Európa legszigorúbb közbeszerzési szabályozásának nevezte a magyar közbeszerzési törvényt Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.
Orbán Viktor miniszterelnök Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese azonnali kérdését hallgatja az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI)
Magyarországon a közbeszerzések nyilvánosak, a cégek tulajdonosait fel kell tárni, mindenki láthatja, ki indult és ki nyert a közbeszerzéseken – hangsúlyozta a kormányfő az LMP-s Schiffer András kérdésére, aki felidézte: bekerült az új közbeszerzési törvénybe, hogy az állami vezetők hozzátartozói a továbbiakban nem pályázhatnak közbeszerzéseken. Azonban „ez a szabály élt talán másfél hónapot: még a múlt héten (...) ezt a kört szűkítették a közös háztartásban élő hozzátartozókra” – jelezte az LMP frakcióvezetője. A kormányfőtől azt kérdezte, kezdeményez-e szigorúbb összeférhetetlenségi előírásokat a politikai vezetők, pályázati döntéshozók esetében.
Orbán válaszában azt mondta: a hatályos közbeszerzési törvény a legszigorúbb Európában, szigorúbb, mint bármely korábbi hazai közbeszerzési törvény, és szigorúbb, mert szélesebb körre, több állami vezetőre terjed ki, mint bármikor korábban. Hozzátette továbbá, hogy a mostani közbeszerzési szabályozási rendszer betartható és életszerű, mert azt mondja ki, hogy az ember azokért tartozik felelősséggel, akikkel egy háztartásban él. Az egy háztartásban élő családtagok köre egyértelmű, így világos, miként kell betartani a jogszabályt – érvelt.
Schiffer András viszontválaszában felvetette, hogy a politikusoknak legyen kötelező vagyonosodási vizsgálatuk. Erre Orbán Viktor úgy reagált: régi vita a vagyonbevallások kérdése, és sosem szimpatizált a kérdésben uralkodó zűrzavarral. Talán az lenne a legszerencsésebb, „ha kiválasztanánk valami tisztességes demokráciát”, például Németországot vagy Ausztriát, és Magyarország átvenné az ottani szabályokat – vélekedett a kormányfő, aki végül azt kérte Schiffertől: „ha bármelyik családtagom közbeszerzésen indul, akkor legyen kedves, és ezt tegye szóvá”.
Volner János arról kérdezte a kormányfőt, miért a környezetéből kerülnek ki azok, akik jövedelmező állami és önkormányzati megbízásokat kapnak. Orbán a jobbikos politikus szavait vádaskodásként értékelte és konkrét ügyek, jogsértések, visszaélések esetén az állam felhatalmazott szerveihez irányította Volnert. Leszögezte: nem foglalkozik üzleti ügyekkel, nem engedi, hogy a kormány döntését magánérdekek befolyásolják. A kormányon azt lehet számon kérni, hogy minden konkrét ügyben a magyar emberek érdekeinek megfelelő döntést hozzon, ezt a felelősséget, erkölcsi mércét, követelményt a kabinet vállalja – hangoztatta Orbán, és arra is kitért, a Jobbiknak sikerült belekeverednie az ország legsúlyosabb pártfinanszírozási korrupciós ügyébe, amely Kovács Béla nevével híresült el, másfelől van a frakcióban olyan, aki az ország legnagyobb cégtemetőjéhez köthető. „Még nem is kormányoztak, már nyakig vannak az ügyekben, egyedülálló bravúrt hajtottak végre” – értékelt.
Sallai R. Benedek (LMP) a magyar termőföld külföldi tulajdonba kerülésével összefüggésben fogalmazott meg aggályokat és négy állítást idézett, amelyből szavai szerint három korábban a kormányfőtől hangzott el. Ezekről kérdezte a miniszterelnök véleményét és a privatizáció leállítását sürgette.
Orbán válaszában leszögezte: minden korábbi állítását tartja ma is. Kiemelte, hogy az árverések nyilvánosak, és a számokra hivatkozva cáfolta, hogy a kis- és közepes gazdálkodók nem tudnak földhöz jutni. Van „nem több mint kilenc” külföldi, aki az árverésen valóban győztes volt, de ez nem jelenti azt, hogy meg is vásárolhatják a földet – jegyezte meg a kormányfő.
