Az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezésében szombaton Szabadkán, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon tartották meg a 18. közoktatási konferenciát. A rendezvény célja a pedagógusok szakmai lehetőségeinek feltérképezése, a gondolkodás fejlesztése, az önképzés ösztönzése, valamint a kapcsolatépítés volt. Az eseményen mintegy 250 pedagógus vett részt Vajdaság egész területéről.
A szakmai továbbképzés címe Az átalakuló nevelés-oktatás napjainkban volt, amely a gyorsan változó világunkban elkerülhetetlen kérdéseket járta körül. A konferencia megnyitóján köszöntötték a meghívott vendégeket: dr. Maruzsa Zoltánt, Magyarország köznevelésért felelős államtitkárát, Ótott Róbertet, a tartományi kormány alelnökét, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkárt, dr. Puszter Bernadettet, Magyarország Oktatási Hivatalának köznevelési elnökhelyettesét, Kiss Dávidot, a magyarországi Oktatási Hivatal Elnöki Kabinetének főosztályvezetőjét, Rigó Pál Zsófiát, a Magyar Nemzeti Tanács alelnökét, Halasi Ágnest, az oktatási minisztérium tanügyi tanácsosát, Gyombolai Zsófiát, Magyarország szabadkai főkonzulátusának kultúráért felelős diplomatáját, Fekete Irént, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökét, Lukács Gabriellát, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnökét, Kónyáné Tóth Máriát, a Suliszerviz Pedagógiai Intézet igazgatóját és Molnár Csabát, a Suliszerviz Oktatási és Szakértői Iroda Kft. Ügyvezetőjét, valamint dr. Pintér Krekity Valériát, az MTTK dékánját.
De Negri Ibolya és dr. Maruzsa Zoltán köszönőlevelet adott Erdődi Edvinának, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatójának (Fotó: Gergely Árpád felvétele)
Üdvözölték a rendezvény ünnepeltjeit, a nyugdíjas pedagógusokat és a kollégákat, intézményvezetőket is.
Elsőként De Negri Ibolya, az ÉMPE elnöke szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, bízik abban, hogy a konferencia lehetőséget teremt a pedagógusok számára, hogy új ismeretekre tegyenek szert, melyek által jobbá, felkészültebbé tudják tenni az oktató-nevelő munkát.
– Az oktatás világa soha nem volt mozdulatlan, de ritkán változott ilyen gyorsan és ilyen sok irányból egyszerre. A digitalizáció, a társadalmi átalakulások, a munkaerőpiac új elvárásai, valamint a gyerekek megváltozott tanulási szokásai mind arra késztetnek bennünket, hogy újragondoljuk a pedagógus szerepét. Ma már nem csupán tudásközvetítők vagyunk, hanem irányt mutató kísérők, támogatók, tanulási folyamatok tervezői is. A mai diákok olyan világba nőnek bele, ahol az információ folyamatosan elérhető. Éppen ezért a hangsúly egyre inkább a gondolkodás fejlesztésében, a kritikus szemléletben van. Fontos beszélnünk a pedagógusok szerepének átalakulásáról is. Az alkalmazkodás sokszor kihívást, sőt terhet jelent. Ugyanakkor lehetőséget is arra a megújulásra, szakmai fejlődésre, hogy újra és újra értelmet találjunk a hivatásunkban. Ebben a folyamatban elengedhetetlen az egymástól tanulás, a szakmai párbeszéd és az intézményi támogatás. Az oktatás jövője nem csupán rendszerekben és tantervekben dől el, hanem az osztályteremben, a mindennapi pillanatokban – emelte ki De Negri Ibolya.
SZELLEMI KAPOCS
Dr. Maruzsa Zoltán hangsúlyozta, hogy a jó pedagógus hisz a folyamatos megújulásban.
– A holnapután iskolája mindig azzal kezdődik, hogy milyen irányba visszük el a saját iskolánkban az oktatás-nevelés megvalósítását. A magyar iskola a továbbiakban is a magyar gyerekek identitásának erősítését szolgálja. Azt a nyelvhasználatot, ami az anyanyelvünk, azt a gondolkodásmódot, ami a mi gondolkodásmódunk. E munka összehangolásában fontos szerepe van azoknak a partnereinknek, akikkel ebben erős szövetséget alkotunk – hallottuk dr. Maruzsa Zoltántól, aki a pedagógusigazolványok fontosságára is felhívta a figyelmet.
– Vajdaságban ezer feletti a pedagógusigazolványok igénylésének a száma, amelynek nagy jelentősége, szimbolikája van, hiszen az, hogy az egész Kárpát-medencében a magyar pedagógusok egységes kártyarendszerrel rendelkeznek, egy szellemi kapcsot jelent, ami mindannyiunkat összeköt. Emellett dolgozunk azon is, hogy az elfogadórendszer, a kedvezményrendszer ne csak magyarországi, hanem külhoni helyszínekkel is gazdagodjon – ismertette.
Dr. Maruzsa Zoltán, Magyarország köznevelésért felelős államtitkára is köszöntötte az egybegyűlteket (Fotó: Gergely Árpád felvétele)
LÉPÉST KELL TARTANI
Ótott Róbert hangsúlyozta, a konferencia garancia arra, hogy a résztvevők új látásmóddal és ötletekkel felvértezve távozzanak.
– A pedagógusok a jövő generációinak gondolkodását, értékrendjét és alkalmazkodóképességét formálják. Ehhez pedig elengedhetetlen a magas szintű szakmai felkészültség, a nyitottság, valamint a belső igény, hogy tudásukat folyamatosan bővítsék és megújítsák. A tartományi kormányban is lépést tartunk a rohamos változással és igyekszünk mindenben az oktatási igények és a pedagógusok segítségére lenni. Évente több pályázati ciklust is kiírunk, a keretösszegünk szinte folyamatosan növekszik, vagyis egy olyan biztos pont vagyunk az intézményeinknek, amelyre mindig számíthatnak, amelyhez bármikor fordulhatnak – zárta gondolatait Ótott Róbert.
Dr. Puszter Bernadett beszédében méltatta az ÉMPE munkáját, kitért a pedagógusokat érő kihívásokra és a változó világra, valamint hangsúlyozta a konferencia jelentőségét is.
Kiss Dávid az Oktatási Hivatal és az ÉMPE együttműködéséről, projektjeiről beszélt. Elmondta, az elmúlt hónapok legnagyobb eredménye a Magyarországon nagy hagyományra visszatekintő digitális kompetenciamérés külhonban való kipróbálása volt. Hozzátette, a cél annak vizsgálata, miként működtethető ez a mérési forma, és hogyan lehetne azt a későbbiekben adaptálni.
Rigó Pál Zsófia az anyanyelvű oktatás jelentőségéről beszélt, amely a vajdasági magyarság számára létkérdés. Mint mondta, a pedagógusok munkája nem a reflektorfényben folyik, és nem azonnal mérhető, mégis hosszú távon formál gondolkodást, tartást, bátorságot, ezért az MNT nevében köszönetet mondott elhivatottságukért.
Halasi Ágnes egyebek közt az iskolák és az oktatás szerepéről beszélt. Kiemelte, az oktatási minisztérium célja a jövő építése és a diákok támogatása. Rámutatott arra, hogy a gyermekek életének alakításában a pedagógusok kulcsszerepet játszanak, és valódi eredményt az oktatásban csak szívvel végzett munkával lehet elérni.
ELISMERÉSEK A SZÍNVONAL JAVÍTÁSÁÉRT
Az ünnepélyes megnyitó keretében átadták a Pedagógus Szolgálati Emlékérmeket. Az elismeréseket az egyesület legnagyobb támogatója, Magyarország Belügyminisztériumának kezdeményezésére adják át azoknak a nyugdíjba vonult pedagógusoknak, akik legalább 25 évig voltak a pályán, és sokat tettek az oktatás színvonalának javításáért, a diákokért. Az emlékérmet De Negri Ibolya és dr. Maruzsa Zoltán adta át Basa Rózsának, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium nyugalmazott német szakos tanárának, aki negyven éven át tanította diákjait; Burány Irénnek, aki a szabadkai Széchenyi István Általános Iskola igazgatóhelyetteseként vonult nyugdíjba, és az intézmény meghatározó alakja volt 44 éven át; Fenyvesi Ibolyának, a szabadkai Vegyészeti-Technológiai Iskola nyugalmazott szaktanárának, aki 26 éves pályafutása során kiemelkedő oktató-nevelő és tehetséggondozó munkát végzett; Horváth-Militicsi Attilának, aki az újvidéki Mihajlo Pupin Villamossági Szakközépiskolából vonult nyugdíjba, francia nyelv- és irodalomtanárként, valamint főkönyvtárosként dolgozott; Orovec Juliannának, a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola osztálytanítójának, aki 41 éven át dolgozott, és a pedagógusi munkáját a szeretet hatotta át; Tót Dér Földi Ilonának, aki hittantanárként dolgozott a csantavéri Hunyadi János Általános Iskolában, valamint több szabadkai intézményben; Ujházi Évának, aki a Zentai Gimnázium igazgatójaként vonult nyugdíjba, és a tanügyben eltöltött 43 éve során angol és német szakos tanárként és vezetőként tevékenykedett. Pedagógus Szolgálati Emlékéremben részesült Mornyák Róbert is. A rendezvény keretében 11 pedagógusnak kiosztották a pedagógusigazolványokat is, amellyel számos elfogadóhelyen részesülhetnek kedvezményekben a részesültek.
Az ÉMPE felkérésére Vajdaságban is csatlakoztak elfogadóhelyek a kezdeményezéshez, az eseményen pedig az első öt befogadó szervezetnek megköszönték, hogy partneri együttműködést vállaltak a pedagógusigazolványokkal rendelkezők támogatására. De Negri Ibolya és dr. Maruzsa Zoltán köszönőlevelet adott Erdődi Edvinának, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatójának, Maksó Évának, az adai Szarvas Gábor Könyvtár igazgatójának, László Editnek, a Hét Nap Lapkiadó Kft. igazgatójának, Szalma Viktóriának, a Szabadkai Kortárs Galéria igazgatójának és Kunyi-Farkas Klaudiának, az Anahitas Egyesület elnökének. Emellett az egyesület Hűségdíjat adott dr. Mészáros Zoltán történésznek, aki sok éve zsűrije, tanácsadója, véleményezője a honismereti versenynek. A nyitórendezvényen a jelenlévők az ÉMPE tavalyi munkájáról is hallottak beszámolót, amelyet Tóth Gabriella, az egyesület alelnöke prezentált.
PEDAGÓGIAI ELŐADÁSOK
A konferencia folytatásában négy plenáris előadást hallottak a résztvevők, az oktatás-nevelés időszerű kérdéseire keresve választ. Az esemény első előadója dr. Vass Vilmos főiskolai tanár, habilitált egyetemi docens, a Budapesti Metropolitan Egyetem professzora volt. A magyar-történelem-pedagógia végzettségű habilitált egyetemi docenssel Miskolci Nyilas Izabella beszélgetett A pedagógia lelke – Történetek a tanítás világából című, frissen megjelent könyvéről. A második előadó Bagdi Bella pszichológus, mindfulnesstanár volt, aki A boldogság tanításainak lehetőségei tudományos megközelítésben címmel tartott előadást. Harmadikként dr. Gloviczki Zoltán, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora lépett a pedagógusok elé. Előadásának címe A holnapután iskolája – Felkészülés az emberi jövőre volt. Az előadás-sorozatot Kissné dr. Zsámboki Réka egyetemi docens, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának tudományos és külügyi dékánhelyettese zárta Eminensek és életrevalók – A tanulói teljesítmény és a sikeres életvezetés összefüggései a 21. században című előadásával.
Nyitókép: A Pedagógus Szolgálati Emlékérem büszke tulajdonosai (Fotó: Gergely Árpád felvétele)


