Szeptember 20-án, most szombaton, számos szervezet összefogásával rendezik meg a Sereglés 2025-öt, a Kárpát-medencét megmozgató rendezvénysorozatot. A színes programokkal teli események több mint 300 településen valósulnak meg, ahol több tízezer népzenész, néptáncos, kézműves mester, mesemondó és a népművészet iránt érdeklődő ünnepli a Kárpát-medence gazdag hagyományát. A fesztivál célja, hogy bemutassa egyrészt a Csoóri Sándor Program eddigi eredményeit, a szélesebb közönség számára is ismertté tegye annak kiemelkedő színvonalát és a közösségekre gyakorolt jótékony hatását, másrészt megmutassa azt, hogy a népművészet nem csupán örökség, hanem élő, lüktető, megtartó közösségi élmény is egyben. A vajdasági magyar népművészeti közösség részére is az elmúlt 8 év a megújulást, a biztosabb alapokra helyezhető építkezést hozta magával, megannyi lehetőséggel és az összetartozást erősítő eseményével.
A Sereglés 2025-be Vajdaságból a bácskossuthfalvi Ady Endre Művelődési Központ, a zentai Bodor Anikó Hagyományápoló Egyesület, a tornyosi Ady Endre Művelődési Egyesület, a moholi Csobolyó Művelődési Egyesület, a pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, a torontálvásárhelyi Magyar Művelődési és Művészeti Központ, a tiszakálmánfalvi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a kelebiai Gaál Ferenc Magyar Művelődési Egyesület, továbbá a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség kapcsolódik be.

Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke/Fotó: Gergely Árpád
Sutus Áron, a VMMSZ elnöke elmondta, jövő szombaton a Sereglés 2025 programsorozat Kárpát-medence élő népművészetének ünnepe lesz. A rendezvény célkitűzése, hogy a társadalomban minél jobban ékelődjön vissza az, ami sem nem műfaj, sem nem szegmens, hanem a kultúra maga: a népi kultúra.
– A Sereglés központi helyszíne a Budai Vár lesz, de a tanácsadó testület a résztvevő 300 település közül 16-ot kiemelt helyszínként nevezett meg. Vajdaságban Palics kapta ezt a megtisztelő szerepet, ahol a VMMSZ e programsorozat keretében és jegyében szervezi meg a XXXII. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok nyitórendezvényét. A megnyitó már délelőtt elkezdődik, amikor a gyermekeket várjuk élménydús foglalkozásokkal. Este pedig értékőrzőink, megannyi műhely utánpótlás-tehetsége mutatja fel szülőföldhűségét és hagyományszeretetét. Az Ünnepi Játékok kezdete egyébként egészen 1952-ig nyúlik vissza, a hetvenhárom évvel ezelőtt, akkor még csak egyszeri alkalomból megrendezett Palicsi Magyar Ünnepi Játékokig, majd ennek folytatásaként jött létre a mára már harminckét éve megrendezett Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok. A VMMSZ 1992-es megalakulása után első nagy programjaként újította meg és indította útjára a sorozatot, amely mára a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű rendezvénye – hangsúlyozta Sutus Áron, aki az Ünnepi Játékok programtervéről is beszámolt.
– A megnyitóra délelőtt tíz órakor kerül sor a Palicsi Vigadó Nagyteraszán. A köszöntőbeszédek után gazdag program várja a résztvevőket: népművészeti bemutatók, kézműves foglalkozások – szövés, gyöngyfűzés, gyertyamártás, agyagozás –, valamint hangszerbemutató, közös daltanulás, mesemondás és tánc. Emellett kézműves kirakodóvásár és közös éneklés is színesíti a napot, amelyhez Csasznyi Imre és barátai csatlakoznak, továbbá a Tamburás Tesók zenekar népzenei koncerttel kedveskedik. Este hat órától a Vigadó díszterme ad otthont a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok nyitórendezvényének. Az ünnepi program ökumenikus áldásosztással, imádsággal kezdődik. Az igét a szabadkai Egyházmegye püspöke msgr. Fazekas Ferenc, nt. Harangozó László református püspök, valamint nt. Dolinszky Áron evangélikus lelkész hirdeti. Alkalmi beszédet mond Hajvert Ákos, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának kulturális ügyekkel megbízott tagja, majd Kovács Frigyes, Jászai Mari-díjas színművész előadásában elhangzik Csoóri Sándor A faparázs a hóra kiviláglik című verse. Az ünnepségen átadjuk a Bodor Anikó-díjat, amelyet az idén a 25 éves óbecsei Szelence énekegyüttes vehet kézbe. A díjat egyébként a saját hagyományanyagát a 2025. évi Durindó Fesztiválon leghitelesebben tolmácsoló népzenei együttes kapta meg. Az esemény keretében a közönség megtekintheti a csantavéri Kovács Pécskai Emese képzőművész alkalmi tárlatát is, amelyet Sándor Laura képzőművészet szakos tanár méltat. A rendezvény méltó zárásaként pedig népzenei és néptáncegyüttesek, szólisták, kórusok, versmondók és mesemondók mutatják be tudásukat. Színpadra lép a palicsi Szederinda népdalkör, az óbecsei Szelence énekegyüttes, az óbecsei Csermely legénykórus és Tallós Kinga, a horgosi Tillinkó Luca, a szabadkai Kolozsi Anna, a topolyai Zsáki Janka és Faragó Márton, a szabadkai Duhaj zenekar, Losonczi István, Horváth Csongor és Zadrepko Iliján, a kishegyesi Zelenka Dávid, a törökbecsei Bálint Ervin, a temerini Vortity Anasztázia, a zentai Rózsafa zenekar, a törökkanizsai Tücsök zenekar, a magyarkanizsai Szilaj zenekar, a doroszlói Holló Olga és az adai Szentháromság Gyermekkórus – emelte ki Sutus Áron, majd hozzátette, a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok szervezői a teljes vajdasági magyarságra igyekeznek odafigyelni. Ezért hívták meg az utánpótlás-műhelyek kiemelkedő teljesítményt nyújtó népzenészeit, néptáncosait, mesemondóit, kórusait, versmondóit, hogy bemutatkozhassanak, akár hagyományos, akár rendhagyó formában. A palicsi rendezvényre a belépés díjtalan, minden érdeklődőt szívesen látnak.
Mint azt a VMMSZ elnökétől megtudtuk, az Ünnepi Játékok nyitóeseményét követően a rendezvénysorozat tovább folytatódik. Szeptember 28-án Topolyán rendezik meg a Vajdasági Magyar Táncháztalálkozót és Sokadalmat. Október 19-én ugyancsak Topolyán kerül sor a Vajdasági Magyar Kórusok 25. jubileumi Találkozójára a Sarlós Boldogasszony római katolikus templomban. Október végén, a Délvidéki Magyar Színjátszás Napja keretében a Szabadkai Népszínház magyar társulatával közös szervezésben vendégszerepel majd a temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Trupp társulata a Jadran színpadán, a Rómeó és Júlia című előadással. November 15-én pedig Csonoplyán tartják a magyar szórvány napja központi ünnepségét.
Az ünnepi játékok keretében egyébként elindulnak a Gyöngyösbokréta és a Durindó értékelő napjai is, és ha minden a tervek szerint alakul, év végéig egy néptáncosoknak és néptáncoktatóknak szóló kötet is napvilágot lát, amelynek bemutatóját december végére tervezi a VMMSZ.
