2026. február 26., csütörtök

A teljesség csendje és szava

Összművészeti est volt Zomborban

Könyvbemutatót és festménykiállítást tartottak kedd este Zomborban, a Magyar Polgári Kaszinó, a Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület, illetve a Forum Könyvkiadó Intézet együttes szervezésében.
Megnyílt a Zarándok című, Berend Iván zombori születésű festőművész alkotásaiból összeállított kiállítás, valamint bemutatták Klemm József Pont című, a Forum Könyvkiadó gondozásában megjelent verseskötetét. 
A jelenlévőket Szlákó József, a Kaszinó elnöke köszöntötte. 
A könyvbemutató közreműködője volt Antalovics Péter, a Forum igazgatója, Léphaft Pál, a kötet arculatának megalkotója, valamint Heinermann Péter, az újvidéki Szerb Matica Könyvtára nyugalmazott könyvtárosa, ez alkalommal a Klemm-versek tolmácsolója.
Klemm József a versek születéséről, tartalmáról, üzenetéről többek között az alábbiakat mondta:
– Azt hiszem, a versekben talán nem is lehet annyira érezni azt a hatást, amit Nagybecskerek gyakorolt rám költőként, hiszen ott csak a kezdeti verspróbálkozásaim jelentek meg, de később, amikor átkerültem Újvidékre, ott értek a valódi impulzusok. Ebben a mostani kötetben inkább az érződik, hogy miután egy időre abbahagytam a verselést, majd visszatértem ehhez az alkotótevékenységhez, egy hatvanadik életévét jócskán túllépő ember szemszögéből próbálom megfigyelni a világot. Ha a költészet két alapvető témájára gondolunk, az Erószra és Thanatoszra, a szerelemre és a halálra, és mivel hatvan év felett már kinőttem az Erósz bűvköréből, akkor ebben a Pont című kötetben inkább a másik ihletés van jelen: annak megélése, hogyan közeledik az ember a lezáráshoz. Egyesek számára talán furcsa, hogy a verseimben gyakran jelenik meg a halál képe, de ez nem ijesztő módon történik, hanem úgy, hogy megpróbálom tisztázni: egy lezárás miként jelentheti egy új, magasabb szint kezdetét – hallottuk a költőtől.

Jobbágy Ilona, a Berend-hagyaték gondozója/Fotó: Kőműves Zoltán

Jobbágy Ilona, a Berend-hagyaték gondozója/Fotó: Kőműves Zoltán

A Zarándok című kiállítást Jobbágy Ilona, Berend Iván művészi hagyatékának gondozója nyitotta meg.
– Berend Iván polgári családból származott, 1940-ben született Zomborban. Fiatal korában nehéz időszakot élt át: a kezdeti évek még örömteliek voltak, ám 1944-ben tragédia érte a családot, az édesapját megölték. Édesanyja német származású volt, ezért menekülniük kellett. Berend Iván négyéves korában, édesanyja vele és két bőrönddel indult útnak: először Pécsre, majd Budapestre költöztek. A tragédia végigkísérte pályáját, mert bár a Vörösmarty Gimnáziumban érettségizett, a Képzőművészeti Főiskolára, egyéb származása miatt csak hosszú várakozás után vették fel. Később olyan mesterektől tanulhatott, mint Konecsni György, Zelenák Crescencia és Barcsay Jenő. 
A hetvenes évek elején szabadfoglalkozású grafikusként dolgozott Budapesten, főként filmplakátokat és hanglemezborítókat tervezett, 1974-től pedig Bajorországban élt és alkotott, többek között Münchenben, Jetzendorfban és Tandernban. Grafikusi munkásságát mintegy ezer, Németországban és Svájcban megjelent grafikai lap fémjelzi. 2000-től nyarai Dunabogdányhoz kötődtek, a Dunakanyar művészeti közösségének meghatározó tagja lett.
2022-ben Németországban hunyt el, hamvai a budapesti Szent Katalin templom kriptájában, édesanyja mellett nyugszanak.

A ,,teljesség csendje” Berend képein/Fotó: Schön György

A ,,teljesség csendje” Berend képein/Fotó: Schön György

Most, 86 évvel születése után először „zarándokolhattak el” szülővárosába, Zomborba Berend Iván festőművész művei. Összesen harminchárom képet válogattam, amelyek hangsúlyosan mutatják stílusát és gondolatvilágát. A Zarándok című mű az alkimista vonást is megmutatja: az arany, a kék és más színek harmóniáját, rétegzettségét. Berend világa a mai művészeti irányzatokkal szemben harmonikusabb; mély hitéből fakadóan nem a retteneteket, hanem a teljesség csendjét, a harmóniát kereste. Festészetének középpontjában a városok és tornyok világa állt. A tornyokat nem pusztán építészeti elemekként, hanem az ég felé mutató szimbólumként ábrázolta, amelyek az ember gondolatait a transzcendens felé irányítják – értekezett az életmű kapcsán Jobbágy Ilona.
Schön György, a budapesti S4 Közösségi és Kulturális Központ programszervezője, a zombori est megálmodója és zenei közreműködője Szergej Jeszenyin Elindulok című zarándokversét, valamint Reményik Sándor A nagy piktor című költeményét, továbbá meglepetésként Klemm József két versét is „dallamra ültette át”.
A Zarándok című, Berend Iván festményeit bemutató kiállítás március 27-ig tekinthető meg a zombori Magyar Polgári Kaszinó előcsarnokában.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: A könyvbemutató közreműködői/Fotó: Kőműves Zoltán