A köztársasági kormány tegnap elfogadta a tankönyvtörvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatot. A módosítás a nemzeti identitás megőrzésére, egymás hagyományainak és kultúrájának a megbecsülésére, az anyanyelv tiszteletére és a kulturális örökség megóvására irányul.
Đuro Macut miniszterelnök a javaslat elfogadását történelmi jelentőségű döntésnek nevezte az ország, a gyermekek és a társadalom egésze számára.
A javaslat értelmében úgynevezett nemzeti jelentőségű tankönyvek kerülnek bevezetésre az általános iskolák számára olyan tantárgyakból, mint a szerb nyelv, a természet és társadalom, történelem, földrajz, zene és képzőművészet. Emellett kiemelt, különös jelentőségű tankönyvek készülnek a nemzeti kisebbségek számára is.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ezek a tankönyvek állami kiadó gondozásában készülnek majd, és bevezetésük fokozatosan, 2026-tól 2030-ig történik meg az általános iskola évfolyamai szerint. A kormány lehetőséget kap arra is, hogy a jövőben a középiskolai tantárgyakra is kiterjessze a nemzeti jelentőségű tankönyvek körét.
A diákok és a szülők jogaira vonatkozó módosítások megjelölik majd a tankönyvek legmagasabb kiskereskedelmi árát, sőt a könyvek maximális súlyát is, ugyanis ily módon is gondot kívánnak viselni a gyerekek egészséges testi fejlődéséről. A tankönyvek legmagasabb kiskereskedelmi árát a kormány határozza majd meg a folyó év március 15-éig a következő tanévre vonatkozóan, mégpedig egy olyan bizottság javaslatának figyelembe vételével, amit az oktatási minisztérium és a kereskedelmi minisztérium közösen állít fel.
TOVÁBBRA IS MI DÖNTÜNK A TANKÖNYVEINKRŐL
Annak kapcsán, hogy a kormány elfogadta a tankönyvtörvény módosításainak javaslatát, dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a nyilvánosságban kizárólag a szerb nyelvű oktatásra vonatkozó csomagot érintő újítások kerültek bemutatásra és hangsúlyozásra került, hogy bevezetésre kerülnek a kivételes nemzeti jelentőségű tankönyvek az identitásmegőrzés szempontjából fontos tantárgyak esetében.
A Vajdasági Magyar Szövetség kezdeményezésére és közbenjárására a törvénymódosítás olyan rendszert épít ki, amelyet két egyenrangú alrendszer alkot, tehát a szerbek számára jelentős módosításokkal azonosan, a nemzeti kisebbségek számára kivételes nemzeti jelentőségű tartalmakat is priorizálja. A múlt heti tárgyalások eredményeként ugyanis a törvényjavaslat 4a. szakaszának 3. bekezdése rendelkezik a nemzeti kisebbségek nemzeti tankönyvcsomagjának bevezetéséről is, amely 9 tantárgyra terjed ki: magyar nyelv, magyar nyelv és irodalom, szerb mint nem anyanyelv, környezet, természet és társadalom, történelem, földrajz, zenekultúra, képzőművészet. A szerb csomaggal ellentétben, nincs központosítás, minden korábbi kiadási forrás egyenrangúan megmarad. Az új megoldás értelmében is megkerülhetetlen tényező marad a Magyar Nemzeti Tanács azügyben, hogy mit tartalmazzanak a tankönyveink. Nem kifogásoljuk, hogy a szerb közösség nemzeti tankönyvcsomaggal kívánja erősíteni nemzeti identitását, ez az ő belügyük, viszont ahhoz ragaszkodtunk, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozók nemzeti indentitásának erősítését tartsa egyenrangúan fontosnak a törvénymódosítás. A törvényjavaslat, a napokon át tartó tárgyalásoknak köszönhetően, még a kormány elé kerülését megelőzően olyan formában került véglegesítésre, amely a fenti szempontoknak maradéktalanul megfelel. Nem anarchista plénumokkal, hanem módszeres, kitartó, intézményes küzdelemmel értük el mindezt. Ahogy minden mást is, az elmúlt 31 évben. Kérdezem ennek az ügynek kapcsán is: ki küzdene a vajdasági magyarság érdekeiért a kormányban és a parlamentben nap mint nap, ha nem a VMSZ? – írta közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint.
Nyitókép: Lukács Melinda archív felvétele
