Szerbia kormánya a múlt héten jóváhagyta az oktatási minisztérium kezdeményezésére a szabadkai székhelyű pedagógiai szakfelügyelőségi csoport létrehozását, amely önálló szervezeti egységként kezdi meg működését. A döntés a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt koalíciós szerződésében foglalt vállalások egy újabb pontjának teljesítését is jelenti. A most létrejött szakfelügyelőségi csoport hatáskörébe Szabadka mellett Topolya, Kishegyes, Ada, Zenta és Magyarkanizsa oktatási-nevelési intézményei tartoznak majd – összesen 71 állami alapítású iskola –, amelyek eddig Zomborhoz és Nagybecskerekhez tartoztak. A fejleményről Jerasz Anikó, az oktatási minisztérium államtitkára nyilatkozott.
Miért tartja jelentősnek, hogy Szabadkán jön létre az új pedagógiai szakfelügyelőségi csoport?
– A döntés hosszú távú közösségi érdekeket szolgál, és olyan előrelépést jelent, amely meghatározó módon befolyásolja majd a térség oktatásának szakmai működését. Egy több mint egy évtizedes, következetes érdekképviseleti munka eredménye valósult meg, amelynek célja az volt, hogy a vajdasági magyar tannyelvű iskolák speciális igényei megfelelő hangsúlyt kapjanak az országos oktatáspolitikában. Az is fontos, hogy ez a lépés a koalíciós szerződésben vállaltak megvalósulását is jelenti, tehát politikai és közösségi szempontból is nagy jelentőségű.
Pontosan mely községek tartoznak majd a szabadkai központ hatáskörébe, és milyen változást hoz ez az intézmények számára?
– A szakfelügyelőségi csoport Szabadkán, Topolyán, Kishegyesen, Adán, Zentán és Magyarkanizsán működő iskolák szakmai felügyeletét látja majd el. Ezek az intézmények eddig Zomborhoz és Nagybecskerekhez tartoztak, ami sokszor megnehezítette a gyors és hatékony szakmai kommunikációt. A jövőben minden – az iskolahálózat tervezésétől kezdve az igazgatók kinevezésének véleményezésén át egészen a pedagógiai munka minőségének ellenőrzéséig – Szabadkán kerül intézésre. Az érintett hat községben összesen 71 állami alapítású oktatási intézmény működik, de a térségben több magánintézmény is található.
Milyen előnyöket jelent mindez a tanárok, az igazgatók, a szülők és a diákok számára?
– A szakfelügyelet új struktúrája minden szereplő számára jelentős előny. A szakfelügyelők helyben, közvetlen kapcsolatban lesznek az intézményekkel, és jól ismerik a vajdasági magyar közösség sajátos igényeit, nyelvi környezetét és oktatási hagyományait. Ez gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést, pontosabb szakmai visszajelzést és megalapozottabb döntéshozatalt tesz lehetővé.
Milyen szerepet kapnak a magyarul beszélő szakfelügyelők?
– A magyarul és más kisebbségi nyelveken is beszélő szakfelügyelők jelenléte kiemelten fontos. Számos olyan döntés születik majd helyben – az osztályok indításáról, a besorolási és áthelyezési eljárásokról, a fejlesztési irányok meghatározásáról –, amelyekben a kisebbségi közösség szempontjai eddig olykor háttérbe szorulhattak. A szabadkai központ létrejötte biztosítja, hogy ezek a sajátosságok megfelelő módon legyenek figyelembe véve.
A szervezeti változás minden tanítási nyelvű iskolát érint?
– Igen. A szabadkai szakfelügyelőségi csoport megalakulása minden érintett tanítási nyelvű oktatási intézmény számára előnyt jelent. Mivel a szakmai felügyelet és az intézmények működésének koordinációja földrajzilag is közelebb kerül egymáshoz, a döntéshozatal gyorsabbá és szakmailag még inkább megalapozottá válik.
Milyen hosszú távú jelentőséget lát a most létrehozott központnak?
– Meggyőződésünk, hogy ez egy új korszak kezdete a régió oktatásában. A vajdasági magyar közösség – és vele együtt minden itt működő iskola – olyan intézményi hátteret kap, amelyre régóta szükség volt. Ez biztos alapot teremt a minőség javításához, a szakmai fejlődéshez, és ahhoz, hogy gyermekeink a saját közösségükben szerezhessenek versenyképes tudást. A döntés egy olyan közös siker, amely mindannyiunk munkáját, kitartását és közösségi összefogását elismeri – fogalmazott Jerasz Anikó.
Nyitókép: Fotó: Jerasz Anikó archívuma
