Pénteken mutatják be Horváth Panna író, dramaturg és Szenteczki Zita író, rendező Dér András és Hartai László Szépleányok című filmje, valamint Euripidész: Iphigeneia Auliszban című drámája alapján íródott, A szépség meggyilkolása című előadást a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban. A darab és a belőle készülő produkció a szocializmusba beáramló kapitalizmusnak, az elvek és szépség halálának kérdését járja körül. A hétfői sajtótájékoztatón Szenteczki Zita elmondta, az előadás elsősorban Molnár Csilla Andrea magyarországi szépségkirálynő tragikus történetét dolgozza fel, amelyet Euripidész klasszikus művével szőttek össze.
– A produkció egy nagyon átélhető, érzékletes, szemléletes parabolatörténet, sok zenével és tánccal. Központi kérdése az egyéni és kollektív felelősségvállalás, valamint az, hogy a politikai és társadalmi ügyek mennyire nem választhatók el a személyes magánügyeinktől – fogalmazott az alkotó.
Hodik Annabella, az előadás egyik szereplője kiemelte, a produkció olyan témákat érint, amelyek a nők mindennapjait is meghatározzák, és komoly társadalmi kérdéseket vet fel.
Horváth Panna szerint a darab megírása során sokat foglalkoztak a korabeli szépségábrázolással és nőábrázolással.
– Rengeteg női magazint olvastam, amelyek a szépségről, a női testről és a nők helyéről szóló diskurzust tükrözik. Fontos inspiráció volt Naomi Wolf A szépség mítosza című könyve is, amelyből sok szöveg több jelenetben is visszaköszön – hallottuk Horváth Pannától.
Pálfi Ervin, aki Molnár Csilla édesapját alakítja, úgy véli, a színész mindig megpróbálja megtalálni az embernek az igazságát, még akkor is, ha a karakter a külvilágban negatív színben tűnik fel.
– Engem az érdekel, hogyan lehet megtalálni azokat az apró pontokat, ahol a néző megértheti: még a hibázó embernek is lehet igazsága valahol, még ha nem is tud mindig egyetérteni ezzel a néző vagy a külvilág – hangsúlyozta Pálfi Ervin.
Kucsov Borisz elárulta, az előadás igaz történeten alapul, és egy kicsit ,,dokumentarista színház”. Ettől érdekes, újszerű és lendületes. Mint kiemelte, bár egy régen történt eseményről van szó, mégis mai tud lenni, megrázó és feldolgozhatatlan.
A látványvilágot Lázár Helga tervezte, aki elárulta, a díszlet egyszerre idézi meg a szépségversenyek egészen konkrét helyszínét, annak geometrikusságát, színvilágát, dobogókból felépítettségét, ugyanakkor hivatkozni tud arra a közegre is, ahol Molnár Csilla felnőtt. Fontos motívumok a szépségkirálynő szalagjai, reklámhirdetések feliratai, és Molnár Csilla halotti koszorújának a szalagjai, cigarettacsikkek, szarvasagancsok mind szimbolikus jelentést hordoznak.
Az előadás vasárnap újra színpadra kerül a Kosztolányi Dezső Színházban.
Nyitókép: Fotó: Dér Dianna
