A Vajdasági Magyar Mozgókép Napja alkalmából került sor Zomborban Siflis Zoltán Herceg János című dokumentumfilmjének ősbemutatójára. A portréfilm rendezője ezzel az ötvenöt perces alkotással tisztelgett Herceg János születésének századik évfordulója előtt, és tették ezt a filmben megszólaló irodalomtörténészek, Hornyik Miklós, Toldi Éva, Hózsa Éva és mások, például Vicsek Károly filmrendező, az utolsó Herceg-filminterjú és az egyetlen Herceg-játékfilm készítője a munkáinak részleteivel.
Siflis filmje teljességében ragadja meg Herceg János alakját: az írót, a magánembert, a közéleti személyiséget mutatja fel. Azt az egyént, aki Szenteleky Kornéllal egy asztalnál ülve igyekezett minőségi irodalmat teremteni az elszakított Délvidéken, aki főszerkesztője volt a Kalangyának és a Hídnak is, akit szeretett Zomborának szerb polgárai nem akartak elengedni könyvtárigazgatói posztjáról, amikor a hatalom Újvidékre rendelte, aki az állambiztonsági szolgálat állandó megfigyelése alatt volt kénytelen alkotómunkáját végezni… azt az embert, aki írói és fordítói munkájával elkötelezte a magyarságot, és akinek századik születésnapja alkalmából nem jelent meg műve Magyarországon, akinek könyveit voltaképpen nem olvassák, nem tanítják. A film választ ad arra a kérdésre is, hogy Herceg János miért viselkedett minduntalan emigránsként a szülővárosával szemben. Lángoló lokálpatriotizmussal imádta Zombort, és ez a szeretete jogosította fel arra, hogy megrovásban is részesítse a hajdani vármegye-központot. Mindenkinél többet tudott Zomborról, lehet, hogy mindenkinél jobban is szerette, ám az első adódó alkalommal el is hagyta a Czoborok ősi birtokát, de nem Budapesten, Belgrádban vagy Újvidéken vert tanyát, hanem előbb Kiskőszegen a Duna partján, majd a spirituális nyugalmat adó Doroszlón, a Mosztonga mellett.
A film „felkavaró, elgondolkodtató és az író életművének és életútjának újraértelmezésére ösztönző” – összegezte az ősbemutatóról szóló újságírói jelentés. Tegyük hozzá: emberi tartásból is példaadó emberéletet bemutató portré.
Az említettek miatt lenne nagyon fontos, hogy minél többen láthassák Siflis Zoltán színvonalas és tanulságos Herceg-filmjét Nyugat-Bácskában, Vajdaságban, és mindenütt, ahol a kisebbségi sorba taszított magyarság emblematikus alakjai iránt érdeklődés mutatkozik.
A film szerzője mindenhová elviszi a filmet, ahol kérik, és útbaigazító háttérbeszélgetés mellett levetíti. Érdeklődni a siflistv@tippnet.rs villámposta címen lehet.
