Csütörtökön este különleges filmbemutatón és panelbeszélgetésen vehettek részt az érdeklődők a Vajdasági Mathias Corvinus Collegium Alapítvány szabadkai székházában. A jelenlévők a Scruton Hub gondozásában készült Oikophilia – Az otthon szeretete című dokumentumfilmet nézhették meg, amely olyan magyar emberek életútját mutatja be, akik munkájukkal, elhivatottságukkal és közösségformáló erejükkel valódi, kézzelfogható példát adnak: értékeket mentenek, formálják környezetüket és hozzájárulnak mindannyiunk közös otthonának gazdagításához.
A filmbemutató előtt Varga Diósi Viola, az MCC vajdasági programokért felelős igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, a film üzenete különösen aktuális, hiszen olyan értékekre irányítja a figyelmet, amelyek a kis közösségekről, a közösségek iránti felelősségről szólnak. Arról, hogy mindenki a saját közegének aktív alakítója lehet, így a közössége fejlődését és megerősödését is elősegítheti.
A dokumentumfilmet panelbeszélgetés követte, amelyen szakértők osztották meg gondolataikat az otthonról, hazáról, hazaszeretetről, a közösség szolgálatáról. A rendezvény házigazdája Tóth Karolina, a Scruton kulturális menedzsere volt, aki Fremond Árpáddal, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével, dr. Simon Vilmossal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docensével, és Genda Noémivel, a Scruton közösség tagjával, a film egyik rendezőjével beszélgetett.
Elsőként Genda Noémi a film jelentőségéről és mondanivalójáról osztotta meg gondolatait.
– A dokumentumfilmben be akartuk mutatni, hogy az otthon szeretete mennyiféleképpen ölthet testet a mindennapokban. Van, akinek a kultúra ápolását jelenti, másnak egy vállalkozás építését, megint másnak a táj és a természeti környezet megóvását. A megszólalók személyes történetein keresztül a film újragondolja a sikeres és a boldog élet fogalmát is. Míg napjainkban sokan a lájkok számában, az éves bevételben vagy a látható eredményekben mérik a sikert, az interjúk arra mutatnak rá, hogy az élet ennél jóval több – emelte ki a film egyik rendezője.
Fremond Árpád arra a kérdésre válaszolt, hogy miként adható tovább egy kisebbségi közösségben az identitás, a hagyományok és a kultúra a fiatalabb generációknak.
– Véleményem szerint ebben kulcsszerepe van a családnak, hiszen ez az első közeg, ahol az anyanyelv és az identitástudat természetes módon formálódni kezd. Ugyanakkor meghatározó az intézményrendszer szerepe is: a vajdasági magyar közösség ebből a szempontból kedvező helyzetben van, hiszen olyan oktatási hálózattal rendelkezik, amely lehetőséget ad az identitás megélésére és megőrzésére. Kiemelném a közösségszervezés fontosságát is. Szükség van olyan terekre, ahol az emberek jól érzik magukat. Ebben a kulturális intézményeknek is szerepe van – hallottuk Fremond Árpádtól, aki hozzátette, kutatások szerint a határon túli magyar közösségek közül a vajdasági magyarok identitástudata a legerősebb, ami nem véletlen, hiszen ebben a pozitív példák és a hiteles példaképek is meghatározó szerepet játszanak. Az MNT elnöke kitért arra is, milyen meghatározó szerepe van a politikai döntéshozatalnak és a civil szerveződéseknek a magyarság megőrzésében, valamint az identitás továbbadásában. Megfogalmazása szerint a politika feladata az, hogy biztosítsa a jogi és intézményi keretet egy közösség számára. Ide tartozik az anyanyelvhasználat biztosítása, az anyanyelven történő oktatás és tájékoztatás, valamint a kulturális intézményrendszer fenntartása. Mint mondta, egy közösség szempontjából az az ideális működés, ha a politikai és a civil szféra együtt, közösen, összhangban tud tevékenykedni és tenni a közösségért, amiben mindenkinek megvan a saját szerepe és feladata.
Dr. Simon Vilmos, a Rohonczy Gedeon Mentorprogram egyik vezető mentora, a Vajdasági Baráti Egyesület elnöke egyebek közt a külhoni vállalkozók helyben maradásának fontosságáról és a mentorprogram célkitűzéseiről beszélt. Mint fogalmazott, egész alkotó életét a közösségszervezés határozta meg, mert meggyőződése, hogy ahhoz, hogy jól érezzük magunkat egy városban vagy faluban, elengedhetetlen, hogy több közösséghez is tartozzunk. Nem passzív résztvevőként, hanem aktív szereplőként.
Az otthon szeretetéről szólva Fremond Árpád személyes példát hozott. Számára az otthont szülőfaluja, Pacsér jelenti, ahol ma is él. Mint elmondta, húszéves kora óta aktívan részt vesz a település életének alakításában.
– Meggyőződésem, hogy az otthon szeretetéhez elengedhetetlen egy erős, összetartó közösség. Az ember akkor tud igazán alkotni és a legtöbbet adni, ha jól érzi magát otthon, ahonnan a nehézségek idején is erőt meríthet, és vissza is tud adni valamit a közösségnek – hangsúlyozta Fremond Árpád.
Dr. Simon Vilmos az otthon témájával kapcsolatban elárulta, elsőként számára a család jelenik meg – felesége, három gyermeke, szülei és testvére –, majd azok a helyek, ahol felnőtt és élte az életét. Számára az otthon ma egyfajta háromszögben létezik: a Budapest–Újvidék–Kishegyes tengely mentén.
– Az otthon ott van, ahol szeretet van: lehet bármilyen gyönyörű egy hely, ha hiányzik belőle a szeretet, nem válik otthonná. A család az első sejt, de önmagában nem létezhet légüres térben, szüksége van egy befogadó közösségre. Ha valaki nem tud egy közösséget felépíteni, vagy nem tud adni, nem is tud magának egy olyan világot teremteni, ahol jól fogja érezni magát. Ahol van egy összetartó közösség, ott az életkörülmények is egyre jobbak lesznek – zárta gondolatait dr. Simon Vilmos.
Nyitókép: A rendezvényen számos érdekes és megindító gondolat hangzott el/Fotó: Molnár Edvárd
