Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti vámmegállapodás negatív hatásainak kivédésére munkahelyvédelmi és iparvédelmi akciótervet indít a kormány – jelentette be Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
HIBÁT HIBÁRA HALMOZTAK
Az EU és az Egyesült Államok közötti vámmegállapodást a kormányfő úgy értékelte: a britek – egy majdnem 70 milliós ország –, akik kiléptek az EU-ból, amely több mint négyszázmilliós, mégis sokkal jobb megállapodást kötöttek az amerikaiakkal. Ha egy kisebb erővel rendelkező ország jobb megállapodást köt, mint egy nagyobb, akkor az a nagyobbnak szakmailag kudarc – jelentette ki.
Orbán Viktor kiemelte, egy tárgyaláshoz, egy jó alkuhoz két dolog kell: az első az időzítés – „mikor kezdesz tárgyalni, te lépsz először, vársz inkább, kezdeményezel, védekezel” – a második pedig az ajánlat tartalma, amiről meg akarsz állapodni. Ebből jó ha több van, „jó ha tudsz sakkozni vagy ultizni, és több lépést előre tudsz gondolkodni” – fogalmazott.
A miniszterelnök szerint az unió több dologban is hibázott. Az első az időzítés, mert ahogy az amerikai elnök hivatalba lépett, komolyabban kellett volna őt venni. Ehhez képest kinevették, „Brüsszelben nem vették komolyan, sértegették, azt gondolták, hogy csak egy baleset történt, mindenfajta rossz ízű megjegyzéseket tettek az új amerikai elnökre, aki ezeket nem szokta elfelejteni” – sorolta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy tárgyalási taktikának ez nem jó.
Másrészt nem vették komolyan, hogy az amerikai elnök valóban át fogja rendezni a világgazdaságot, azt hitték, hogy egy nagyszájú amerikai vállalkozó, a felét sem fogja megcsinálni annak, amit vállalt – hangsúlyozta.
Eközben az amerikai elnök pontonként hajtja végre azt, ami ígéretet a választóinak tett. Ennek része az is, hogy Amerika kedvezőtlen vámszabály-rendszerét át fogja alakítani. Ha ezt nem hiszed el, hanem „rötyögsz” ezen, akkor bajba kerülhetsz és az EU ezt csinálta – foglalta össze a kormányfő.
Orbán Viktor arról is beszélt: február óta mondta, hogy az unió a kezdeményezzen, mi álljunk elő, álljunk át a teljes szabadkereskedelemre vagy egyes szektorokat válasszunk ki, és mondjunk arra speciális megállapodást, de „ne várjunk, mint egy fagyott nyuszi vagy egy kígyó által megbűvölt jószág, amelyre lecsapnak”.
FELHATALMAZÁS NÉLKÜLI ÍGÉRGETÉS
A tartalmat illetően Orbán Viktor fontosnak látja, hogy csak olyasmiről állapodjunk meg, amit be tudunk tartani. A bizottság elnöke olyan megállapodásokat kötött, amihez semmi köze – jelentette ki.
Kifejtette: a megállapodásnak része az, hogy energiahordozókat fognak vásárolni az európaiak az Egyesült Államokból. De Brüsszel sose vásárolt egy köbméter gázt sem, neki nincs országa, tagállamok vannak és a tagállamok vásárolnak energiát. „Én nem hatalmaztam fel őt arra, hogy megállapodjon az én nevemben, nem tudom, hogy mások fölhatalmazták-e, nem hiszem” – mutatott rá a kormányfő.
Hozzátette: a bizottság elnöke kötött olyan megállapodást is, hogy 600 milliárd eurónyi beruházást hajtunk végre az Egyesült Államokban, miközben tőkehiányos Európa. Ide pénzt kellene behozni, nem kivinni kellene innen – jegyezte meg, hozzátéve, hogy erre sem hatalmazta fel senki a bizottság elnökét.
Olyan vállalásokat tett Amerika felé a bizottság elnök asszonya, ami nem tartozik az ő hatáskörébe – foglalta össze Orbán Viktor. Hozzáfűzte: a bizottsági elnök hatáskörébe a vámok tartoznak, és nem tartozik a hatáskörébe az a titkos záradék sem, ami az ukrajnai fegyverszállításokról szól. Mert az egész mögött az is ott van, hogy az amerikaiak majd úgy adnak fegyvert az ukránoknak, hogy mi, európaiak fogjuk azt kifizetni – mondta.
„Engem erről nem kérdezett meg senki. Erről nincs európai döntés, hogy mi ezt akarjuk” – jelentette ki Orbán Viktor.
Az Egyesült Államok és az EU közti vámmegállapodás egy rémes gazdasági megállapodás, egy gazdasági öngól – összegzett a miniszterelnök, hozzátéve, amit ebben a megállapodásban el lehetett rontani szakmailag, minden el van rontva.
Nemcsak arról van szó, hogy egy rossz megállapodást kötöttünk, mert minden európai termék, ami Amerikába megy, fizet 15 százalékos vámot, ami onnan jön, az meg nem fizet semmit, hanem olyasmiket is vállaltunk, amiket nyilvánvalóan nem tudunk teljesíteni – tette hozzá.
Nem lezártuk a vámvitákat, hanem az első csatát elvesztettük, és újabb csaták lesznek előttünk – vetítette előre azt is, hogy ha nem teljesül a 600 milliárd eurónyi ígért beruházás, a fegyver- és az energiavásárlás, akkor újra kell tárgyalni a vámmegállapodást.
Arra is kitért, normális ember olyat nem csinál, hogy egymással össze nem tartozó dolgokat összerendez egy kosárba az európaiak számára kedvezőtlen szaldóval. Ha Ukrajnáról akarunk megállapodást kötni az amerikaiakkal, azt nem egy vámmegállapodás titkos záradékaként kell megtenni, hanem attól le kell választani, külön kell arról tárgyalni – hangsúlyozta.
A KORMÁNY KÁRENYHÍTŐ LÉPÉSEI
Az ipart és a munkahelyeket meg kell védeni, a kormánynak lesz két akcióterve, mert az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti vámmegállapodás hátrányosan érinti a Magyarországon működő cégeket – mondta Orbán Viktor hozzátéve, a Magyarországról Amerikába menő termékek – direkt és indirekt formában – 11 milliárd dollárt tehetnek ki, ehhez jön a 15 százalékos vám, azaz másfél milliárd dollárról lehet beszélni.
Két akciótervet kell a kormánynak kidolgoznia: egy munkahelyvédelmi akciótervet, hogy nehogy úgy reagáljanak a magasabb vámtételre a Magyarországon működő nemzetközi cégek, hogy embereket bocsátanak el, vagy ha igen, akkor azonnal kínálnak az elbocsátott embereknek másik állást. Kell egy iparvédelmi akcióterv is, nehogy az történjen, hogy bezárnak bizonyos üzemeket, mert nem éri meg az Amerikába történő export a magas vámok miatt – mondta.
Hozzátette: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felhatalmazást kapott, hogy tárgyaljon azokkal a nagybefektetőkkel, akikkel stratégiai megállapodást kötött a kormány, míg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával fog tárgyalni.
Nyitókép: Orbán Viktor a Kossuth rádióban (Fotó: MTI)
