A modernizmus térhódítása

Pechán József, a modernizmus festője című időszaki kiállításhoz kötődően tartott nemzetközi tudományos konferenciát a Szabadkai Városi Múzeum és a bajai Türr István Múzeum az IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program, a Modernizmus Bácskában – Timsum2 projekt részeként. Az egybegyűlteket dr. Ninkov K. Olga, a Szabadkai Városi Múzeum felhatalmazott igazgatója köszöntötte. A tanácskozást N. Kovács Zita, a bajai Türr István Múzeum igazgatója nyitotta meg: 
– Ezúttal a millennium idejét kutatjuk, kezdve az azt megelőző évtizedektől a második világháborúig terjedő időszakig. Többféle tudományos ággal közelítjük meg ezt a kort, történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális, művészeti vetületeit vizsgáljuk Bácskában, Baja és Szabadka térségében. Fontosnak tartjuk, hogy a kutatási eredményeket publikáljuk, nyilvánossá tegyük, például egy ilyen konferencia keretében. A modernizmus nemcsak a képzőművészetről szól, hanem akár a városrendezésről, a kertrendezésről és a mesterségekről is. Mindenképpen megéri megismerni, bemutatni ennek az izgalmas kornak a vívmányait, másságát, különlegességét. Fontos  számunkra az is, hogy partnerségben tudunk dolgozni, ez esetben a Szabadkai Városi Múzeummal, valamint Temerin önkormányzatával – mondta egyebek közt N. Kovács Zita, aki a bajai modernizmusról tartott előadást.
– Baján a millennium idején felpezsdült a kulturális élet. Sorra nyíltak meg a kortárs képzőművészeti kiállítások, amik azután hatást tettek az elkövetkező évtizedekre – tudtuk meg N. Kovács Zitától. 
A folytatásban dr. Silvia Jelačić a Verbászi Kulturális Központ Városi Múzeumának kurátora Pechán József aktjait vette górcső alá, és érdekességekre mutatott rá a festmények kompozícióival, a színek használatával, és a képeken felfedezhető jelképekkel kapcsolatban. 
Éber Anna, a bajai Türr István Múzeum közművelődési munkatársának előadásából id. Éber Sándor életéről és tevékenységéről tudhattunk meg részleteket, de szó volt arról is, hogy művészileg és társadalmilag milyen szerepet töltött be a modernizmus Bácskájában, és milyen hatást tett az utókorra. Előadása különlegességét az adta, hogy id. Éber Sándor tulajdonképpen a dédapja volt. Ahogyan azt megtudhattuk, a Türr István Múzeumnak öt épülete közül az egyikben az Éber-emlékház található. Baja huszadik századi művelődéstörténetében meghatározó szerepet töltött be az Éber család. 

A meztelen igazság 

A konferencia egyik előadója volt Kucor Tamara, a Szabadkai Kortárs Galéria művészettörténésze is, aki Pechán József Az igazság tűz, amely világít és éget című festményét vizsgálta meg. 
– Különös helyet foglal el ez a festmény a művész életművében. 1911-ben festette, a keletkezésének idején Pechán már a nagybányai naturalizmus és kolorisztikus festészet felé fordult. Ez a kép azonban tematikájában és kifejezésmódjában is más irányt képvisel. Egy látomásszerű jelenetet ábrázol, amelyet gomolygó felhő oszt két részre, elválasztva egymástól a jót és a rosszat, a sötétség és a fény világát. Az alsó részében szinte alvilági ábrázolást láthatunk, a bűn, a kísértés és a szenvedés figuráival. A bal fölső sarokból pedig szinte diadalmasan tör elő a fény. Több korabeli forrás és reprodukció is azonban azt bizonyítja, hogy a kompozíció szerves részét egy meztelen nőalak is képezte, magasba emelt karral, mintha a fényből születne és ő lenne az igazság allegóriája. Az alak azonban nincs ott. A festmény jelenlegi állapota alapján úgy tűnik, hogy Veritas nem tűnt el teljesen, hanem a felső festékréteg alatt bújt meg. Nem tudni, hogy mikor és miért „törölték ki”. Egy reprodukción, ami a festmény bemutatásához készült, és megjelent egy brossurában, még jól kivehető az igazság figurája. Ugyanez a kép látható egy soproni folyóiratban is, majd pedig később, 1954-ben a Hídban is publikálták a festmény reprodukcióját, és még ott is látszódik. Azt azonban nem tudjuk, hogy az egy újabb felvétel, vagy korabeli reprodukciót használt fel a Híd szerkesztősége. Ez felveti a kérdést, hogy az átfestés 1954 után történt-e – és így nem Pechán József alakított rajta –, vagy még jóval előbb – taglalta Kucor Tamara.

Folytatásként Szarka Mándity Krisztina, a Zentai Városi Múzeum művészettörténésze–muzeológusa, a Zentai Művésztelep vezetője, Milan Konjović életművéről beszélt, és egy érdekes esetre is felhívta a figyelmet.
– Amikor 1952-ben megkezdte működését a művésztelep, Milan Konjovićért elküldték a város egyelten autóját. Addigra már annyira jelentős művésznek számított. Ez a történet sokáig városi legenda volt, de egy távirat is bizonyítja, hogy ez megtörtént. Milan Konjovićnak az ezután készült alkotásai a legismertebbek, de ne feledjük, hogy nyolcvanéves alkotói tevékenységről beszélhetünk, és ő maga 95 évet élt. Konjović egy időben a kubizmus titkát kutatta, és Picassó megszállottja volt, amit maga is vallott. A kubista korszakát személyesnek és sajátosnak tartotta, egyfajta leszámolásnak a kubizmussal, mert nem felelt meg a temperamentumának – hallottuk Szarka Mándity Krisztinától.

A barokk visszatérése 

A „nyomozást” dr. Korhecz Papp Zsuzsanna festőrestaurátor, a Szabadkai Városi Múzeum múzeumi tanácsosa folytatta. Az előadásában azt taglalta, hogy a modernista festők milyen anyagokat, eszközöket használtak, mivel és hogyan festettek. 
– Ahhoz, hogy egy-egy alkotást, vagy művész életművét teljességében megismerjük, meg kell vizsgálnunk az alkotásokat, és ezekre legtöbbször csak restaurálások alkalmával kerül sor. Korábban a barokk festészeti technikákkal foglalkoztam behatóan, magyarországi mestereket kutattam. Emiatt is érdekes a számomra kiváltképp a modernizmus periódusa, mert ez az a kor, amikor szinte visszatérnek a barokk idején használt technikák, hiszen több mint száz évig, az akadémizmus idején teljesen eltűntek a gyakorlatból – mondta Korhecz Papp Zsuzsanna, aki példákat is mutatott arra, hogy a festők többször arra festettek, ami a kezük ügyébe került, egymás mellé varrt vásznakra, vagy régi festményekre, átfestve azt, és néhol nyomokban még fellelhető az előző kép is. 
A konferencia során szó volt még egyebek közt a századforduló építészetéről Bácskában, a modernista próbálkozásokról Zentán és Magyarkanizsán az 1930-as években, a modern préselt üvegről, a divatrendszerről, a szabadkai mozik műsoráról a húszas években, a modernizmus ikonográfiájáról, valamint Pechán József művészi vízióiról, és a festőről mint fotósról is. 
A tanácskozáson mások mellett jelen volt Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, és Josip Bako, a Vajdasági Horvát Művelődési Intézet igazgatója.