A szarajevói székhelyű Bosznia-Hercegovinai Bíróság fellebbviteli részlege megerősítette az ügyben hozott elsőfokú ítéletet, és jogerősen elítélte Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét. A szankció: 1 év börtönbüntetés és 6 év eltiltás a politikai tevékenységtől. Dodikot Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője döntésének a semmibe vétele miatt találták bűnösnek – elnöki rendelettel olyan törvényeket hirdetett ki, amelyeket Schmidt korábban felfüggesztett. Az N1 tv értesülései szerint a másodfokon ítélkező bírói tanács tagjai Amela Huskić, Vesna Jesenković és Hilmo Vučinić bírák voltak.
A Szerbiai Rádió és Televízió szerint Dodik közölte, az ítélet politikai indíttatású, és hozzátette, hogy nem fogadja el a bírósági határozatot. Rámutatott, a daytoni békemegállapodás értelmében a főképviselő nem hozhat döntéseket, Schmidt viszont éppen ezt teszi, méghozzá úgy, hogy rendre megingatja a békét és a stabilitást Bosznia-Hercegovinában. „Az ítéletet a muszlim Szarajevó hozta meg ellenem” – nyomatékosította. Rámutatott, a boszniai Szerb Köztársaság Képviselőháza hamarosan állást foglal az ítéletről, ezt fenntartások nélkül elfogadja, legyen az akármilyen is. Dodik közölte, előrehozott választások addig nem lesznek, amíg ő az elnök, munkatársait is arra kérte, hogy ne bólintsanak rá a rendkívüli választásokra.
Christian Schmidt felhatalmazását, illetve legitimitását a boszniai Szerb Köztársaság mellett például Oroszország sem ismeri el, mivel négy évvel ezelőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) nem erősítette meg határozatával a daytoni békeszerződés alkalmazásának felügyeletéért felelős Béke-végrehajtási Tanács a Schmidt kinevezésével kapcsolatos döntését. Nemrégiben a német ellenzéki Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland-AfD) parlamenti képviselője több kérdést is intézett a német kormányhoz a német állampolgárságú Schmidt legitimitásával kapcsolatban, valamint a főképviselőnek a békét és stabilitást veszélyeztető intézkedéseivel kapcsolatban. Válaszában a német kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a BT megerősítő határozata nélkül is hatályos a Béke-végrehajtási Tanács által meghozott kinevezési határozat. Christian Schmidt tevékenysége kapcsán fontos megemlíteni egy, 2022-ben történt esetet, amikor az általános választások napján urnazárás után módosította a választási törvényt, úgy, hogy annak visszaható hatálya legyen. Az úgynevezett nyugati demokráciák legtöbbjében a jogszabályok retroaktív hatályának tilalmát alkotmányos szintre emelték – ettől a szabálytól esetleg akkor lehet eltérni, például a büntetőjogban, ha a későbbi jogszabály kedvezőbb arra a személyre nézve, akire vonatkozik.
