A Jó Pajtás népszerűsítő körútjának célja, hogy a gyermeklap munkatársai személyesen is találkozzanak az olvasókkal. A hét közepén a szerkesztőség tagjai Zentán két iskolába látogattak el: a Petőfi Sándor és a Stevan Sremac általános iskolákba. A diákok kíváncsian várták a találkozót, és lelkesen meséltek arról, miért szeretik a lapot, mely rovatokat olvassák a legszívesebben, és hogy alkotásokat küldenek a szerkesztőségnek. Baráth Lili így beszélt élményeiről: – Most a Mézeskalácsot olvasom, de a Jó Pajtást is jól ismerem. Amikor a barátaim bekerültek a Jó Pajtásba a horgászverseny miatt, akkor olvastam először. Mindkettő nagyon tetszik, a Mézeskalácsot még rendszeresen olvasom. A rajzaimat is be szoktam küldeni. Az előadás és a közös játék nagyon izgalmas volt. Törköly Teodor szintén lelkesedett: – Már régóta olvasom a Jó Pajtást. A horgászversenyen szoktunk kapni példányt, az iskolában pedig Mézeskalácsot. Ebben az évben mind az öt fordulóban értem el helyezést a horgászversenyen. A Jó Pajtásban nagyon izgalmas és vicces szövegeket találok; nemrég olvastam a cserebogárról, és nagyon tetszett. A Mézeskalács feladatai és történetei is szépek és érdekesek. A rajzaimat is rendszeresen beküldöm. Kiss Dávid így nyilatkozott: – Én a Mézeskalácsot olvasom, de a testvérem hatodikos, és amikor ő Jó Pajtást kapott, én is elolvastam az összes számot. Most már egy éve olvasom a Jó Pajtást is, és nekem ez a lap jobban tetszik, mert tele van mesékkel és keresztrejtvényekkel. Már rajzot is küldtem be.
A látogatások során nemcsak a lap iránti szeretet mutatkozott meg, hanem a gyerekek kíváncsisága és kreativitása is. A személyes találkozók, a közös játékok és a beszélgetések minden résztvevő számára felejthetetlen élményt nyújtottak. A Jó Pajtás körútja folytatódik, hogy minél több gyereknek nyújtson örömteli élményt, és a szerkesztőség tagaival együtt fedezhessék fel a lap izgalmas világát.
A gyerekek csillogó szemmel hallgatták a történeteket/Fotó: Varga Anita
KÖZÉP-BÁNÁTBAN
A szomorú novemberi idő ellenére is nagy lendülettel indult útnak pénteken a Jó Pajtás szerkesztősége. Ezúttal Bánátba látogatott el – pontosabban Szentmihályra, Nagybecskerekre és Muzslyára. A gyerekek most is kivácsian lapozgatták gyermeklapunk színes oldalait, és hagyták, hogy vigye őket a játék öröme és a versenyszellem. Játékunk nyertesei vidáman vették át a nekik szánt ajándékokat, s szívesen mesélték el nekünk, mit szeretnek leginkább ebben az újságban, illetve, milyen volt vele az első találkozás.
Az első állomás a szentmihályi Sonja Marinković Általános Iskola volt, ahol mind a hetedikesek, mind a harmadikosok körében népszerűsítette csapatunk a lapot. A diákok közül Német Noel hetedikes és Miller Leó harmadikos tanuló osztotta meg tapasztalatait.
Noel elmondta, hogy nem szeret olvasni, ezért ő semmi ilyesmit nem nézeget, de azért az Élő Természet rovatnak lehet, hogy adni fog egy esélyt. Leó kiemelte, úgy, ahogy a Mézeskalácsban is, ebben az újságban is a keresztrejtvény és a labirintusok keltették fel az érdeklődését.
A nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskolát is meglátogattuk. Itt a harmadikos Jovin Léna mesélt nekünk arról, hogy ő vizuális típus, ezért a képeket szereti leginkább nézegetni, de érdeklik a rajzfilmek és a filmek is – a Jó Pajtásban ezeket a tartalmakat kísérni fogja.
Végül Muzslyára robogott el a Magyar Szó-s autó, ahol a Szervó Mihály Általános Iskola mindkét épületében népszerűsítettünk. Itt Péter Izabella hetedikes tanuló kijelentette, hogy a Jó Pajtáson semmit sem változtatna. Elmondta, a vicceken nagyon jókat szokott nevetni, és örömmel oldja meg a rajzfeladványokat is. A keresztrejtvénnyel is meg-megpróbálkozik, de nem mindig sikerül neki megoldani.
A szintén hetedikes Ábel Róbert a horgászat nagy szerelmese, így ő több írást szeretne olvasni a lapban ebben a témában. Osztálytársát, Dohar Adélt a beküldött rajzok érdeklik a legjobban, de a viccrovathoz és a kifestők ábráihoz is gyakran odalapoz.
Nyitókép: A mosolyok mindent elmondanak/Fotó: Péter Edit
