Csík Mónika százegy haikuját és Janovics Erika illusztrációit tartalmazó, az Életjel Kiadónál megjelent Szél viszi táncba című verseskötetet mutatták be hétfőn, a budapesti Magyarság Háza Galériában. A könyvbemutató egy kiállításhoz társult, amit szintén a kötet inspirált.
Az eseményre úgy került sor, hogy Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke eljuttatta a könyvet dr. Kiss Péternek, a Magyarság Háza igazgatójának, és miután neki is megtetszett, meglátta benne a lehetőséget, hogy a könyvbemutatót kiállítással összekötve, megszólítsák az irodalom és képzőművészet kedvelőit egyaránt – tudtuk meg Csík Mónikától. A Szél viszi táncba című kötetet így egy látványos kiállítás keretében „elevenedik meg”. A rajzokat kinagyították, felfüggesztették, kitették a falakra, mindenféle formában megjelentek a térben, és tükrök segítségével megsokszorozták a látványt. Janovics Erika rajzai eredetileg tenyérnyi nagyságúak, de egészen más élmény felnagyítva látni őket, teljesen más hatást keltenek, az apró részletek is jobban szemügyre vehetők. A haikukat is kiállították, emellett hangzós formában is hallhatók voltak. Ehhez vajdasági művészek kölcsönözték a hangjukat, Hajvert Ákos, Raffai Telecski Ágnes és Sándor Zoltán, sőt Csík Mónika és Janovics Erika is felolvastak a könyvből, így akik betérnek a kiállítótérbe, más-más hangján hallhatják a szöveget. A felvételek rögzítésénél a Pannon RTV volt segítségükre. A könyv, mint műtárgy, szintén a kiállítás a része. Úgynevezett chill zónákat, pihenőhelyeket alakítottak ki, ahova nyugágyakat helyeztek el, azokhoz hozzáerősítettek egy-egy kötetet, és oda letelepedve olvasni is lehet. A kiállítás megálmodója és rendezője Matúz Gábor, a Magyarság Háza kommunikációs szakértője. A rendezvényen Kalocsai Andrea, a közmédia műsorvezetője beszélgetett Csík Mónikával és Janovics Erikával, a kiállítást pedig dr. Kiss Péter igazgató úr nyitotta meg:
Janovics Erika és Csík Mónika a dedikáláson (Fotó: Magyarság Háza archívum)
– A haiku, ez a mindössze tizenhét szótagos költői forma, első ránézésre talán csupa játék a nyelvvel, a csenddel, a pillanattal. Ám ahogyan ez a kiállítás is mutatja, a haiku nem csupán vers, hanem egy világlátás. Egy olyan módja a figyelemnek, amelyben az egyszerűség nem szegénységet, hanem sűrűséget jelent; ahol a kevesebb valóban több, és egyetlen sorban egész világok rejlenek. A kötet nem csupán bevezetés ebbe a különösen érzékeny műfajba, hanem meghívás is: lépjünk be egy olyan térbe, ahol a szavak éppannyira fontosak, mint a köztük lévő csend. A kiállítás képei épp ezt a csendet, ezt a belső rezdülést erősítik fel. A könyv pedig lehetőséget ad arra, hogy a látottakat továbbvigyük magunkkal, és újraolvassuk őket saját csendjeinkben. Egy kiállítás mindig párbeszédre hív, a művész és a közönség között, a látott és az átélt között. Egy könyv pedig a gondolatokat, történeteket, érzéseket tárol el, továbbgondolásra inspirál. Rendezvényünk különlegessége abban is rejlik, hogy két különböző művészi forma találkozik – a kép és az írott szó –, hogy együtt egy komplexebb világot tárjanak elénk – hangzott el a megnyitón.
Az eseményről, az élményeiről, Csík Mónikával beszélgettünk:
– A Magyarság Háza galériájának homlokzata átváltozott a kiállítás idejére. Olyan anyaggal borították be, ami nem átlátszó, és a haiku versek folyamszerű írással jelentek meg rajta, az egész hátteret betöltve, Janovics Erika rajzai pedig, mint valami kis kerek szigetecskék, előbújtak a betűtengerből. A kötet most múzeumi keretek közt elevenedhetett meg, és ez varázslatos hangulatot teremt. Már csak az, ahogyan a kiállítótér átváltozott titokszobává, hiszen kívülről nem lehet belátni, csak a betűk helyén szűrődik be fény a terembe. Ez azt sugallja, hogy aki ide belép, egy másik világba csöppen. A kiállítótér pedig valóban a nyugalom a szentélye lett, meditatív hangulatot árasztva. A verseket és a rajzokat minden oldalról szemügyre lehet venni, hiszen a tükrök tükröződése által megsokszorozódnak, és az egész egy kicsit olyan, mint egy tükörlabirintus. A betérőt szinte megakadályozzák abban, hogy végigrohanja a kiállítást. Azt sugallják a látogatónak, hogy csendesedjen le, engedje meg, hogy ellazítsák a tárgyak, a versek, a hangok, a rajzok. Az összes érzékszervünket használhatjuk, csak át kell adnunk magunkat, és egy pihentető művészeti utazásban lehet részünk – mondta a lapunknak Csík Mónika, akitől azt is megtudhattuk, hogy a kiállítást egy különleges vendég is megtisztelte a jelenlétével, Ozaki Takeshi első titkár, a magyarországi Japán Nagykövetség Kulturális és Sajtóosztályának vezetője.
– Elküldtem a budapesti japán nagykövetség kulturális osztályára egy bemutatkozó levelet, amiben írtam a könyv létrejöttéről, hogy ez az Életjel Kiadó jubiláris 200., ünnepi kiadványa, csatoltam a kötet PDF változatát, utaltam arra, hogy a kötetre akár a japán–magyar kapcsolatok sajátos megjelenési formájaként is tekinthetünk, és meginvitáltam a képviselőjüket a könyvbemutatóval egybekötött tárlatmegnyitóra. Ozaki Takeshi úr nagy hálával fogadta a meghívást, elragadtatással beszélt a látottakról és vásárolt is könyvet. Arról társalogtunk, hogy bár ő jól beszél magyarul, de számára még kissé magas az a nyelvi szint, amin a haikuk megszólalnak. Ugyanakkor, miután többször is elolvassa a haikuimat, megnyílnak előtte, ráismer a mondanivalójukra, a japános természet- és világszemléletre. Különösen tetszett neki, hogy pársorosaim térségünk jellegzetességeit is tartalmazzák, és aki elolvassa őket, az kap egy szelet Vajdaságot is.
Janovics Erika, Ozaki Takeshi és Csík Mónika (Fotó: Magyarság Háza archívum)
Meglátása szerint a kötet különleges színt visz a kulturális életbe, és örülne annak, ha a kiállítás útra kelne. Ezt a Magyarság Házában is hasonlóképp gondolják, ők is utaztatnák a kiállítást, ilyen formában ahogyan van, mert így adja át leginkább azt a szellemiséget és életérzést, amit általa üzenni szeretnének az alkotók – fejtette ki Csík Mónika, aki hozzátette: öröm volt a számukra, hogy a közönség jól fogadta az eseményt, és nekik is élménydús volt részt venni rajta.
A kiállítás szeptember közepéig látogatható, de ajánlatos utánanézni a Magyarság Háza Galéria (Nádor utca 17.) nyitvatartási idejének.
Nyitókép: Kiállítással egybekötött könyvbemutató (Fotó: Magyarság Háza archívum)
