A Novem Színházi Szervezettel együttműködésben mutatta be legújabb előadását a Zentai Magyar Kamaraszínház társulata: Parti Nagy Lajos Don Juan – A kívánás szenvedélye című művét Vilmányi Benett rendezésében.
Parti Nagy esszéje a legendás csábító alakját nem erkölcsi vagy romantikus hősként értelmezi, hanem a vágy örök rabjaként. Don Juan számára nem a hódítás adja az örömöt, hanem a kívánás izzása.
Vilmányi Benett lapunknak elmondta, hogy az előadásban elsősorban a Parti Nagy-i nyelv mélysége és rétegzettsége érdekelte. A hangsúlyt nem az adaptációra, hanem a magyar nyelv sokszínűségének megmutatására helyezte. Mint rámutatott: a darab központi motívumai – a bűn, a megbocsátás, a megváltás és a hit – adják az értelmezés alapját, és rendezőként szerette volna érzékeltetni, milyen lehet a „pokolban”.
A címszerepet László Roland formálta meg briliánsan.
– Az emberek fejében él egy kép erről a fickóról: nagy nőcsábász, aki nem a legtisztább módszerekkel játszik. Egy hatalmas hedonista, aki különböző módokon ejti csapdába a nőket, majd miután a hódítás izgalma elmúlik, egyszerűen eldobja őket. A karakter izgatószere maga a hódítás; amint ez megtörtént, minden érdeklődése kihuny – taglalta.
Roland szerint Don Juan ugyan amorális figura, de legalább önazonos:
– Nem mentegeti magát, pontosan tudja, hogy amit tesz, az nem tehető jóvá. Tudja, mi vár rá, és ez a végén be is teljesedik. Olyan karakterként formáltuk meg, aki fittyet hány a társadalmi normákra, és valójában rettenetesen unatkozik.
Vilmányi Benett átiratában Don Juan inasa női karakterré vált: Sganarella szerepét Verebes Judit alakítja nagyszerűen.
– Egy olyan nőt szeretnék megformálni, aki egyszerre áldozata Don Juannak, mégis mellette marad – mesélte. – Ez egy nagyon rétegzett figura, és nekem kell megtalálnom, hogy miért ragaszkodik ehhez a férfihoz. A rétegzettség alatt azt is értem, hogy egyetlen karakterben hányféle női arc fér el. Ez nagy kihívás, és nem is tudom, mennyire kivitelezhető, de igyekszem minél több oldalát megmutatni – mesélte, a próbafolyamatot pedig kiemelkedően inspirálónak nevezte:
– Nagyon megkedveltem ezt a közös munkát. Benett remek kulcsot talált hozzánk, és belőlem is sokat kihozott. Nagy bizalom volt közöttünk, és a folyamatot nem a görcs, hanem a felszabadult alkotás jellemezte. Rengeteget nevettünk – emelte ki a színművésznő.
A színházi előadásban emellett figyelemre méltó alakítást nyújtott Dedovity Tomity Lea (Donna Elvira), Mezei Kinga (Charlotte), Szilágyi Áron (Pierrot), Dévai Zoltán (Don Louis, Don Juan apja) és a kőszobrot megformáló Gusztony Endre is.
A jelmezeket Aczél Sára Luca, a díszletet Vilmányi Benett tervezte. Korrepetitor: Koncz Éva; olasz nyelvi korrepetitor: Rostyák Galac Beáta; rendezőasszisztens: Gusztony Endre. A fotókat Szabó Róbert készítette. Az előadásban Wolfgang Amadeus Mozart Don Giovanni című operájának több tétele is felcsendül.
Nyitókép: Fotó: Gergely Árpád
