Minden szempontból rendhagyónak számít a hétfőn véget érő G7-csúcstalálkozó. A házigazda francia elnök ugyanis ezúttal nem csak a világ legfejlettebb ipari országainak vezetőit hívta meg Biarritzba, hanem számos olyan harmadik világbeli döntéshozót is, akik érintettek korunk legégetőbb környezetvédelmi, társadalmi, vagy geopolitikai kérdéseiben.
Fotó: Beta/AP
Mindenki legnagyobb meglepetésére például vasárnap Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter gépe is leszállt Dél-Franciaországban, Emmanuel Macronnak ugyanis nem titkolt célja, hogy közelebb hozza egymáshoz Teheránt és Washingtont, ezzel egy év után feltámasztva a 2015-ös atomalkut.
Ezzel egy időben az Európai Tanács elnöke és a brit kormányfő megpróbálták félretenni sérelmeiket, egy mindenki számára előnyös brexit megállapodás érdekében.
Az Egyesült Királyság a jövőben is szoros viszonyt fog ápolni az EU-val, akárhogy is sikerüljön a kilépés október 31-én.
Ebben Boris Johnson és Donald Tusk teljesen egyetértettek.
Donald Trump a hétvége folyamán kifejezetten békülékenynek és nyitottnak bizonyult, de a kínai árukra kivetett védővámok növelését azért belengette.
- Így legalább minden eddiginél nagyobb kereskedelmi egyezményt köthetünk az Egyesült Királysággal. És ezt senki sem akadályozhatja meg. Nincsen megkötve London keze - mondta az amerikai elnök.
Emmanuel Macron a napirend élére emelte az amazonasi esőerdők védelmét és a világon tapasztalható egyre súlyosabb társadalmi egyenlőtlenségek enyhítését, ezért a G7 találkozóra számos afrikai és dél-amerikai ország vezetője is ellátogatott. Egy végső nyilatkozatot viszont most sem sikerült kiharcolni, bár a francia elnök szerint ez eleve is értelmetlen lett volna.
