A fitoszanitáris felügyelőség az elmúlt időszakban 123 393 ellenőrzést végzett el a szerbiai határokon, amelyek közül mintegy 350 esetben megtiltották az adott áru behozatalát – hangsúlyozta Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter, mivel a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén az ellenzék soraiból elhangzott, hogy az illetékes hatóságok nem ellenőrzik kellő mennyiségben a beszállított élelmiszer minőségét. A miniszter kiemelte azt is, hogy a hazai élelmiszerpiacon több mint 17 ezer vizsgálatból 1056 esetben végzést adtak ki, 153 esetben szabálysértési eljárást kezdeményeztek, illetve 17 esetben bűnvádi feljelentést tettek.
A köztársasági képviselőház tegnap folytatta a csütörtökön megkezdett ülés 40 napirendi pontjának 9 törvénymódosítási vitáját, köztük a fogyasztóvédelmi, a kereskedelmi kerettörvény és a bizonyos típusú termékek kereskedelmi gyakorlatával foglalkozó törvény általános vitáját. Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az alma ára az üzletláncokban megközelíti vagy meghaladja a 200 dinárt, miközben a termelőknek nagyban 50-60 dinárt fizetnek az elsőosztályú gyümölcsért. Ő a felvásárlólobbit hibáztatta ezért a nagy árkülönbségért. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az illetékes felügyelőségek a tejtermékeket sem ellenőrzik kellő mértékben, így böjt idején ugyanazt a sajtterméket növényiként adják el, a böjt után pedig tejtermékként. Felrótta azt is, hogy az állam nagymennyiségű húst szállít be továbbra is, s ezáltal alacsonyan tartja a hazai termelői árakat.
Glamočić a vita során rámutatott arra, hogy ez a kormány vezette be, hogy a boltokban kötelezően el kell különíteni azokat az állati eredetű termékeket, amelyek növényi zsiradékot tartalmaznak, és jól láthatóan megjelölni őket. A hústermékek esetében pedig fel kell tüntetni, ha 100 százalékban hazai húsból készültek. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy 43 milliárd dinárt fizettek ki eddig a termelőknek, amire a korábbi években nem volt példa, és utalt arra, hogy az állam soha nem adott ekkora támogatást a gazdáknak. A tejprémiumokra kitérve pedig elmondta, hogy a szerbiai tej ára az Európai Unió szintjén van, miközben a hazai nyers tej minősége nem éri el azt a szintet.
Aleksić kiemelte, az a tény, hogy az agrártárca ekkora összeget fizetett ki az idén a termelőknek, az agrárium állapotára utal. Nehéz helyzetben vannak a termelők, szerinte az államvezetéshez közelálló felvásárlók és a behozatali lobbi miatt.
Miután több képviselő is kételyét fejezte ki az élelmiszer minősége kapcsán, Glamočić elmondta, hogy a batajnicai országos laboratórium kapacitásait ettől az évtől jelentősen megnövelték, csak ebben az évben 93 855 alkalommal végeztek tejvizsgálatot. Ettől a kis tejfarmokon megtermelt nyers tej minőségének javítását várják el, vagyis a baktériumok és szomatikus sejtek csökkenését. Szerinte az említett monitoring során az állam 54 620 minta esetében társfinanszírozást vállalt.
A parlamenti vita során az ellenzéki képviselők többször is azt rótták fel a hatalmi koalíciónak, hogy sürgős eljárásban kell megszavazni a törvényeket. Biljana Đorđević, a Zöld Baloldali Front képviselője szerint a kohéziós politikával foglalkozó törvény fontos Szerbia számára, hiszen a polgárok javát szolgálja, de már két éve váratnak vele, hogy most sürgősen, az ország eurointegrációs útjának érdekében napirendre tűzzék. Teszik ezt azzal a szándékkal, hogy amikor Szerbia EU-tagállam lesz, hozzáférjen a kohéziós alapokhoz. A bizonyos típusú termékek kereskedelmi gyakorlatával foglalkozó törvény kapcsán pedig aggodalmát fejezte ki, hogy a versenybizottságra bízták a kis- és középvállalatok piaci körülményeinek ellenőrzését, miközben az üzletláncok monopolhelyzetének felülvizsgálata is évekbe tellett. Szerinte a versenybizottság hatástalan és nem átlátható munkát végez. Párttársa, Robert Kozma a légi, vasúti és vízi közlekedésben történt balesetekkel foglalkozó törvény kapcsán emlékeztetett arra, hogy két esetben is kisiklott a vonat, a Szabadka és Szeged közötti járaton és a Belgrád és Szabadka között közlekedő szakaszon Topolyánál. Felhívta a figyelmet, hogy az infrastrukturális beruházások során sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani az elvégzett munkák minőségére, különösen az újvidéki, 16 életet megkövetelt tragédia után. Olyan helyszíneket mutatott be fotókon, amelyek az építőterület rendetlensége miatt veszélyeztetik a környék és a közlekedés biztonságát. Aleksandra Sofronijević közlekedési és építési miniszter válaszolva a képviselőnek elmondta, mindkét esetben, amikor a vonat kisiklott, emberi mulasztás történt. A minisztérium a biztonság megőrzése miatt fokozott ellenőrzést rendelt el az építőterületeken, hiszen az építkezések során még mindig nagyon sok baleset történik. A Belgrád és Szabadka közti gyorsvasút környékén folyó munkálatok ellenére biztonságos a vasúti közlekedés – mondta.
Habár a kormánnyal szembeni bizalmatlanságról megkezdett ülést határozatlan időre berekesztették, ezúttal is felmerült az előrehozott választás kérdése. Az ellenzéki képviselők arra mutattak rá, hogy Aleksandar Vučić államfő legutóbbi bejelentése szerint június végén vagy július elején esedékesek az előrehozott választások, amit nehezményeztek, azt állították, hogy a hatalmi párt szándékosan olyan időpontot keres, ami nekik kedvez, hogy kevesen vegyenek részt a választásokon. Milenko Jovanov, a Szerb Haladó Párt képviselője kioktatva képviselőtársát elmondta, az alkotmány szerint először bizalmatlanságot kell szavazni a kormánynak, hogy előrehozott választások lehessenek, és hozzátette, hogy az ellenzéknek semmiképpen sem lehet kedvezni, hiszen soha nem lesz elégedett a választások időpontjával.
Nyitókép: Köztársasági képviselőház
