyek, hiszen mindenképpen izgalmas a színházkedvelők számára az, hogy új előadást láthatnak új térben.  A közönség először is két nagy változásra számíthat, az egyik az, hogy a pénztár a színház épületében található a korzó felől, a másik pedig az, hogy az előadások 19 órakor kezdődnek. Az új épület nem csak óriási, de „trükkös” is, hiszen szektorokra osztható és nem mindenhol van ugyanannyi emelet. Mišo Guljaš igazgatóhelyettessel az új épületről beszélgettünk: 

– A város főterénél található régi részt teljesen felújították, itt lesz a bejárat a közönségnek, és nem működik majd ott semmiféle kávézó, mint korábban. Az épületben két színpad van funkcióban, a kamara és a kísérleti. A kamaterem megközelítőleg nyolcvan férőhelyes és úgy lett kialakítva, hogy a színész direkt kapcsolatba kerüljön a közönséggel. A kísérleti színpadon játszott előadásokat akár háromszáznegyvenen is megtekinthetik, de a nézők számát egyelőre kétszáz főre korlátozzuk. Az igényeinknek ez a szám most egészen megfelelő. Sok minden még nekünk is új, a kísérleti színpad nagyon specifikus, mert úgymond mozgathatjuk a közönséget is. A nagy koncertterem még nem készült el, de a munkálatok az utolsó fázisánál tartanak, és úgy gondolom nem kell túl sokat várni rá, hogy az is megnyíljon.

A kísérleti színpaddal ellentétben ez inkább a klasszikus színházat idézi majd meg, klasszikus stílusú ülőhelyekkel, páholyokkal és zenekari árokkal – hallottuk Mišo Guljaštól. 

– Az épületet ún. szektorokra osztjuk, az egyik szektor hétemeletes, itt találhatók a fűtő-hűtő és tűzvédelmi berendezések, az öltözők, a műhelyek és irodák. A színészek, a fellépők megközelítőleg húsz öltözőt használhatnak, így nem csak a mi társulatunk tagjai férnek el, hanem akár vendégelőadók is. Megközelítőleg száz személy készülhet fel egyidejűleg fellépésre, valamint fodrász és kozmetikai kuckó is a rendelkezésükre áll. Az épületnek ezen a részén található a varroda, a mosoda, illetve mindazok a műhelyek, amik a mindennapi tevékenységünkhöz szükségesek. Az épület másik része négyemeletes, az a hivatali rész, a könyvelőkkel, a marketinggel, a jogi osztállyal, az igazgatósággal, a művészklubbal, nyitott terasszal és így tovább. Az épülethez egy kommerciális rész is tartozik, amit akár ki lehet adni. Hadd tegyem hozzá, hogy a berendezések, a bútorok vadonatújak, voltaképpen csak átjöttünk az épületbe, és teljesen újszerű körülmények közt találtuk magunkat. Ami nagy öröm a számunkra, hogy végre mindannyian egy épületben, együtt lehetünk – hangsúlyozta az igazgatóhelyettes. 

– Az első emeleten található egy bálterem is, amit multifunkcionális térnek képzeltünk el. Kisebb koncerteket, irodalmi esteteket, különféle promóciókat lehet itt tartani. Egy másik teremben pedig egy kis színházi múzeumot hoznánk létre. A célunk lényegében az, hogy az épület ne csak a színház szolgálatában álljon, hanem idővel egy művelődési, művészeti központtá váljon. Akkor is történjen a falai közt valami, amikor épp nincsenek előadások, otthont adjon más művészeknek is, és amelyik termet csak lehet, azt funkcióba hozzuk. Nagy izgalommal és szeretettel várjuk a közönségünket. Azon is dolgozunk, hogy a színházunkat Újvidéken és Belgrádban is népszerűsítsük, hiszen vonattal már onnan is gyorsan ide lehet érni. Szabadka egyik nagy előnye, hogy a vasútállomás a központban található, és aki kilép a vonatból, az percek alatt ideérhet a színházhoz. Egyébként a vasúti közlekedés az egyik fő oka annak, hogy az előadásaink kezdését 19 órára tettük, hogy az utazó közönség elérje a tízórási vonatot – mondta Mišo Guljaš.

Korábban a színházi fundus raktározása nagy gondot okozott, de ez is megoldódni látszik. 

– Az épület alatt egy hatalmas raktár található, ahova elhelyezhetjük azokat a díszleteket és kosztümöket, amiket épp nem használunk, míg a játszó előadásokét fönt tartjuk, hogy kéznél legyenek – hallottuk az igazgatóhelyettestől.   

Végül megfogalmazódik a kérdés, hogy mi lesz a Jadran színpaddal? 

– Ott mi már nem játszunk, az új épületben gondoljuk játszani mindegyik előadásunkat, de minden bizonnyal még használjuk vendégszereplésekre. Valakik azt szokták meg, és ragaszkodnak hozzá, hogy ott lépjenek fel – tudtuk meg Mišo Guljaštól.

A kamarateremben jobban érvényesül az interakció a színész és a néző között

A kamarateremben jobban érvényesül az interakció a színész és a néző között

A nézők a főtérről jöhetnek be a színházba

A nézők a főtérről jöhetnek be a színházba

A tágas próbateremben jól megy a munka

A tágas próbateremben jól megy a munka

A művészklub

A művészklub

A lépcső tetejéről Thália szobra üdvözli a publikumot

A lépcső tetejéről Thália szobra üdvözli a publikumot

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Az ún. kísérleti színpad többféleképp alakítható, az előadás jellegétől függően/Fotó: Molnár Edvárd