Kedden a Vajdasági Mathias Corvinus Collegium Alapítvány szervezésében dr. Frank-Lothar Kroll, a Chemnitzi Műszaki Egyetem történészprofesszora és az MCC Magyar–Német Intézetének vendégkutatója, valamint Bauer Bence, az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója tartott előadást, a Mítosz és valóság: Magyar–német kölcsönhatások címen.
Bauer Bence az államközi kapcsolatokról, politikai, nyelvi, társadalmi, kulturális kötődések viszonyrendszeréről beszélt a nyilvános esten. Szerinte számos mítosz él mind a magyarok, mind a németek fejében a másikról.
– A magyarok körében különösen az utóbbi évtizedekben kialakult egy idealizált Németország-kép, a „Bezzegország”, ahol mindenki szorgos, pontos, gazdag, ahol rend, tisztaság, racionalitás és biztonság uralkodik. Ez a kép azonban mára elavult. Németországban olyan társadalmi, politikai és gazdasági folyamatok zajlanak, amelyek ezt az idealizált képet megkérdőjelezik. Németország munkaalapú társadalom-mítosza sem állja meg a helyét, hiszen a valóság az, hogy Európában a németek dolgoznak a legkevesebbet. A közbiztonság is romlott a migráció következtében. A technológiai, gazdasági fejlődés is megingott. Németország produkált egy dízelbotrányt, ahol a mérnökök, mindenkit átverve, károsanyag-kibocsátási értékeket manipuláltak. Habár még mindig pozitívan gondolkodunk Németországról, de el kell ismernünk, hogy nem minden esetben példaértékű munkát végez – nyilatkozta Bauer Bence.
Bauer Bence szerint a német társadalom 73 százaléka nem ért egyet a saját kormányával. Magyarországon ezzel szemben az emberek kétharmada optimista és úgy gondolják, hogy a gyermekeiknek jobb élete lesz az országban, Németországban viszont a többség már nem hisz ebben. A középosztály célja, hogy rendezett környezetben éljen és dolgozzon, valamint biztos jövőképet alkosson.
– Több tízezer német költözik hozzánk. Ők úgy nyilatkoznak, hogy visszaköszönni látják Magyarországon a régi Németországot. A németek szerint nálunk tökéletes közbiztonság, a migránsokat nem engedjük az országba, tisztaság van, jó oktatási rendszerrel rendelkezünk. Összességében egy élhető országnak tartják Magyarországot, kulturális értékekkel, tradíciókkal, ami Németországban már nem lelhető fel. A migrációs válság óta a lakbér ára szárnyal, sok német a saját hazájában már nem tud megélni, ezért is választja Magyarországot. A pozitív kép mellett azonban, akik a baloldali identitáspolitikai körökhöz tartoznak, ők tartják a retrográd, hátrafelé haladó hozzáállást Magyarországról. A németeknél nagy az elégedetlenség, a disszonanciák, a diszkrepanciák, míg Magyarországon ez kevésbé alakult ki. Ha jobban tudjuk képviselni az emberek érdekét, akkor politikai szinten is közelebb kerülhet egymáshoz Magyarország Németországgal, hiszen egy oldalon állunk. A németekben még mindig van szimpátia Magyarország iránt. A magyarok is szimpatizálnak a németekkel, és szerintem ennek így is kell maradnia, és folyamatosan stabilizálni kell a magyar–német kapcsolatokat. Mérvadó, hogy német emberekkel találkozzunk, hogy minél többet utazzunk Németországba. Ezért is érkezett Szabadkára Kroll professzor, aki a 19. és 20. század történelmével foglalkozik – taglalta az előadó.
Nyitókép: Fotó: Molnár Edvárd
