Újvidéken vendégszerepelt a hét elején a szegedi Tiszatáj irodalmi folyóirat. Az esten Hász Róbert főszerkesztő és Orcsik Roland szerkesztő mutatta be a lapot Berényi Emőke moderálása mellett.
A Híd Kör Egyesület által szervezett beszélgetés elején szinte természetszerűleg felmerült a folyóirat körül néhány évvel ezelőtt kialakult vita – emlékeztetőül: néhányan úgy vélték, a Tiszatájat „átvették” a vajdaságiak, ami a szegedi irodalmi értékek csorbításához vezetett. A szerkesztők szerint emögött a regionalizmus téves értelmezése, illetve az irodalmi közeg túlságosan leegyszerűsítő olvasata rejlik. Ha végigtekintünk a folyóirat történetén, az új szerkesztőgárda érkezése csupán árnyalatnyi változást hozott a folyóirat szellemiségében: radikális szemléletváltás helyett tanácsosabb hangsúlyeltolódásokról beszélni. Hász Róbert és Orcsik Roland szerint a Tiszatáj nem törekszik arra, hogy a folyóiratok folyóirata legyen, számukra a legfontosabb az értékpluralizmusra való törekvés.
A folyóirat rengeteg tematikus – írói életművek, irodalmi jelenségek és egyes népek irodalma köré szerveződő – számot jelentet meg, és noha ez bizonyos szempontból meg is könnyíti a munkát, óhatatlanul azt is jelenti, hogy bizonyos kéziratokat csak nagyobb késéssel tudnak megjelentetni. Például a kritika esetében – amely, mint megjegyezték, az irodalmi élet egyik legfontosabb mozgatórugója – sajnos komoly hátulütői is vannak: a magyar folyóirat-kultúrában a könyvekről szóló beszédnek ugyanis hamarább kellene eljutnia a célközönséghez, a kritikai diskurzusnak aktualitásra kellene törekednie.
A Tiszatáj is szembesül a legújabb kor technikai kihívásaival, néhány éve online formában is aktívan jelen van. A jelen lévő szerkesztők elmondták, kezdetben tartottak attól, mennyire tudnak majd érvényesülni a kulturális tartalmakkal igen-igen telített virtuális térben, ám úgy vélik, sikerült megtalálniuk a megoldást: leválasztották egymásról a nyomtatott formát és az online felületet. Mindez nem gyengítette a nyomtatott számokat, hanem sikerrel csábította hozzájuk az elektronikus tartalmak kedvelőit.
A Tiszatáj a múltban és napjainkban is nagy figyelmet fordít a fiatalok megszólítására, a tehetségek felismerésére és a legújabb írógenerációk tehetségeinek közlésére. A szerkesztők szerint ez nem idegenítette el tőlük a már befutott írókat, sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy a folyóirat – Orcsik Roland találó megfogalmazása szerint – a fiatal írók vágyának tárgyává vált.
