Nem tett vallomást Biszku Béla, az 1956-os forradalmat követő megtorlások kapcsán háborús bűntettel vádolt egykori pártvezető a Fővárosi Törvényszéken kedden megkezdődött büntetőperében. A 92 éves vádlott nem járult hozzá, hogy a tárgyaláson róla kép és szavairól hangfelvétel készüljön.
A vád szerint az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak, amely létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat.
A vád szerint a karhatalom a forradalom leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport volt. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak.
A fegyveres alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el: 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott „vörös zászlós” tüntetésen hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban a megyei rendőr-főkapitányság épülete előtt pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők, gyerekek, egyikük csupán 10 éves volt.
Biszku Béla az ügyészség szerint azért nem intézkedett a felelősségre vonás érdekében, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást.
A vádbeli cselekmények az ügyészség szerint háborús bűntettet valósítanak meg. A hivatalos megfogalmazás szerint a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezményben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntett, amely akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.
A vádirathoz egyesítették azt a korábbi eljárást, amelyben Biszkut egy 2010-es nyilatkozata miatt vádolta meg az ügyészség. A vád szerint a nyugdíjas pártvezető a Duna Tv 2010. augusztus 4-ei Közbeszéd című műsorában a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét nyilvánosan tagadta.
A vádirat ismertetése után felolvasták Biszku korábbi nyomozati vallomásait, amelyek mindössze egy-két mondatból állnak és lényegük, hogy nem követett el bűncselekményt. A vádlott álláspontja szerint történelmi tény, hogy 1956-ban ellenforradalom volt.
A büntetőper iratismertetéssel folytatódott, szakértői véleményekből, illetve Biszkunak egy több száz oldalas életútinterjújából olvastak fel.
A tárgyaláson a hallgatóság soraiban részt vett több jobbikos országgyűlési képviselő, Gaudi-Nagy Tamás, Novák Előd és Szilágyi György.
Biszku védője a tárgyalás elején kifogásolta, hogy egy polgári személy ügyében hadbíró jár el – bár, mint mondta, ez a jelenlegi magyar szabályozással nem ellentétes –, továbbá az ügyvéd szerint nem szerencsés, hogy kampányidőszakra időzítették az első tárgyalását egy olyan ügynek, amely a parlamentben is szóba került, így kampányeseménnyé válhat.
Biszku ügyvédje újságíróknak az ügy kapcsán azt emelte ki: a vádhatóságnak kell bizonyítania védence bűnösségét, ám megítélése szerint se okiratok, se tanúk nem támasztják alá, hogy Biszku bujtotta volna fel azokat, akik a tömegbe lőttek.
A büntetőper bizonyítással folytatódik, amelynek során hosszas iratismertetésre és néhány tanú meghallgatására lehet számítani. Az elsőfokú ítélethirdetésre akár már a nyári ítélkezési szünet előtt sor kerülhet.
