2024. május 12., vasárnap

Macedónia ismét ingóban

Egy „könnyelmű” ígéret pecsételheti meg Zoran Zaev politikai pályafutását, az észak-macedón kormányfő ugyanis a vasárnapi önkormányzati választás második köre előtt bejelentette: ha pártja, a szociáldemokraták (SDSM) jelöltje nem nyeri el a főváros, Szkopje polgármesterségét, akkor lemond. Jelöltjük, az eddigi polgármester, Petre Silegov alulmaradt a független jelöltként induló, s a jobboldali VMRO–DPMNE által támogatott Danela Arszovszkával szemben. Zaev emiatt tényleg bejelentette a kormányfői és a pártelnöki posztról való távozását.

Döntése nyomán a kormány is lemondott, így tegnap összeültek a kormánykoalíciót alkotó pártok (az SDSM „jobbkeze”, az Ali Ahmeti vezette DUI), hogy a leendő kormányról és miniszterelnökről, valamint a parlament további működéséről tárgyaljanak.

Noha Zaev lemondásakor, azt állította, nincs szükség előrehozott választásra, mert a koalíciós pártok anélkül is megállapodhatnak az új kormányfő személyében, Hrisztijan Mickoszki, a VMRO–DPMNE vezetője nyomban előrehozott választást követelt.

Felbátorodva azon is, hogy a jobboldal jelöltjei Szkopje mellett Bitola, Ohrid és Gevgelija polgármesteri székét is elhódították, Mickoszki felszólította Zaevet, hogy „fogja fel az üzenetet és távozzon”.

Zaev 2017 óta (volt) kormányfő. Vezetése alatt nyílt meg az ország uniós perspektívája, mert a Görögországgal évtizedek óta húzódó névvita lezárásaként – az athéni aggályok eloszlatása érdekében – beleegyeztek, hogy az ország addigi neve elé odategyék az „észak” jelzőt.

Az EU egyelőre nem adott szabad jelzést a csatlakozási tárgyalásoknak, a volt jugoszláv köztársaság azonban tavaly belépett a NATO-ba.

Csatlakozott a 2019-ben mini-Schengenként indult, majd Open Balkan névre változott trilaterális kezdeményezéshez is, amelynek keretében Tirana, Belgrád és Szkopje regionális nyitásban állapodott meg. Aleksandar Vučić szerb elnök, Edi Rama albán kormányfő és Zaev az idén júliusban kölcsönös kereskedelmi és idegenforgalmi könnyítéseket körvonalazott, amelyek nyomán 2023-tól Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia közt meg kellene szűnjön a határellenőrzés. A jelenlegi kormányválság, illetve az ebből esetlegesen adódó politikai irányváltás ezt a kezdeményezést is kérdésessé teheti.