Nagy sikerrel játszotta Pindroch Csaba a Segítség, megnősültem! című egyszemélyes színpadi vígjátékot, ami egyszemélyes vígjáték is egyben, ugyanakkor stand-up, szerelmi vallomás, némi iróniával, de sok-sok szeretettel megírva és előadva. A darab Sebestyén Elemér regénye alapján készült. Az előadás lelke és motorja Pindroch Csaba, akit legutóbb a Peter Quilter darabja nyomán készült Mr. és Mrs.-ben láthattuk, ami nőkről és férfiakról szól. Az előadást néhány évvel ezelőtt játszották Szabadkán, Pindroch Csaba színpadi partnere a felesége, Verebes Linda volt.
A Segítség, megnősültem! egy férfiról és egy nőről szól, illetve mindarról, amivel egy házasság jár, és mindazokról, akik a „velejárói”. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a címben egy férj kér segítséget, az előadás nem sértő a feleségekre nézve, a csattanó a végén megoldja ezt a kérdést. Az előadást a közönség a Szekeres László Alapítvány palicsi Nyárhangoló fesztiválján láthatta a Nyári színpadon, ahol beszélgettünk is Pindroch Csabával.
– Ez nem az én történetem, de ismerem az írót és a feleségét. Hallottam a drága anyósáról is, akit pellengérrel állít a darabban. Sebestyén Elemér regényének a színpadi változatát adom elő. Semmit se írtam bele, szó szerint mondom el a leírtakat, illetve azt, amit kiollóztam a kétszáz oldalból, és ami a másfél órába belefér. Igazából belebújok az író bőrébe és alternatív valóságként élem meg a történetét. Mintha mindez velem történne meg. A szerző 2002-ben írta meg a szöveget. Tulajdonképpen ő egy krimiíró, nagyjából húsz bűnügyi történetet írt meg, de tizenegy év házasság után azt mondta: eljött az ideje annak, hogy valami igazán hajmeresztőt alkosson, úgyhogy megírta saját házasságának a történetét. Az elmondása szerint, a leírtak szó szerint megtörténtek, egy-két százalék benne az írói lelemény. Megnyugtatásképp hadd tegyem hozzá, még mindig házas.
Ezek szerint a saját életedből nem is merítettél? Lenne miből, huszonöt éve vagy együtt a feleségeddel…
– Elárulom, az előadás végén van egy jelenet, amikor a karakterem a strandon van, kocsányon lóg a szeme, bámulja a nőket, egyszer csak megpillant egy gyönyörű nőt, akiről nem tudja levenni tekintetét. Elsőre nem ismer rá, később rájön, hogy a feleségét nézi. Ilyenkor mindig Lindámat látom magam előtt, azt képzelem el, hogy őt nézem. A darab, legszebb, legőszintébb részében, a feleségemre gondolok. A többiben bohóckodok.
Több mint háromszázszor játszottad az előadást. Tud még kihívást nyújtani?
– A színészetben semmikor sem lehet hátradőlni. Akármilyen életút is van az ember mögött, az nem belépő sehova. Csak még nagyobb felelősséget jelent. Ez az előadás egy bravúrjáték is egyben. Szünet nélküli, zene nélküli, nincs benne semmilyen kapaszkodó. Másfél órát beszélek, egy nehéz szöveget mondok, közben tizennégy különböző karaktert is megjelenítek. Ugyanakkor viszont ez egyfajta színészi tréning is, vagy legalábbis jó formában tart.
Sokfelé adtad elő, határon túli nézőknek is...
– Hat évvel ezelőtt Nagybecskereken játszottam, ahova Német László érsek, bíboros barátom meghívására érkeztem. Most is beszéltem vele telefonon, repes a lelkem, hogy hallottuk egymást. Akkoriban püspök volt, a produkciót tanúságtétellel összekötött est keretében adtam elő a helyi színházban. Ez a palicsi összesítve a negyedik fellépésem Vajdaságban. Játszottam Zentán is. Számomra nincs különbség nézők közt. Ha magyar szót hallok, nekem teljesen mindegy, hogy Magyarország közepén, a határmentén, vagy határon túl vagyok.
Jártál már Palicson?
– Harminc évvel ezelőtt, Karácsonyi Zoltán színművész, volt főiskolai, szabadkai osztálytársam meghívására jöttem. Akkor még nem így nézett ki ez a hely. Most Zalaegerszegről érkeztünk a családommal, a feleségemmel és a négy gyerekkel. Ők már felváltották a pénzt és javában költik is. Csak azt reméljük, hogy visszafelé a határon nem fogunk négy órát állni, mint amikor Nagybecskerekről mentünk vissza. Zentáról visszamenet sem volt jobb, akkor ráadásul nagyobb díszlettel utaztunk, fel is mondott a sofőröm. Azt mondta soha, de soha többé.
A Mr. és Mrs. a nő-férfi kapcsolatot járta körbe, a Segítség, megnősültem! a házasság témáját, miről szólhatna a következő előadás?
– A gyermeknevelésről. Ez hiányzott mindkettőből, holott négy gyerek mellett, a feleségemmel az életünket ez határozza meg.
Nyitókép: Pindroch Csaba a Segítség, megnősültem! című előadásban (Fotó: Benedek Miklós)
