A Magyar Szó megjelenésekor, szombaton már csak 24 nap van hátra a hiányzó 180 ezer aláírás összegyűjtésére, amivel sikerrel zárulna az az eddig egyedülálló polgári kezdeményezés, amely a Lisszaboni Szerződésben megfogalmazottak szerint arra kötelezné az Európai Bizottságot, hogy érdemben foglalkozzon az őshonos kisebbségek jogainak kérdésével. Az Európai Unióban mintegy 50 millióan tartoznak valamely őshonos nemzeti kisebbséghez, ez az uniós állampolgároknak nagyjából egytizede, a jogvédelmére fölöttébb büszke szervezetben ennek ellenére a mai napig nincs olyan átfogó európai uniós kisebbségvédelmi szabályozás, amely megfelelő jogi védelmet biztosítana az őshonos nemzeti közösségeknek. Ezen próbál változtatni az európai polgári kezdeményezés, amelyet a FUEN, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Dél-tiroli Néppárt közösen nyújtott be, miután a FUEN – Magyarországgal mint támogatóval az oldalán – a luxemburgi Európai Bíróságon megnyerte a pert az Európai Bizottsággal szemben, amelynek az oldalán Románia és Szlovákia szállt be a jogi küzdelembe.
Hogy miért perrel kellett kiharcolni egy ilyen – gondolhatnánk, az EU-ban magától értetődő – kezdeményezés elindítását? Azért, mert az Európai Bizottság kijelentette, az őshonos kisebbségek ügye nem tartozik rá, ennek a megoldása (vagy meg nem oldása) a tagállamok ügye. Ezzel a tipikus, a nemzeti kisebbségek ügyétől elhatárolódó brüsszeli állásponttal a perbe beszálló Románia és természetesen – visegrádi együttműködés ide vagy oda – Szlovákia is teljes mértékben egyetértett. A megfelelő választ is megkapták az erdélyi és a felvidéki magyaroktól, hiszen Románia és Szlovákia volt az első két ország, ahol teljesítették a tagállami kvótát. Utánuk következett Magyarország, ahol azután pörgött föl igazán a számláló, amikor február 12-én Orbán Viktor közzétett egy videót hivatalos közösségi oldalán, amelyben a Minority SafePack aláírására biztatott minden magyart.
Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának (FUEN) erdélyi magyar elnöke tegnap, pénteken jelentette be, hogy több mint 822 ezer aláírás gyűlt össze. A gondot az jelenti, hogy már csak 24 nap van hátra ebben az idővel való, szignógyűjtő versenyfutásban, amelyben a magyarok kétségkívül főszerepet játszanak. Ez minden nemzetieskedő elfogultság nélkül kijelenthető. Romániában több mint negyedmillió aláírásnál tartanak, Szlovákiában a Magyar Közösség Pártja (MKP) által szervezett aláírásgyűjtésben pedig mintegy ötvenezer szignót számoltak össze. A Minority SafePack honlapjának a tanúsága szerint Magyarországon 125 ezer fölött járnak. Ebben benne vannak a magyar állampolgársággal rendelkező vajdasági magyarok szignói is, amelyeknek a pontos számát nem ismerhetjük.
Meglehet-e az egymillió plusz egy? Vincze Lóránt bizakodó. Lapunk a bírósági eljárás óta folyamatosan követte a polgári kezdeményezéssel kapcsolatos eseményeket, nyomtatott példányaink archívumából kiderül, hogy január végén félmilliónál tartott az aláírásgyűjtés, másfél hónap alatt tehát mintegy háromszázezer támogatót sikerült mozgósítani az európai kezdeményezéshez, ismét csak azt mondhatjuk, többnyire magyarokat. Feleannyi idő alatt most ennek a kétharmadát kellene összegyűjteni. Emberpróbáló feladat, de nem lehetetlen. Ehhez pedig a vajdasági magyar kettős állampolgárok is hozzájárulhatnak, a jogaink.hu oldalon csak néhány percet kell eltölteni az elektronikus úton történő aláírással.
Az egymillió aláírás összegyűjtése önmagában azonban nem elég a sikerhez, szabad magyar fordításban a Minority SafePacket nem véletlenül nevezik európai polgári kezdeményezésnek, a magyarok aláírása nem elég hozzá, az is a feltételek közé tartozik, hogy a legalább hét országban kell teljesíteni a meghatározott kvótát. Ez eddig háromban sikerült: Romániában, Szlovákiában és Magyarországon.
A Minority SafePack honlapja szerint Lettország (pénteken 87 százalékkal), Spanyolország (84 százalékkal) és Dánia (72 százalékkal) szintén közel jár már a maga kvótaszámához. (Hozzá kell tenni, a honlap adatai nem tükrözik a pontos számokat, innen ered az eltérés aközött, amit Vincze Lóránt közölt, és aközött, ami a honlapon szerepel.) Lettországban az oroszokat, Dániában a németeket sikerült mozgósítani. Spanyolországban kezdetben a baszkokat. A héten Carles Puigdemont katalán elnök is aláírta a kezdeményezést, ennek köszönhetően mindössze néhány nap alatt nyolcezerrel nőtt a spanyolországi támogatók száma. Vincze Lóránt szerint Spanyolország mellett jó eséllyel meglesz a kvóta Dániában, Szlovéniában, Bulgáriában, Lengyelországban és Horvátországban is. (A korábbi hírek szerint Horvátországba és Szlovéniába erdélyi fiatalok mentek segíteni az aláírásgyűjtésben.)
„Egyre közelebb vagyunk a célhoz, de még nem értük el” – fogalmazott Vincze Lóránt csütörtökön Bolzanóban, ahol a dél-tiroli német ajkú és ladin kisebbségek kampányrendezvényén vett részt.
Olaszországban, annak ellenére, hogy a Dél-tiroli Néppárt a kezdeményezés egyik benyújtója, eddig nem igazán jeleskedtek az aláírásgyűjtésben, de még most sem késő. Amint arról a Maszol.ro tudósít, Dél-Tirolban 69 közismert személyből álló bizottság alakult a Minority SafePack népszerűsítésére, aminek remélhetőleg meglesz a várt hatása.
„A tét óriási, és minden rajtunk múlik” – üzente Bolzanóból nem csak a dél-tiroli németeknek Vincze Lóránt.
