XVI. Benedek pápa benyújtotta a lemondását

XVI. Benedek pápa  február 28-ai határidővel nyújtotta be lemondását. Benedek pápa azt mondta, érezte feladata súlyát, és hosszan gondolkodott döntésén, amelyet az egyház javát figyelembe véve hozott meg. Értesülések szerint az új pápát március közepén választják meg. A bejelentés mindenkit meglepet. XVI. Benedek minden idők egyik legidősebben megválasztott pápája volt, 2005-ben vette át az elhunyt II. János Pál helyét.

XVI. Benedek latinul jelentette be lemondását a vatikáni bíborosok megbeszélésén:

– Miután többször megvizsgáltam lelkiismeretemet Isten előtt, arra a bizonyosságra jutottam, hogy előrehaladott korom miatt erőm nem elegendő már ahhoz, hogy péteri szolgálatomat megfelelően gyakoroljam - indokolta döntését az összehívott testvérek előtt.

Úgy folytatta, tisztában van vele, hogy ezt a spirituális szolgálatot nem csak a szavakkal, hanem szenvedéssel és imádkozással kell végezni, mégis, Szent Péter hajójának kormányozásához, és az evangélium hirdetéséhez olyan testi és lelki erő kell, amely az utóbbi időben olyannyira alábbhagyott benne, hogy fel kellett ismernie, alkalmatlan a rá bízott hivatal igazgatására.

- Tettem súlyának tudatában, szabadon kijelentem, hogy lemondok arról a hivatalról, amelyet 2005-ben rám bíztak - tette hozzá.

Benedek megköszönte testvéreinek mindazt a szeretetet és munkát, amellyel segítettek neki tisztsége súlyát cipelni, és bocsánatot kért hibáiért.

TESTVÉRE MÁR HÓNAPOK ÓTA TUDOTT RÓLA

A pápa testvére, Georg Ratzinger közölte, XVI. Benedek már hónapok óta a lemondását fontolgatta, és az orvosa is azt tanácsolta neki, hogy ne vállalkozzon többet tengerentúli utakra. Georg Ratzinger azt is elmondta, testvérének egyre nagyobb gondja volt a járással, és már többet akar pihenni.

- Azt mondta, hogy a mai világ gyors változásai mellett az elme és a test épsége éppúgy szükséges, az elmúlt hónapokban viszont fokozatosan elhagyta az ereje. A pápa megrendült egészsége miatt mondott le, érezte már élemedett korát - idézte a katolikus egyházfő bátyját, Georg Ratzingert a dpa hírügynökségnek.

XVI. Benedek egyébként  már korábban, 2010-ben is jelezte, önszántából lemond, ha „fizikailag, szellemileg vagy spirituálisan” alkalmatlannak érzi magát feladatai ellátására. Egy pápának joga, bizonyos esetekben kötelessége, hogy lemondjon tisztségéről – mondta az egyházfő egy könyvben. Akkor hozzátette, a lemondás kizárólag egy békés időszakban volna lehetséges, nem „futamodna meg” most, mikor az egyház a pedofilbotrányok miatt épp válságban van.

MÁRCIUS KÖZEPÉN ÜLHET ÖSSZE AZ UTÓDJÁT MEGVÁLASZTÓ KONKLÁVÉ

Lemondása február 28-án este nyolctól lép életbe, ekkor lesz betöltetlen a tisztség, ennek nyomán kérte Benedek, hogy hívják össze a következő katolikus egyházfő megválasztásával megbízott bíborosi konklávét. Federico Lombardi pápai szóvivő közölte, az új pápát még húsvét előtt meg kell választani, ami március 31-ére esik.

- Márciusra, talán már húsvétra új pápa vezetheti az egyházat – jelentette ki Lombardi, hangsúlyozva, hogy XVI. Benedek nem vesz részt utódja megválasztásában.

A pápaválasztás szabályait 2007 júniusában változtatták meg: korábban elegendő volt az egyszerű többség, de innentől kezdve a konklávé részvevői legalább kétharmadának támogatása szükséges az új egyházfő megválasztásához.

Értesülések szerin a konklávét XVI. Benedek lemondása után 15-20 nappal, március közepén hívhatnák össze.

A Reuters-nek egy vatikáni tisztviselő azt mondta, mindent megtesznek, hogy az átmeneti időszak a lehető legrövidebb ideig tartson majd. XVI. Benedek lemondása után a következő pápa megválasztásáig apápai trón üres marad és a Vatikán ideiglenes irányítójává a camerlengo, magyarul a pápai kamarás válik.  1975 óta feladata a bíbornoki testület vezetése, a pápa halálának tanúsítása, a Vatikán ideiglenes igazgatása, a pápa temetésének rendezése és a konklávé, pápaválasztás felügyelete. A mostani camerlengo 2007 óta Tarcisio Bertone.

Vatikáni források azt közölték, hogy az egyházfői tisztségnek több várományosa van, de igazán esélyes jelölt nincs. A médiában egyelőre sokan a ghánai Peter Turkson bíboros nevét emlegetik. Legfőbb esélyesek között is olaszok vannak döntő túlsúlyban. Az első helyen emlegetett Angelo Scola velencei pátriárkát teológus tudósként Ratzinger maga emelte ki. De a befutók között emlegetik Angelo Bagnasco genovai érseket, az olasz püspöki konferencia elnökét és Carlo Caffara bolognai érseket is. A listán egy kanadai érsek is szerepel, Marc Ouellet Quebecből végigjárta az egyház ranglétráját, és botrányok nélkül lett kongregációvezető Vatikánban.

A pápaválasztó biborosi testület összetétele alapján várható, hogy a megüresedett egyházvezetői posztra most sem egy fiatalabb generációhoz tartozó kardinális kerül.

XVI. Benedek pápa az elmúlt hét évben huszonkét új bíborost nevezett ki, akik közül négyen már betöltötték 80. életévüket, így nincs szavazati joguk az új pápa megválasztásáról döntő majdani konklávén. A kivezetésekkel a testület teljes létszáma 213 tagúra bővült, de a pápaválasztó korúak száma jelenleg alig haladja meg a 120-at.

A bíborosi testületben a múlt évben kerültek többségbe a Joseph Ratzinger által kinevezettek, és kisebbségbe azok, akik még a II. János Pál idején kapták hivatalukat.

ERDŐ PÉTER IS PÁPAESÉLYES

Az európai bíborosok közül Erdő Péter számít a pápaválasztás favoritjának, írja az Italian Insider a pápa környezetére hivatkozó beszámolójában. „Eddig senki sem gondolt erre, de Erdő bíboros határozott favoritnak tűnik az európai jelöltek között” - nyilatkozta egy jólinformált forrásuk. A lap kiemeli, hogy hatvan évével Erdő hosszú ideig pápa lehetne, ezzel stabilizálhatná a pápai hivatalt, amit megrázott XVI. Benedek váratlan bejelentése február végi visszavonulásáról. Arról is írnak, hogy II. János Pál pápának kifejezett óhaja volt, hogy a pápai trónra a jövőben is európaiakat válasszanak, megőrizve ezzel akatolikus egyház európai vezető szerepét.

Erdő az európai püspöki konferencia vezetője. 1975-ben avatták pappá, 1977-80 között Rómában tanult. Ezután kánonjogot tanított Esztergomban és külföldi egyetemeken vendégprofeszorkodott. 1986-tól a magyar püspöki konferencia kánonjogi bizottságának titkára, 1999-től a konferencia elnöke. Bíborossá még II. János Pál nevezte ki 2003-ban, így 2005-ben részt vett a XVI. Benedeket megválasztó konklávén.

Az olasz lap értesüléseivel szemben a magyarországi katolikus körök nem számítanak Erdő megválasztására.

Ugyanakkor az APA osztrák hírügynökség nyolc esélyest - "papabilis", azaz pápaképes főpapot - sorol fel, a negyedik helyre téve Erdő Pétert, Esztergom-Budapest főegyházmegye érsekét, prímást, aki 2003-ban került be a bíborosi kollégiumba annak legfiatalabb tagjaként. Megjegyzi, hogy a 60 éves Erdő Péter 2006-ban az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lett. 

Az APA listáján szereplő nevek: Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek; Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke; Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek; Erdő Péter, Esztergom-Budapest érseke; Angelo Scola milánói érsek; a ghánai Peter Kodwo Appiah Turkson, a nyugat-afrikai ország püspöki konferenciájának elnöke; Angelo Bagnasco, az olasz püspöki konferencia elnöke, Genova érseke; a kanadai Marc Ouellet quebeci érsek, a vatikáni püspöki kongregáció feje.

MEGLEPETÉSKÉNT ÉRTE A VATIKÁNT

Federico Lombardi, a pápa szóvivője a bejelentés utáni sajtótájékoztatón azt mondta, mindannyukat meglepte a bejelentés, és mivel a pápa latinul mondta el a beszédét, ezért egy pillanatig mindenki habozott, hogy jól értették-e meg, hogy XVI. Benedek lemond.  Arra kérdésre, hogy a pápa lehangolt-e, a Vatikán szóvivője a bejelentés utáni sajtótájékoztatón azt mondta, egyáltalán nem, mindig is derűs volt, és az utóbbi hónapok eseményei (a Vatileaks-botrány) sem viselték meg.

- Döntésében nem befolyásolta az sem, hogy különböző botrányok rázták meg az egyházat. A pápa úgy érezte, „nincsen egyensúly ereje és feladata között" – fogalmazott Lombardi.

A szóvivő bejelentette, hogy XVI. Benedek február 28-tól a Róma közeli Castelgandolfo rezidenciájára költözik át. Később a Vatikánban fog élni, a pápai állam falai között klauzúrában élő nővérek kolostorában. Az, hogy megtartja-e a Róma örökös püspöke címet, vagy sem, még nem dőlt el, de elképzelhető. Lombardi azt mondta, a pápa ezentől a gondolkodásnak és a tanulásnak fogja szentelni magát.

REAKCIÓK

Mario Monti olasz miniszterelnök azt mondta, hogy "nagyon megrázta ez a bejelentés", Francois Hollande francia elnök "tiszteletreméltónak" nevezte a pápa döntését, de azt mondta, nem kívánja különösebben kommentálni a hírt, mert az elsősorban az egyházra tartozik, és azt jelenti, hogy új pápát fognak választani.

- Ez egy emberi döntés, amit tiszteletben kell tartani- mondta Francois Hollande.

Berlin "tiszteletét és háláját" fejezte ki XVI. Benedeknek a lemondásának bejelentése után. Angela Merkel kancellár külön nyilatkozatában úgy fogalmazott: teljes mértékben tiszteletben tartja XVI. Benedek lemondásról szóló döntését.

- Ha a pápa alapos mérlegelés után maga jutott arra a következtetésre, hogy már nincs elég ereje tisztségének ellátásához, ez a döntés a legnagyobb tiszteletet váltja ki belőlem  – mondta a politikus, hozzáfűzve: XVI. Benedek továbbra is korunk legnagyobb vallási gondolkodója.

Yona Metzger izraeli főrabbi elismerően szólt a pápa arra irányuló törekvéséről, hogy közelebb akarta hozni egymáshoz a különböző vallásokat, és kijelentette, hogy a Vatikán és Izrael közötti viszony soha nem volt olyan jó, mint XVI. Benedek idején.

- Reméljük, hogy folytatódik ez az irány! – idézte Mecgert szóvivője.

David Cameron szerint XVI. Benedek szellemi vezetőként hiányozni fog az emberek millióinak. A bajor kormányzó, Horst Seehofer szerint a döntés nagy tiszteletet érdemel, még ha ő személy szerint sajnálja is. A bajor származású pápa karizmája és az egyházért végzett fáradhatatlan munkája  szerinte világszerte inspirálta az embereket.

Angelo Sodano, a bíborosi kollégium vezetője derült égből villámcsapásnak nevezte a hírt.

Az anglikán egyház feje, Justin Welby Canterbury érsek közleményében arról ír, hogy nehéz szívvel, de megértéssel fogadta a pápa döntését, mellyel lemond a Szentszék éléről, ahol méltóságról, megértésről és bátorságról tett tanúbizonyságot.

Az Orosz ortodox egyház szóvivője, Dimitrij Szizonenko szerint a Vatikán politikájában nem várhatók drasztikus változások. "Az ortodox egyházakhoz fűződő viszonyában a Szentszék mindig biztosította a pápák közötti kontinuitást."

Miután a hírt délben a Vatikán is megerősítette, a szentszék hivatalos hírportálja a http://www.news.va rövid időre összeomlott. A bejelentés mindenkit meglepetésként ért, a vatikáni tudósítók szerint sem volt ennek előjele az elmúlt napokban.

MINDEN IDŐK LEGIDŐSEBB PÁPÁJA

XVI. Benedek pápát, született Joseph Alois Ratzingert a bíborosi testület elődje II. János Pál halála után,  2005. április 19-én választotta pápává. Beiktatására  2005. április 24-én került sor. Ő a nyolcadik német pápa, és a 265. az egyházfők sorában.

A ma 85 éves német  Ratzingert 78 évesen választották meg, ezzel ő lett minden idők egyik legidősebben megválasztott pápája.

Az akkor 78 éves Ratzinger a bíborosi testület dékánja és a római katolikus egyház nézeteit meghatározó hittani kongregáció vezetője volt II. János Pál idején, egyesek a Vatikán fő gondolkodójának nevezték. Ratzinger 1991-ben agyvérzést kapott, de azóta történészek és megfigyelők szerint jó egészségnek örvendett.

Bajorországban született, majd a náci Németországban nőtt fel. A hitleri propagandában felnőtt, teológiát és filozófiát tanult fiúnak 1941-ben, tizennégy éves korában a németországi törvények szerint a Hitlerjugend soraiba kellett állnia. Azonban dezertált, és a hadifogságból papi szemináriumra ment, ezután meredeken ívelt a pályája felfelé.

II. János Pál pápa betegségének súlyosbodásakor, 2000-ben már azt beszélték, ő volna, aki akár a visszavonuló beteg pápa helyére állna. Már megválasztása előtt is nagy befolyása volt az egyházban, egy teológus szerint Luther Márton óta nem volt olyan német, aki ennyire rányomta volna bélyegét az egyházra, mint a Bajorországból származó Ratzinger. Személyében 480 év után először választottak újra német pápát a római katolikus egyház élére.

LEGUTÓBB 1415-BEN MONDOTT LE PÁPA

A pápák lemondását a kánonjog 332. paragrafusa teszi lehetővé, amelyben az áll, hogy a pápa saját döntése alapján teheti meg, ha ennek szükségét érzi. Ha nem mond le, akkor haláláig marad az egyház feje. A pápaság története azt mutatja, hogy eddig tíznél kevesebb pápa mondott le a trónról, közülük is csak egy volt olyan, akik önként tette ezt, és nem valamilyen külső nyomás hatására. Emiatt sokszor vitás, hogy egy pápa tényleg lemondott-e, vagy száműzése még nem minősül annak és ellenpápa uralkodott helyette. Csak összehasonlításként, a hivatalukban meggyilkolt pápák száma ennél jóval több, nagyjából két tucat (bár itt is vannak vitatott esetek).

Az egyház történetében legutóbb 1415-ben mondott le pápa, XII. Gergely, akinek ideje alatt azonban két ellenpápa is pontifikált: XIII. Benedek Avignonban, és V. Sándor Pisában. A közel 90 éves XII. Gergely, Luxemburgi Zsigmond szövetségese a magyar király által összehívott konstanzi zsinaton mondott le a pápai címről, hogy ezzel is segítse az akkor már évtizedek óta húzódó egyházszakadás megszüntetését. Utóda két évvel később egy mindenki által elfogadott pápa lett, V. Márton.

Ezt megelőzően 1294-ben történt hasonló eset, amikor V. Celesztin pápa mindössze néhány hónapos uralkodás után lemondott a trónról. A megválasztásakor már 85 éves, korábban remeteként élő bencés szerzetes azért lehetett a katolikus egyház feje, mert korábban a bíborosok két éven át nem tudtak megegyezni, így üres volt Szent Péter trónja. V. Celesztin teljesen alkalmatlan volt az uralkodásra, egyházfőként is csak a lelki békéjére koncentrált. Lemondáshoz végül ő maga teremtette meg a jogi alapot.

XVI. BENEDEK LEMONDÓ NYILATKOZATA

"Kedves Testvérek!

Nemcsak a három szentté avatás miatt hívtalak össze benneteket erre a konzisztóriumra, hanem azért is, hogy közöljem veletek döntésemet, amely nagy jelentőségű az egyház élete számára. Miután ismételten megvizsgáltam lelkiismeretemet Isten előtt, eljutottam arra a bizonyosságra, hogy erőnlétem előrehaladott korom miatt már nem alkalmas arra, hogy megfelelő módon gyakoroljam a péteri szolgálatot. 

Nagyon jól tudom, hogy ezt a feladatot, spirituális lényege miatt, nem pusztán tettekkel és szavakkal, hanem szenvedéssel és imával is teljesíteni kell. Azonban a mai világban, amely gyors változásoknak van kitéve és a hitélet szempontjából nagy jelentőségű kérdések rázzák meg, Szent Péter hajójának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez szükség van mind a test, mind a lélek erejére. Ez az erő az utóbbi hónapokban olyan mértékben csökkent bennem, hogy el kell ismernem: képtelen vagyok jól megfelelni a rám bízott szolgálatnak. 

Ezért, tudatában e tett súlyosságának, teljes szabadsággal kinyilatkoztatom, hogy lemondok szolgálatomról, mint Róma Püspöke, mint Szent Péter utóda, amelyre 2005. április 19-én a bíborosok révén kaptam megbízatást. 2013. február 28-án este 8 órától a római szék, Szent Péter széke üresnek nyilvánítandó. Az illetékeseknek konklávét kell összehívniuk az új pápa megválasztására. 

Kedves Testvérek! Teljes szívemből köszönetet mondok nektek azért a szeretetért és munkáért, amellyel velem együtt hordoztátok szolgálatom súlyát, és bocsánatot kérek minden hibámért. Most ajánljuk az Anyaszentegyházat Legfőbb Pásztora, a mi Urunk, Jézus Krisztus gondjaiba. Fohászkodjunk Szent Anyjához, Máriához, hogy anyai jóságával segítse a bíboros atyákat az új pápa megválasztásában. Ami engem illet, a jövőben is teljes szívvel kívánom szolgálni Isten Szent Egyházát imának szentelt életemmel.

Vatikán, 2013. február 10.

XVI. Benedek pápa"

A Vatikáni Rádió hangfelvétele a lemondásról