Kovács Elvira, a köztársasági parlament alelnöke és az európai integrációs bizottság elnöke ma a Szerbiai RTV vendégeként kijelentette, hogy az Európai Unió ismét prioritásként kezeli a bővítést, ugyanakkor Szerbiának tovább kell folytatnia a reformokat, az európai normákhoz való igazodást és a Brüsszellel folytatott párbeszédet, a nyitott politikai kérdések ellenére is.
Miután Brüsszelben informális találkozót tartottak az EU és a Nyugat-Balkán külügyminiszterei, június 5-én hivatalos EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót rendeznek Podgoricában.
Az új bővítési hullámról egyre többet beszélnek, miközben Kaja Kallas hangsúlyozta: a Nyugat-Balkán stratégiai prioritás az EU számára, és helye van az unióban.
Az EU ugyanakkor reformokat, jogállamiságot és az uniós külpolitikához való igazodást vár el a régió országaitól.
Kovács Elvira szerint az EU-ban elsősorban a geopolitikai helyzet és az ukrajnai háború miatt került ismét előtérbe a bővítés kérdése.
– Jelenleg Montenegrónak van a legnagyobb esélye arra, hogy hamarosan taggá váljon, de előrelépést várnak Albánia, Moldova és Ukrajna esetében is. Mindez Szerbia számára további ösztönzést kellene, hogy jelentsen a reformok végrehajtására – mondta.
Hangsúlyozta, hogy Szerbiának folytatnia kell a reformfolyamatot, ugyanakkor továbbra is speciális politikai kérdésekkel néz szembe, köztük Koszovó ügyével, valamint azzal, hogy nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben.
– De semmiképpen sem szabad feladnunk, hanem mindennek további lendületet kell adnia reformjainknak – fogalmazott.
Kovács Elvira beszélt Marko Đurić javaslatáról is, miszerint Szerbia és a régió váljon a schengeni övezet részévé.
Szerinte egy ilyen lépés konkrét előnyöket jelentene a polgárok és a gazdaság számára: megkönnyítené az emberek és az áruk mozgását, csökkentené a költségeket, és kézzelfoghatóvá tenné az európai integráció előnyeit.
Emlékeztetett arra, hogy Szerbiában az EU-tagság támogatottsága a vízumliberalizáció után érte el a legmagasabb szintet.
Hozzátette, hogy Brüsszel részéről egyelőre nincs hivatalos reakció, ugyanakkor egyes tagállamok érdekesnek és megfontolásra érdemesnek tartják a kezdeményezést.
Kommentálta Marta Kos azon kijelentését is, amely szerint a tagjelölt országokat fokozatosan integrálni kellene az EU egységes piacába, energetikai és digitális hálózataiba. Kovács Elvira szerint ez egy olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi a régió országainak fokozatos közeledését az EU-hoz még a teljes jogú tagság előtt.
Példaként említette Szerbia csatlakozását a SEPA rendszerhez, amely gyorsabbá és olcsóbbá teheti az eurós tranzakciókat.
Az EU külpolitikájához való igazodás kapcsán Kovács Elvira elmondta: ez elsősorban az Oroszország elleni szankciók kérdésére vonatkozik.
– Szerbia összehangoltsági szintje az EU közös kül- és biztonságpolitikájával alacsonyabb, mint más tagjelölt országoké, de a cél az, hogy ez az arány fokozatosan növekedjen – mondta.
Hozzátette: Szerbia energiafüggőségi és politikai okokból továbbra sem tervezi szankciók bevezetését Oroszországgal szemben.
Kovács Elvira szerint Kaja Kallas kijelentése, miszerint a Dnyeszter-melléki kérdés nem akadályozza Moldova európai útját, pozitív jelzés lehet Szerbia számára is.
– Jó, hogy megmutatkozik: a rendezetlen területi kérdések nem feltétlenül állítják meg az európai integrációt, még ha vannak is különbségek Moldova és Koszovó esetében – mondta.
Szerinte Szerbia esetében a legfontosabb, hogy a párbeszéd előrehaladjon, és úgy véli, jelenleg az EU is úgy tekint Belgrádra, mint konstruktív partnerre.
A választási reformokról szólva emlékeztetett arra, hogy a parlamenti eljárásban jelenleg több törvénymódosítás is szerepel, amelyek a köztársasági elnök választására, az önkormányzati választásokra, a parlamenti képviselők megválasztására és az alkotmánybíróság működésére vonatkoznak.
Mint mondta, Szerbia a jogszabályok kidolgozásakor figyelembe vette az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala ajánlásait, nyilvános vitákat szervezett és folytatta az egyeztetéseket az európai intézményekkel.
Bejelentette, hogy további törvénymódosítások várhatók a politikai tevékenységek finanszírozása, a korrupció megelőzése, valamint az igazságügyi törvényeknek a Velencei Bizottság ajánlásaihoz való igazítása érdekében.
– Ha minden időben elkészül, akkor június közepéig elfogadhatjuk ezeket a törvényeket, és szükség esetén készen állunk a választásokra, bár én inkább arra számítok, hogy azokra később kerül sor. Fontosabbnak tartom, hogy az intézmények működjenek és dolgozzunk” – mondta Kovács Elvira.
Végezetül hangsúlyozta: Szerbia számára kulcsfontosságú az európai törvények elfogadásának folytatása, különösen a 23-as és 24-es fejezetek területén, mivel az EU elsősorban ezek alapján értékeli az ország előrehaladását.
Nyitókép: Kovács Elvira szerint az Európai Unió újra előtérbe helyezi a nyugat-balkáni bővítést, de Belgrádnak tovább kell haladnia az európai integráció útján (Fotó: Kovács Elvira/Facebook)
