Nem szabad feladni a gondolkodást

Elég sok évem gyűlt már össze, de az évek alatt az egyik legszebb kitüntetés, amit kaptam. A Szerb Tudományos Akadémia esetében ez egy életműdíj, amit eddig hárman kaptunk meg a társadalomtudományból – emelte ki dr. Várady Tibor, akademikus miután ma délután átvette a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) a társadalom- és humán tudományok területén a 2025-ös évre a SANU Érem díjat. Hangsúlyozta, a tudománynak nagyon nagy szerepe van manapság, mert mint fogalmazott: nem szabad feladni a gondolkodást.

Dr. Várady Tibor a kitüntetés átvételekor, alkalmi beszédében elmondta, hogy a társadalom manapság számos kihívással szembesül. Mint mondta, mindig voltak, különösen a kommunizmus alatt, politikai nyomások, és ezek nem szűntek meg sehol a világon. De vannak más gondolkodások, visszafogó dolgok és lendületek, képletek, frázisok, amelyek megpróbálják a gondolkodás helyét elfoglalni, mutatott rá. Mint ahogy fogalmazott, ez olyasmi, amit nem csak a politika, hanem a világ, az élet, az események is befolyásolnak. Ezeken a tudománynak túl kell lépni.

A kételkedést emelte ki, ami megerősítheti gondolkodásunkat, illetve változtathat az állásfoglalásunkon. Decartes híres mondatát idézte teljes egészsében: dubito, ergo cogito, ergo sum, vagyis kételkedem, tehát gondolkodom, tehát vagyok. Hogy megmaradjunk, kételkednünk kell, hangsúlyozta.

A SANU az idén két érmet osztott ki, a természeti- technikai tudományok terén a SANU Érmet Nikola Konjović akadémikus kapta, aki alkalami beszédében rámutatott, hogy 25 éve tagja a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiának. Munkássága alatt sikerült olyat megalakotnia, amit az egész világ elismert a spektroszkópiai és lézeres diagnosztikában.

Az egybegyűlteket Zoran Knežević akadémikus, a SANU elnöke köszöntötte. Többek között rámutatott a könyvek, a tudományos munkák és a könyvtárak jelentőségére. De elmondta azt is, hogy szükség lenne a nyilvánosság bizalomának visszaszerzésére, úgy a döntéshozók, mint a tudomány vagy az elért eredmények esetében, ugyanis a korszerű világban ez a bizalom az elmúlt években jelentősen megingott.

– Hiszem, egyetérthetünk abban, hogy a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia kötelessége, hogy kövesse a társadalom történéseit, felismerje a jelentkező azon problémákat, amelyek megoldásához a saját szaktudásával hozzá tud járulni, illetve amennyiben úgy ítéli meg, hogy szükség van rá és hasznos lehet: megfontoltan, mértékletesen, a megfelelő időben reagáljon – mondta Knežević.

A díjátadás ünnepségén színes zenei programmal is kedveskedtek az akadémia kiemelt személyiségeinek, így felcsendültek Vladimir Trajković akadémikus dallamai, valamint Dejan Despić klarinétre írt darabja is, valamint Isidora Žebeljan kvartettre írt daraja is. Dušan Kovačević versválogatással és saját gyermekkori könyvtári tapasztalatai alapján megírt esszéjével szinesítette a programot.