Elveszettnek hitt Kurtág-kéziratra bukkantak

Igazi zenetörténeti ritkaságra bukkantak a kecskeméti Kodály Intézet archívumában. 
A Múlt-kor történelmi ismereterjesztő hírportál írása szerint előkerült Kurtág György 1959-ben komponált, opus 2-es jegyzékszámú Fúvósötösének eredeti kézirata. A 21 oldalas, kék tollal írt, számos ceruzás javítással, átragasztással és piros megjegyzéssel ellátott dokumentumot az intézet tudományos kutatója, Polyák Zsuzsanna fedezte fel Eősze László zenetörténész 2021-ben az intézetbe került hagyatékában.
A kézirat azonosítását Rajk Judit intézetigazgató és maga a zeneszerző is megerősítette egy személyes találkozón. Kurtág meghatottan és meglepetéssel fogadta a felfedezést. A dokumentum tanúsága szerint a kompozíció 1959-ben készült, és Sulyok Ferencnek ajánlotta a szerző.
A mű keletkezése Kurtág pályájának egyik legnehezebb időszakához kötődik. A zeneszerző ugyanis 1957-ben, az 56-os-forradalom leverését követően Párizsba távozott, ahol Olivier Messiaen és Darius Milhaud növendékeként tanult, ám súlyos alkotói válsággal küzdött. Az útkeresésében fontos szerepet játszott Marianne Stein művészetpszichológus és régi barátja, Sulyok Ferenc, aki már 1948 óta Párizsban élt. A zeneakadémiai évek alatt Kurtág, Sulyok, Ligeti György és Kurtág felesége közös kamarazenéléseken is részt vettek.

1958 nyarán Kurtág elhatározta, hogy tanulmányai befejeztével hazatér Magyarországra, és új zenei világot teremt. Sulyoknak tett ígéretet arra, hogy két művet komponál: egy vonósnégyest és egy fúvósötöst. A vonósnégyes lett az opus 1, a most előkerült darab pedig az opus 2. Az opus-számozás azért különösen jelentős, mert ettől kezdve beszélhetünk a valóban „kurtági” életmű kezdetéről. A zeneszerző később már csak ritkán használt opus-számot.
A Fúvósötös bemutatója 1963. november 17-én volt Budapesten, Jeney Zoltán kvintettjének előadásában, nyomtatásban pedig 1964-ben jelent meg. A darab idén a Kurtág100 eseménysorozat keretében is megszólalt: február 10-én a Zeneakadémián, a Doktorandusz koncertek zárószámaként, majd február 22-én a BMC-ben rendezett konferencián.
A felfedezés nemcsak filológiai jelentőségű, hanem betekintést enged a fiatal Kurtág alkotói módszerébe is. A javításokkal, átdolgozásokkal teli kézirat egy következetes, rendkívül tudatos szerző portréját rajzolja ki, akinek notációja már ekkor is meglepően közel áll a későbbi évtizedekben kialakult, jellegzetes stílusához.
A világhírű zeneszerzőt idén díszdoktori címmel is kitüntették, és több hangversennyel ünnepli alma matere. A Zeneakadémia és a BMC közös szervezésében zajló Kurtág100 fesztivál további kiemelt eseményei február végén zárulnak.