A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint óriási előrelépés, hogy négy év alatt várhatóan közel 600 ezren élnek a kedvezményes honosítás lehetőségével. Erről Gulyás Gergely a Nemzetstratégiai Intézet konferenciáján beszélt, csütörtökön a magyar fővárosban.
A fideszes országgyűlési képviselő rámutatott: 2004. december 5-ei mélypontja után a sebek begyógyulása és egy nyugodtabb, több konszenzussal járó időszak következett be. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredménye ugyanakkor következmény volt, és az okok jóval messzebbre vezethetők vissza – fejtette ki.
A nagyobbik kormánypárt frakcióvezető-helyettese a történelmi előzményeket felidézve kiemelte: a térségben a magyar kommunizmus volt az egyetlen, amely internacionalista volt. A kommunista tábor mesterséges államalakulatai – mint például az NDK és Csehszlovákia – arra törekedtek, hogy legyen saját nemzetképük, de nálunk a magyar nemzet, vagy az elcsatolt területeken élők sorsával kapcsolatos kérdésekről még beszélni sem lehetett.
Nemzetpolitika nem létezett, és a rendszerváltás után sem jött létre konszenzus e téren – összegezte. Hozzátette: ezért juthattunk el a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredményéig. Ez ugyanakkor a nemzetet szembesítette a saját magához való viszonyával, és 2010 után még azok a politikai erők is kénytelenek voltak szembesülni ennek a döntésnek az irtózatos felelősségével, akik annak idején a nemre buzdítottak, s a nemzeti, és egyedül helyes állásponttal szemben határozták meg politikai álláspontjukat.
Gulyás Gergely a jelenlegi kormány intézkedéseiről szólva idézte az új alaptörvényt, amely többek között rögzíti: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, támogatja a magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseket. Emlékeztetett, hogy lehetővé vált a határon túli magyarok számára az állampolgárság megszerzése. Az, hogy közel 600 ezren élnek négy év alatt ezzel a lehetőséggel, óriási előrelépés – állapította meg, hozzátéve: helyes lépés volt a választójog kiterjesztése is.
Jelen formájában elsősorban szimbolikus a külhoni magyarok részvétele a voksoláson. A szabályozás azt mutatja, hogy egységes a magyar nemzet, de ez döntő csak egy nagyon kiegyensúlyozott választási eredménynél lehetne – rögzítette.
A frakcióvezető-helyettes nagyon fontosnak nevezte még a trianoni emléktörvényt, amely először közelít abból az irányból a trianoni tragédiához, hogy hogyan lehet a történteket a magunk javára fordítani.
Kiemelte: reméli, hogy a mostani négy évre úgy fognak majd emlékezni, amikor olyan alkotmányos alapokat sikerült meghatározni, amelyeket a következő kormányok – függetlenül attól, hogy jobb-, vagy baloldaliak – irányadónak tekintenek.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke köszöntőjében az átfogó nemzetstratégia fontosságát hangsúlyozta. Fontos, hogy tudományosan is megértessék a közvéleménnyel, ők nem kisebbség, hanem nemzeti közösség. Olyan nemzeti közösség, amely élni akar – fogalmazott az elnök.
Szász Jenő felhívta a figyelmet a környező államokban élő magyarság egyre nagyobb mértékű népességfogyására, és jelezte: az intézet Kárpát Haza programjának a célja, hogy erős, élni akaró nemzeti közösségeket teremtsenek.
Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke arról beszélt, hogy a magyar kultúra az, amely összetartja ezt a világnemzetet. 15 millió magyar, vagy magyar kultúrán nevelkedett ember él a világban – fogalmazott.
Uniós keretek között gondolkodni kell azon, hogy a kisebbségi sorban élő magyarokat a környező államokban milyen jogok illeti meg – rögzítette az MTA volt elnöke, hozzátéve: nem elég kulturális autonómiáról beszélni, hanem a területiről is szót kell ejteni. A 21. században a személyes jogok mellett a kulturális és területi autonómia szolgálja a stabil és biztonságos Európa megteremtését – mutatott rá.
