Csütörtökön a szabadkai Mathias Corvinus Collegium Alapítvány szervezésében Törökország geopolitikai játszmája hintapolitika vagy stratégia? címmel tartott előadást dr. Hüseyin Bağcı, az ankarai Közel-Keleti Műszaki Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó tanára. Az előadó emellett számos könyvet és cikket publikált a török külpolitikáról és a török–német kapcsolatokról. Ismert televíziós és rádiós kommentátor Törökországban, akit gyakran idéznek nemzetközi folyóiratokban. Az esemény moderátora Brasnyó Zoltán, a Pannon Rádió főszerkesztője volt.
Dr. Hüseyin Bağcı előadásában arról beszélt, hogyan válik Törökország biztonságnyújtó szereplővé Európa számára. Törökország ma már nem passzív szemlélője a regionális és globális folyamatoknak, hiszen kulcsszerepet játszik számos kérdésben, a Balkántól a Fekete-tenger térségéig, a Kaukázustól Közép-Ázsiáig.
– A világ jelenleg káoszban és felfordulásban van. Törökország a világ többi részéhez hasonlóan gazdasági válsággal néz szembe, de nagyon intenzíven jelen van a politikai megosztottság az országban. Törökország pedig azon országok egyike, amelyek közvetítőként és béketeremtőként próbálnak fellépni, igyekezve kezelni a környezetében lévő konfliktusokat. Törökország körül jelenleg 14 konfliktusövezet található. Ha repülőre ülünk Törökországból, néhány óra alatt a világ mintegy felét el lehet érni, ami jól mutatja a földrajzi központi szerepét. Még nem számít olyan nagyhatalomnak, mint az USA, Oroszország vagy Kína, de globális szereplő, amely új típusú kapcsolatokat alakít ki a hatalmi központokkal. A nagyhatalmak Törökországról alkotott képe is változik, és Törökország önképe is megváltozott az elmúlt 20 évhez képest. Az ország a jövőben a térség egyik kulcsfontosságú kapcsolódási pontjává válhat. Ez teljesen új helyzetet teremthet geopolitikai és geostratégiai értelemben – nyilatkozta a török felsőoktatási intézmény oktatója.
Az előadó szerint a háborúk többnyire abból erednek, hogy a nemzetek félreértelmezik egymás érdekeit. A hídépítés, a béketeremtés a török külpolitika egyik alapelve.
– Fontos megjegyezni, hogy Törökország nem tagja az Európai Uniónak. Törökország nem vezet be Oroszországgal szembeni szankciókat, ugyanakkor nem fogadja el az Ukrajna elleni orosz inváziót. Törökország konkrét közvetítő szerepet vállalt az orosz–ukrán háborúban, kulcsszereplője volt a 2022-es Fekete-tengeri gabonamegállapodásnak, amely lehetővé tette az ukrán export újraindítását és enyhítette az élelmiszerválságot. Emellett már a háború elején tárgyalásokat szervezett a felek között, és többször közreműködött hadifogolycserék lebonyolításában. Törökország politikai és gazdasági értelemben nyugati ország és Németország a legfontosabb kereskedelmi partnere. Úgy gondolom, hogy politikailag Törökország egy nyugati állam. Habár van kapcsolata Szíriával, közel-keleti országokkal, de ezek nem teszik Törökországot keleti országgá. A gondolkodásmód európai, Törökország a NATO tagja, sőt Törökország hasonlít Szerbiához, így egy hajóban eveznek – fejtette ki az egyetemi tanár.
Nyitókép: Fotó: Kolovity Edina
