„Az egyetemi autonómia tiszteletben tartása”, „az egyetemi autonómia megsértése”… Már több mint egy éve napi szinten hivatkozási alapul szolgál a felsőoktatási intézmények autonómiájának kérdése a hallgatói tiltakozások, a felsőoktatási intézmények blokádja nyomán. Sokaknak csak halvány fogalmaik vannak, mit is jelent ez a fogalom. Szakállas Zsolt jogászt, a tartományi képviselőház főtitkárhelyettesét kértük fel, ismertesse, mit foglal magában az autonómia a hatályos alkotmányos és törvényi szabályozás alapján, konkrétan mi mindent tartalmaznak ezek az előírások, és milyen esetekben köteles az intézmény vezetése fellépni az egyetem/fakultás működésének védelmében.
– A Szerb Köztársaság jogrendje az egyetemek és karok autonómiáját alkotmányos és törvényi szinten egyaránt szabályozza. A Szerb Köztársaság Alkotmánya 72. cikke kimondja, hogy az egyetemek, karok és tudományos intézmények autonómiája garantált, és ezek az intézmények szervezetükről és működésükről a törvénnyel összhangban szabadon döntenek. Ezt az elvi garanciát bontja ki részletesen a felsőoktatásról szóló törvény 6. szakasza, amely szerint az autonómia magában foglalja a tanulmányi programok meghatározásának jogát, a tanulmányi szabályok és a beiratkozási feltételek megállapítását, a belső szervezeti felépítés kialakítását, az alapszabály elfogadását és az irányító testületek megválasztását, az oktatók és munkatársak kiválasztását, a hivatalos okiratok kiadását, az intézmény pénzügyi forrásaival és vagyonával való rendelkezést a törvénnyel összhangban, valamint a nemzetközi együttműködés és projektek megvalósítását. Ezek a rendelkezések együttesen határozzák meg az egyetemek és karok autonómiájának tartalmát Szerbiában.
Hogyan rendelkezik a törvény az egyetemek és karok területén zajló, az oktatással közvetlenül össze nem függő tevékenységekről?
– A felsőoktatási intézmények területén zajló, az oktatással közvetlenül össze nem függő tevékenységekre vonatkozó alapelvet szintén a törvény 6. szakasza rögzíti. Ez kimondja, hogy az egyetemek és más felsőoktatási intézmények önállóan döntenek belső szervezetükről, működésükről és vagyonuk használatáról, ami magában foglalja az intézmény területének rendeltetésszerű használatát is.
Ezen túlmenően a felsőoktatási törvény 8. szakaszának második bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy az akadémiai térben kizárólag az adott felsőoktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó programok szervezhetők. Ettől eltérő tevékenységek kizárólag az intézmény előzetes engedélyével folytathatók.
A jogszabályok alapján jogukban áll-e az egyetemek, illetve karok vezetőinek rendőrségi segítséget kérni a rend és az intézményi működés védelme érdekében?
– A hatályos felsőoktatási törvény 8. szakaszának első bekezdése rögzíti, hogy az egyetemi intézmények területe sérthetetlen, és a belügyi szervek képviselői az illetékes intézményi szerv engedélye nélkül nem léphetnek be az intézmény területére.
Ugyanakkor a törvény kivételt állapít meg arra az esetre, ha a közbiztonság, az élet, a testi épség, az egészség vagy a vagyon veszélybe kerül. Ezekben az esetekben a belügyi hatóságok képviselői jogosultak belépni az intézmény területére. A jogszabály tehát világosan meghatározza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a rendőrség bevonása jogszerű – hangsúlyozta Szakállas Zsolt.
Nyitókép: Fotó: Ótos András
