Tavaly decemberben közölte Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, hogy a Szent László-emlékév mintájára 2018-at Mátyás király-emlékévvé nyilvánítja az Államtitkárság. A magyar történelem egyik leghíresebb és legismertebb uralkodójáról, a mesék, legendák és a mondák bölcs és igazságos királyáról megemlékező évet hivatalosan tegnap nyitották meg Szegeden, azért ebben a dél-alföldi városban, mert 560 évvel ezelőtt, 1458. január 12-én itt egyeztek meg a korabeli Magyar Királyság legjelentősebb főúri családjai, Garai László nádor és a felesége, Alexandra, valamint Szilágyi Erzsébet és Szilágyi Mihály macsói bán, hogy nem idegen dinasztiából hívnak új királyt az ország élére, hanem Hunyadi János fiát, Mátyást választják meg uralkodónak.
A szegedi Dóm téren Mátyás-korabeli eszközök, bútorok, használati tárgyak, viseletek bemutatójával ismerkedhettek meg az érdeklődők, majd reneszánsz zenét hallgathattak. A megnyitó rendezvények központi eseményeként szentmisét mutattak be, amelyet Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök celebrált.
„Mátyás alakja a mai napig összekovácsolja a magyarságot, nevéhez számos monda, legenda és mese fűződik” – nyilatkozta az MTI-nek Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. Hozzáfűzte: az emlékév fontos célkitűzése a gyermekek bevonása az ünneplésbe, például tanulmányi versenyek indításával. Emellett különös hangsúlyt fektetnek programok szervezésére a Mátyás király életéhez szorosan kötődő helyszíneken, többek között szülővárosában, Kolozsváron, Budapesten és Székesfehérváron.
Potápi Árpád János rámutatott: Mátyás király alakja alkalmas a magyarok mellett Közép-Európa más népeinek a megszólítására is. Mátyás történelmi nagysága abban áll, hogy felismerte, csak egyedül a magyarok nem képesek megállítani az oszmán terjeszkedést, ehhez közép-európai összefogásra van szükség. Ezt az egységet próbálta összekovácsolni úgy, hogy a vezető szerepet a magyaroknak szánta – hangsúlyozta az államtitkár.
