A magyar hadtörténelem egyik legtragikusabb eseményére emlékeztek tegnap egész Magyarországon. A szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban hetvenöt éve, 1943. január 12-én indította meg támadását, amelynek következtében a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája vesztette életét.
A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az emberveszteségéről csak becsült adatok vannak.
Kovács Vilmos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka elmondta, hogy a katonai veszteség fogalmába mindazokat beleszámítják, akik másnap nem tudnak harcba indulni, tehát a halottakon kívül a sebesülteket, fogságba esetteket, eltűnteket. Ez a mintegy 200 ezer fős 2. hadsereg esetében a doni katasztrófánál hozzávetőleg 125 ezer fő volt, amiből a jelenlegi kutatások szerint 47–50 ezer lehetett a hősi halott.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán megrendezett tegnapi, pénteki budapesti ünnepségen Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a magyar katonák a távoli hómezőkön a hazájuk, családjuk védelmében harcoltak és haltak hősi halált.
Az államtitkár úgy fogalmazott: Két világháború borzalmas vérvesztesége, igazságtalan békerendszere, két ideológiai rendszer pusztítása és évtizedekig tartó idegen megszállást követő politikai csatározások, a hallgatás és elhallgattatás évtizedei után kötelességünk tisztelettel emlékeznünk a második magyar hadsereg 75 évvel ezelőtt bekövetkezett tragédiájára.
Felidézte, hogy 1943 januárjában, az ellenfeléhez nem mérhető felszereléssel és fegyverzettel rendelkező hadsereg katonái haltak hősi halált a szovjet fegyverek által vagy a fagy miatt, kerültek évekre fogságba – mondta Vargha Tamás.
A megemlékezés keretében az ünnepség résztvevői koszorúkat helyeztek el és gyertyákat gyújtottak a hősök emlékére, azoknál az egyes alakulatokat bemutató úgynevezett emlékpontoknál is, amelyeket a múzeum előtt, a Kapisztrán téren állítottak fel.
