A holokauszt örök tanulság arra, hogy kötelességünk nap mint nap küzdeni az előítéletek ellen, hogy az utánunk jövő, felnövekvő nemzedékek lelkét és gondolatait a balhitek és kényszerképzetek ne uralhassák többé – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára pénteken a budapesti Holokauszt Emlékközpontban.
Palkovics László a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen közölte: a cél az, hogy a fiatalok „másként gondolkodjanak, mint akik ezeket a tetteket elkövették”.
Hozzátette: „A holokauszt nemcsak a koncentrációs táborokat jelenti, hanem azt a félelmet, azt a tudatlanságot is, amely a gyűlölet, az antiszemitizmus táptalaja volt.” Mint mondta, folyamatosan dolgoznunk kell azon, hogy magunk és gyermekeink tisztességét, emberségét, tudását és emlékezetét megtartsuk és fenntartsuk. Kitért arra: a holokauszt felelősség is, hiszen világunkat úgy kell alakítanunk, hogy ne határolódhassunk el egy eseménytől azzal, hogy nincsen hozzá közünk.
A történelem, a kultúra közös ügy, ahogyan a jövőnk is – jelentette ki Palkovics László, aki kiemelt kötelességének nevezte, hogy az iskolában a gyerekek a tolerancia és az elfogadás szellemében nevelkedjenek, s tanulják meg, hogy az emberi élet és az alapvető emberi értékek védelmében mindig fel kell emelni szavunkat.
Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete a megemlékezésen arról beszélt: a holokauszt nem csupán a zsidóság tragédiája volt, hanem „olyan kor, amikor a civilizáció megbukott, amikor a kulturális értékek semmivé lettek”, a hatmillió áldozat pedig nem csupán egy szám, hanem a történelem első olyan kísérletének áldozata, amely egy népet akart eltüntetni a Föld színéről.
Nem engedhetjük meg, hogy ez megismétlődjön – fogalmazott a nagykövet, hangsúlyozva, az akkori és a mai helyzet közötti különbségek egyike, hogy Izraellel „van egy otthonunk, van egy államunk, és sosem leszünk ismét védtelenek”.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke azt emelte ki, hogy néhány év múlva már nem lesznek közöttünk a holokauszt szemtanúi, így „elkezdődik Auschwitz történelmének jövője”, és csak rajtunk múlik, hogy a fiatal nemzedékeknek lesz-e bármilyen kötődésük a történelem e szeletéhez.
Hangsúlyozta, hogy az emlékezés célja nem a sajnálat, hanem az, hogy „a gyűlölet ne terjedhessen el újra a népek között”. Megjegyezte, „van múltunk, amelyre büszkék lehetünk, és amelyhez kapcsolódhatunk; meg kell teremtenünk egy, a holokauszttal számot vető, eleven és sokszínű magyar zsidó élet jövőjének az alapjait”.
Dolgozni, fejlődni akarunk egy, a sokszínűséget nem pusztán toleráló, de lehetőségként ünneplő, józan és bizakodó Magyarországon – fogalmazott a Mazsihisz elnöke.
Közös fellépésre van szükség az antiszemitizmus ellen
A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából a Miniszterelnökség kegyelettel emlékezik a csaknem hatmillió, többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt áldozatra – olvasható a tárca pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében.
Kiemelték: ez a nap emlékezésre és főhajtásra hív minden jóakaratú embert, hogy közösen végezzék el a vészkorszak és a II. világháború „látható és láthatatlan sebeinek gyógyítását”. A magyar kormány ennek jegyében hirdetett 2014-ben holokauszt-emlékévet, támogatja a budapesti és vidéki zsinagógák felújítását, valamint az elhagyott zsidó temetők rendbehozatalának programját – tették hozzá.
Azt írták: a holokauszt üzenete, hogy a tisztelet és a főhajtás mellett gyors, eredményes és kompromisszumok nélkül közös fellépésre sarkallja Európa és a világ népeit minden jelenleg tapasztalható antiszemita és rasszista jelenséggel szemben. Ennek részeként az embereknek fel kell emelniük szavukat akkor is, amikor „az európai értékeket évszázadok óta meghatározó zsidó-keresztény gyökereinket érik erőszakos fenyegetések, terrorista támadások” – írták.
Nyitókép: Az áldozatok emlékfala (Fotó: MTI)
