– Ez nem egy nagy, Shakespeare-i történet. Itt olyan embereket látunk, akik nem találják meg magukat az életben – kezdte gondolatait a tegnapi sajtótájékoztatón Botond Nagy, a hét végén az Újvidéki Színházban bemutatásra kerülő 3nővér című előadás rendezője. Mint mondta, ennek ellenére rengeteg, jelen korunkban is nagyon aktuális téma hámozható ki a szövegből.
– Míg a dráma szereplői a cár, addig mi az algoritmusok árnyékában élünk. Folyamatos az elvágyódás és a kimaradástól való félelem, de alapvetően sehol sem vagyunk. Csehovnál a filozofálgatás megy, mi ehelyett posztolunk – fejtette ki a rendező. Kiemelte, számára nem az orosz lelkület volt az izgalmas ebben a műben, hanem a legegyszerűbb, mégis fájdalmas emberi dolgok.
– Csehov abban is zseniális, hogy a banalitást komolyan veszi. Így például a bőségben is lelki üresség nagyon jelen van ebben a műben. Ez is aktuális, hiszen az ebből fakadó érzelmi elzártság sem ritka jelenség korunkban – magyarázta.
Mint elhangzott az előadás szövege nem eredeti formájában kerül majd a nagyérdemű elé, hanem a rendező átiratában. Így például a dráma felvonásai fordított sorrendben kerültek színpadra, Andrej karaktere, aki Csehovnál hegedűművész, ebben a feldolgozásban filmrendező szeretne lenni, vagy említhetnénk Tuzenbachot, aki ebben a verzióban vízimentős.
– Adaptációnak kevés, viszont ami Csehové volt, az az övé is maradt. Inkább nevezném ezt a produktumot egy Duna-parti sétának – magyarázta, miután elmesélte, a Duna-parton sétálgatva jött neki a legtöbb ihlet. Hozzátette, úgy érzi, ezekkel az újításokkal sikerült a karaktereket leginkább a színészekre formálni, vagy ahogy fogalmazott, leginkább a „szájukba adni a szöveget”.
Botond Nagy, a 3nővér rendezője
A jelenlévő, a dráma négy testvér karakterét játszó színész, László Judit, Banka Lívia, Figura Terézia és Mészáros Gábor mind egyetértettek abban, hogy ezáltal a közös hang, és a színészek és a rendező közötti kémia is azonnal megteremtődött a próbafolyamat során.
Figura Terézia, aki az előadásban Irinát alakítja, azt is elmondta, neki még nem volt része hasonló próbafolyamatban.
– Júniusban találkoztunk másodjára a rendezővel. Ekkor az eredeti szöveget olvasgattuk, nagyon sok filmet és előadást néztünk meg. Ezek különböző emberi sorsokkal foglalkoztak, számos érzelmet kiváltva belőlünk – mesélte a színésznő, majd kiemelte, akármennyire is furcsának tűnt neki az elején az, hogy épp ezeket a műveket nézik, a végére kikristályosodott számára: azok az emberi sorsok nagyon ráképezhetőek a drámára.
– Mindehhez az időnek múlnia kellett. Át kellett állnunk egy másik módra. Ezalatt persze megismerkedtünk egymással, és megláthattuk, Botond hogyan inspirálódik, belőlünk hogyan merít ihletet, és fordítva – magyarázta a színésznő. Azt is hozzátette, még házi feladatot is kaptak a nyárra: kérdéseket, amelyeken gondolkodniuk kellett.
– Amikor megérkezett a szövegkönyv, elkezdtem olvasni és átnézni a nekem szánt motivációs utasításokat, a kérdések és mindez összessége pedig egy teljesen más világot nyitott meg előttem – osztotta meg velünk élményeit a színésznő. Mint mondta, számára ez pont elég felfutási idő volt, hogy mire szeptemberben oda jutottak, hogy színpadra vigyék a művet, minden motiváció, minden érzés elképesztően könnyen jött elő a tudatalattijából.
– Nem kellett egymásba ütközzenek az elképzeléseink. Mindenki rendhagyóan egy hullámhosszon volt a karaktereket illetően – mondta Figura Terézia.
A közönség az Anton Pavlovics Csehov drámája nyomán készült produkciót október 11-én, szombaton láthatja először, az első repríz pedig október 13-án, hétfőn lesz az Újvidéki Színház nagytermében.
Nyitókép: A négy testvért megformáló színészek és Urbán András igazgató/Fotó: Rapos Emma
