Négy vajdasági a filmszemlén

A 45. Magyar Filmszemlén, amelyet február 2. és 8. között rendeznek meg Budapesten, a Corvin moziban a tudományos-, ismeretterjesztő- és portréfilmek kategóriájában Herczeg Zsolt, lapunk újságírója Fénykép: Dormán László című dokumentumfilmje versenyez. A 70 perc alatti dokumentumfilmek kategóriában szerepel a versenyfilmek között a szabadkai származású K. Kovács Ákos Színház sárból című filmje, amely a Tanyaszínház történetét dolgozta fel. A zombori születésű Goretić Péter alkotása – amely a 70 perc feletti dokumentumfilmek mezőnyében mérettetik meg – a vajdasági magyar nők helyzetét mutatja be az 1990-es évekbeli délszláv konfliktusban, az 1999-es NATO-bombázások idején. A dokumentumfilmek kategóriájában, az információs programban vetítik az újvidéki származású Lavro Ferenc Ötvenhat viharában – a Vajdaság és 1956 című alkotását.

TITO GYERMEKEI

A 45. Magyar Filmszemle versenyprogramjába válogatták a zombori születésű Goretić Péter Tito gyermekei című, több mint egyórás dokumentumfilmjét. 
Goretić a dokumentumfilm rendezője és forgatókönyvírója is, az alkotás pedig a vajdasági magyar nők helyzetét mutatja be az 1990-es évekbeli délszláv konfliktusban, különösképp az 1999-es NATO-bombázás idején.
– A film egy olyan témát dolgoz fel, ami mindig is mozgatott emberileg is és filmkészítőként is. Fontos, kibeszéletlen és lelkileg feldolgozatlan szelete ez a múltunknak.
Édesanyám, Goretić Vámoser Györgyi és testvére, Vámoser Éva, továbbá barátnőik: Planchon szül. Dunai Szilvia, Vranić Csilla, Mastilović Angéla, Marjanović Laura a szereplők. A filmet még 2023 nyarán forgattuk Zomborban.
Beszélünk a családtörténetekről, a gyerekkorról, arról, milyen volt Jugoszláviában felnőni stb. Ugyanis közben rájöttem, hogy ennek a sztorinak azzal együtt van súlya, hogy itt első generációként mindenki úgy nőtt fel, azt hitte, stabil, erős, nyugat-orientált országban lakik, és végtelen perspektívával rendelkezik. Aztán egyszer csak szétesett, szó szerint robbant minden – taglalta a rendező, majd a női sorsok felé irányuló figyelem okáról és jelentőségéről elmondta:
– A saját történetemben is anyám volt az erős családmentő, és azt éreztem, hogy a barátai körében is a nők voltak az erősek minden egyes esetben. Fontos szempont volt még, hogy minden háborúról szóló feldolgozás mindig férfiakról szól, férfi szemszögből, miközben ott vannak a nők, akik tartják a hátukat, biztosítják a hátországot – hallottuk a rendezőtől, forgatókönyvírótól.
Hosszú utómunka-folyamat után végül tavaly novemberben került sor a tévés premierre a Magyar Mozi TV-n. A Filmszemlére való bejutás pedig nagy öröm, hiszen most végre nagyvásznon is láthatja a filmet a közönség, és remélhetőleg lesz alkalmunk sokakkal beszélgetni is a filmről – mondta Goretić Péter. 

A FOTÓS FILMEN

A Fénykép: Dormán László című alkotást a 45. Magyar Filmszemle tudományos ismeretterjesztő- és portréfilm versenykategóriájába válogatták be. Ennek kapcsán beszélgettünk Herczeg Zsolttal, az alkotás rendezőjével: 
– Ez egy nagy öröm és megtiszteltetés a számunkra. Fontos visszaigazolást jelent az, hogy Magyarország egyik legnagyobb filmes seregszemléjének a versenykategóriájába jutott be. Nekünk ez felér egy díjjal, mi ezt úgy fogjuk fel. Nagy szakmai elismerésnek számít, hiszen a filmünk tekintélyes filmkészítők alkotásai közé került. Az esélytelenek nyugalmával küldtem el a filmszemlére, és emiatt nagyon meglepett az, hogy méltónak találták a versenykategóriához, ahol mások mellett Kőrösi Máté, Török Zoltán, Szirmai Márton és a Berlinálén Ezüst Medve díjat nyert Nagy Dénes alkotásai is szerepelnek. Lényeges az is, hogy minimális költségvetéssel készült filmként helyet kaphatott a nagy büdzsével rendelkező alkotások mellett is – mondta Herczeg Zsolt. 
A Fénykép: Dormán László nemrég a Miloš Crnjanski Vajdasági Kulturális Központ Medijakult fődíját kapta meg. 
– Ez is fontos elismerés volt, hiszen azt jelenti, hogy itt, Vajdaságban is értékelik, illetve szemmel tartják a munkánkat. Emellett másodikak lettünk a Kós Károly Televíziós Filmszemlén, és szintén másodikak a zalaegerszegi Göcsej Filmszemlén. Az ilyen fajta díjak, elismerések az önbizalmat építik, és erőt adnak a következő projektekhez. Azt sugallják: jó úton haladunk. Sok szakmai visszajelzést kaptunk, de ami még nagyon fontos, hogy hozzánk vagy Dormán Lászlóhoz folyamatosan érkeznek a dicséreteket nézőktől is, ami nagyon szívet melengető – fejtette ki a rendező. 
A film a Pannon RTV produkciójában készült és Dormán László fotóművészről szól. 
– Dormán László a délvidéki újságírás és fotográfia, a fotóriporteri munka egyik legnagyobb alakja. A filmünkben viszont a pályáján, a fotóin keresztül a korabeli eseményekre, sajtós és társadalmi viszonyokra is kitérünk. Megragadnám az alkalmat, hogy a hálámat fejezzem ki a stábnak, hiszen a film készítése csapatmunka volt, az ötlet megfogalmazásától az utolsó simításokig. Az alkotás operatőrei Szarapka Szabolcs és Tímár Zsolt, a vágást és az utómunkát Miskolci Rolland végezte el, Nagy Gergely a hangtechnikus, Palatinusz László a hangutómunkát jegyzi – tette hozzá. 

A TANYASZÍNHÁZRÓL

A 45. Magyar Filmszemle versenyprogramjába három olyan alkotás is bekerült, amelyekhez K. Kovács Ákos neve szorosan kötődik. A Színház sárból című dokumentumfilm rendezőjeként, míg a Csak ki ne derüljön és a Flódni operatőreként van jelen a mezőnyben. A szabadkai születésű filmes alkotói folyamatokról, személyes kötődésekről és a bemutatók jelentőségéről beszélt. 
– A Színház sárból című film különösen személyes vállalás. Egészen kisgyermekkorom óta bensőséges kapcsolatban állok a Tanyaszínházzal: előadások után felmehettem a színpadra, később középiskolásként és egyetemistaként éveken át fotóztam a társulat munkáját, és részese voltam annak a közösségi létnek is, amely a próbák után formálódott. Ekkor döntöttem el, hogy dokumentumfilm készül erről a világról. Tizenöt év telt el, mire az elképzelés testet öltött.  
Az alkotás a Tanyaszínház fennállásának 45. évfordulójára készült. A film audiális gerincét a két alapító, Hernyák György és Kovács Frigyes visszaemlékezései adják, akik felidézik a kezdeteket, azt a huszonéves lendületet, amelyről akkor még nem sejthették, hogy évtizedeken át tartó mozgalommá válik. Vizuálisan a mai fiatalok munkáját látjuk: festenek, építenek, varrnak, játszanak, bontanak és újra kezdenek mindent. Fontos szerepet kap a közönség is: Brazíliában, egy vajdasági kistelepülésen forgattunk, ahol megdöbbentő módon szinte minden megszólaló pontosan emlékezett első tanyaszínházi élményére. A film kézzelfogható hatása, hogy évtizedek után a Tanyaszínház visszatért Brazíliába is, a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával, és azóta újra rendszeresen jelen van olyan térségekben is, ahová korábban ritkábban jutott el.
A másik két versenyfilmnél operatőrként dolgoztam. A Csak ki ne derüljön egy iskolai szexuális határátlépés kényes kérdését járja körül. A Flódni pedig egy bunraku bábtechnikával készült bábfilm, amely különleges vizuális kihívást jelentett. Ez az alkotás a Filmszemlén lesz először látható – hallottuk K. Kovács Ákostól.

1956 ÉS MI

– Az Ötvenhat viharában a harmadik, Vajdaság történetét feldolgozó dokumentumfilmünk. Tudatosan azon dolgozom, hogy szülőföldem múltját és kultúráját bemutassam. A munka megéri, hiszen rengeteg pozitív visszacsatolást kapok. Az idősebbek a filmek után megnyílnak és mesélnek a családtagjaiknak a filmek témáihoz kapcsolódó emlékeikről, a fiatalok előtt pedig a saját múltjuk olyan szegmense tárul fel, amelyről az iskolában nem, vagy csak nagyon keveset tanulnak – emelte ki Lavro Ferenc újvidéki származású, Budapesten élő rendező, aki a következőket is hangsúlyozta: 
– A korábbi filmjeinkben inkább tragikus, emberi sorsokon keresztül mutattuk meg a 2. világháború vajdasági emberek sorsára gyakorolt hatását. Az '56-os eseményekről és az azt követő menekültáradatról szóló filmünk pedig kőkeményen a valóság talaján állva bizonyítja azt, hogy a világpolitikai játszmák mindig felülírják a kis országok akaratát és milliók életét kockáztatják, ha az érdekük úgy kívánja. A szuezi válság, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti versengés, az Egyesült Nemzetek Szervezetében a különböző érdekcsoportok között feszülő érdekellentétek mind-mind befolyásolták a magyarországi események kimenetelét. Hiába kockáztatta életét halálmegvető bátorsággal több ezer magyar fiatal, a saját sorsuk változásáról nem dönthettek.  
Mint Lavro Ferenc rámutatott, a vajdasági magyar emberek nagy szeretettel fogadták a menekülőket. Bár féltek, mégis otthonaikba fogadták őket, szegényes ruháikat, ételüket osztották meg velük. 
– Filmünk nekik állít emléket. Ahogy Kudlik Zoltán, a Nagy Imre Társaság szabadkai szervezetének elnöke fogalmazott: fontos, hogy ne csak a menekültekről emlékezzünk meg, hanem azokról is, akik a szorongattatásban szimpátiával és empátiával fordultak feléjük. 
Dokumentumfilmünket a Filmszemle információs programjában vetítik. Mindenkit nagy szeretettel hívunk és várunk a Corvin moziba! Mi ott leszünk, alig várjuk, hogy minden vajdaságival és tiszteletbeli vajdaságival kezet szoríthassunk a vetítés után! – zárta  nyilatkozatát Lavro Ferenc.