Magas rangú politikusok és családtagjaik, nagy- és kisvállalkozók, (világ)sztárok, hírességek, oligarchák, bűnözők, s kisemberek neve is szerepel azon a listán, amely a világ tíz adóparadicsomából származó bizalmas dokumentumok tömege alapján készült el. Az óriási mennyiségű kiszivárogtatott anyag hatalmas botrányt okozott világszerte. Természetesen azok után, hogy a napokban – 15 havi alapos elemzői munka és összehangolt nemzetközi újságírói együttműködés eredményeként – megjelentek az első írások a pénzüket adóparadicsomokban rejtegető személyekről. A sokak számára fölöttébb kellemetlen ügyet Offshore Leaksként emlegetik a médiában és valószínűleg a hatóságok is, amelyek már szintén élénken érdeklődnek a névsor és egyéb részletek iránt.
Léphaft Pál karikatúrája
A titkos adatokat egy névtelen forrás juttatta el a tényfeltáró újságírók nemzetközi konzorciumának (ICIJ) washingtoni központjába. A szervezet 46 külföldi tájékoztatási eszköznek adta tovább az adatokat, amelyeknek 15 hónapig tartott a rengeteg információ (előzetes) feldolgozása. Ilyen akcióra a sajtó történetében még nem volt példa, amint arra sem, hogy ez a titkos világ egyszeriben ilyen mértékben váljon nyilvánosan hozzáférhetővé.
Az adatok értelmezését, rendszerezését és ellenőrzését végző 88 fős (nemzetközi újságírói) csoport összesen 2,5 millió e-mailt, cégadatbázist, szerződést, okiratot, offshore cégek alapítóinak útleveléről készült fénymásolatot vizsgált át.
Az elképesztő mennyiségű dokumentum tíz adó-, illetve offshore-paradicsom (nagyon kedvező adófeltételeket kínáló ország) banktitkaiba és gyanús pénzmozgásaiba nyújt betekintést. Egészen pontosan 170 országból mintegy 130 ezer – offshore céget vezető, birtokló, működtető, vagy abból hasznot húzó – ember banki megtakarításairól és befektetéseiről tartalmaz titkos információkat. Olyan személyekről, akik valamiért adóparadicsomba menekítették vagyonkájuk egy részét, vagyis olyan helyre, ahová részben azok viszik (rejtik) a pénzüket, akiknek az adózási tisztessége (hazájukban) enyhén szólva is kétséges.
Az adóparadicsomok a kábítószer- és illegális fegyverkereskedelemmel, prostitúcióval, vagy különböző tiltott áru (nukleáris hasadó anyagok, gyémántok, műtárgyak és egyebek) törvénytelen adásvételével szerzett piszkos pénz mosására is kitűnő lehetőséget biztosítanak.
Egy tavalyi tanulmány 21–32 ezermilliárd dollárra becsüli a világ adóparadicsomaiban (a nemzeti adóhatóságok látókörén kívül eső országokban) tartott pénz mennyiségét. A szédületes összeg nagyjából megegyezik az Egyesült Államok és Japán által egy év alatt megtermelt összes javak és nyújtott szolgáltatások együttes értékével. Becslések szerint csak az Európai Unióban évente ezermilliárd euró adóbevételtől esnek el a tagállamok az adóparadicsomokban bejegyzett cégeken keresztül végzett műveletek miatt.
A nemzetközi média a napokban kezdte megosztani a közvéleménnyel a birtokába jutott titkos információkat. Sokan a fejüket kapkodják a látottak, hallottak alapján, de többen a szívükhöz is kaptak már emiatt. Az adóhatóságok ugyanakkor elégedetten dörzsölik a tenyerüket. A médiabeszámolók nyomán több ország máris jelezte: hatóságaik meg kívánják ismerni a titkos adatokat, de ehhez az ICIJ – függetlenségére hivatkozva – nem járult hozzá.
A csaknem 2,5 millió bizalmas irat áttanulmányozása alapján összeállított lista nem végleges, folyamatosan bővül. Az már kiderült, hogy seregnyi ügyvéd, adószakértő és ismert nemzetközi nagybank áll az üzelmek mögött. Németország legnagyobb pénzintézete, a Deutsche Bank állítólag az ügyfelek megbízásából több mint 300 céget és trösztöt alapított adóparadicsomokban. A bank valószínűleg a pénzáramlások leplezésében is segített.
Meglepetésekre és botrányokra még bőven lehet számítani. Bár ami a médiában eddig megjelent, az is sokfelé kiütötte a biztosítékot, pokollá tette többek életét. A következő két hétben a külföldi média folyamatosan szándékozik nyilvánosságra hozni újabb feldolgozott történeteket. A kutakodásban résztvevő újságírók szerint a munka akár 2014-re is áthúzódhat, mert csak a feldolgozott, jogilag ellenőrzött információkat teszik közzé.
Az ICIJ-elemzésből jól látható, hogy az offshore ügyfelek jó része Kínában, Hongkongban és Tajvanon él. Másik nagy csoportjuk Oroszországból és a szovjet utódállamokból származik.
Az Offshore Leaks máris megrengette a francia kormányt, és alaposan megtépázta az egyébként is népszerűtlen Francois Hollande államfő tekintélyét. Az eddig közzétett listán ugyanis szerepel Jean-Jacques Augier neve. Róla elég annyit tudni, hogy ő volt a kampánypénztárnoka Hollande-nak, akit tavaly választottak elnökké. Most kiderült, hogy a pénztárnok offshore cégekbe fektetett be pénzt a Kajmán-szigeteken, amely évtizedek óta adóparadicsomként ismert. Augier azt nyilatkozta a Le Monde francia lapnak, hogy nincs semmi illegális az adóparadicsomi ügyeiben. Szerinte semmi törvénytelent nem követett el azzal, hogy tulajdonostárs ilyen cégekben. Mint fogalmazott, személyes számlája, egyéni befektetése nincs a karibi szigeteken.
A franciák és az államfő, aki épp a minap menesztette a korrupciós és csalási ügybe keveredett – korábban titkos svájci számlával rendelkező – Jerome Cahuzac költségvetési minisztert, másként vélekednek az ügyről. Hollande már elhatárolta magát Augier gyanúsnak vélt adóparadicsomi ügyeitől. Sőt, azt mondta, semmit sem tudott Augier magántevékenységéről. Nem mulasztotta el azonban megjegyezni: a francia adóhatóságokon múlik, hogy kivizsgálják-e az ügyet.
A francia média már politikai válságról cikkezik, s úgy véli, hogy tavalyi megválasztása óta Hollande először került igazán komoly bajba. A választóknak ugyanis erkölcsös kormányzást ígért, de ami egyik-másik munkatársáról kiderült, az aligha tartozik ebbe a kategóriába.
Az első cikkekből egyéb furcsaságokra is fény derült. Arra is, hogy egyik legnépszerűbb adóparadicsom a karib-tengeri Brit Virgin-szigetek.
A Süddeutsche Zeitung német napilap szerint – másokkal együtt – ide menekítette pénzét a 400 ezer alkalmazottat foglalkoztató orosz állami energiamonopólium, a Gazprom két vezetője és Igor Suvalov orosz miniszterelnök-helyettes felesége is.
A hetedik leggazdagabb orosz oligarcha, Mihail Fridman is a brit korona fennhatósága alatt álló karibi szigetet választotta pénze rejtekhelyéül. A tetemes összegek eljuttatásában és eltüntetésében a Brit Virgin-szigeteken az egykori hírhedt (kommunista) keletnémet kémfőnök, Markus Wolf fia is besegített neki.
Az azerbajdzsáni elnök, Ilham Alijev családja szintén több szállal kötődik az adóparadicsomokhoz. (Az Alijev család évtizedek óta uralkodik Azerbajdzsánban.). Ilham Alijev huszonéves lányainak, Leilának és Arzunak három cége van a Brit Virgin-szigeteken.
A brit The Guardian lap előbányászta a grúz miniszterelnök, Bidzina Ivanishvili nevét is a titkos számlatulajdonosok közül.
Az egyik leggazdagabb spanyol, a német–magyar származású Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza báró özvegye, Carmen szintén járatos az offshore világban. Carmen Thyssen-Bornemisza a világ egyik legnagyobb műgyűjtője. A Cook-szigeteken levő offshore cégét pedig arra használta, hogy a műkincseit „kedvezményes” áron adja és vegye. Úgy, hogy erről a spanyol adóhatóság lehetőleg ne értesüljön. Ügynöke szerint az özvegy báróné csupán a nemzetközi piacok „rugalmasságát” használta ki, amikor gyűjteményébe egy-egy Picasso, Van Gogh, vagy épp Goya festményt szerzett, illetve adott el a kollekcióból.
A német sajtó nem kis kárörömmel hozta nyilvánosságra, hogy az utóbbi években a megszorítások miatt siránkozó görögök 107 offshore céget működtetnek a Brit Virgin-szigeteken. Nem mind gazdagok, akadnak köztük egyszerű falusi emberek is: ők alighanem annyira féltek saját adóhatóságuktól, hogy a világ másik végére menekítették megtakarításukat.
