2026. április 19., vasárnap

Léleknemesítő közösség

Jövőre Temerinben találkoznak az amatőr színjátszók

A cikkhez képgaléria tartozik.

A Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XXX. Találkozója ünnepélyes díjkiosztó gálával zárult Muzslyán, megkoronázva a tíznapos rendezvénysorozatot. A jubileumi szemle április 10-én indult, és összesen 21 előadást láthatott a közönség és a szakmai zsűri. A találkozót a Muzslyai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szervezte, az idei évben rekordszámú társulat vett részt.

A gálán Hajvert Ákos, a Magyar Nemzeti Bizottság kulturális ügyekkel megbízott tagja mondott beszédet, amelyben a rendezvény közösségi és lelki jelentőségét hangsúlyozta.

– A Vajdaság különböző településeiről érkező szándék, akarat és inspiráció ezen a színpadon teljesedik ki, és ez teszi igazán különlegessé ezt a találkozót. Az amatőr színjátszás nemcsak művészi tevékenység, hanem közösségformáló és léleknemesítő erő is. Azok az emberek, akik a mindennapi kötelezettségeik után is időt szánnak a színpadra, felbecsülhetetlen értéket teremtenek, és gazdagítják azt a közeget, amelyben élnek – fogalmazott Hajvert.

A Pataki László-díjat, vagyis a találkozó legjobb, hagyományos keretek között megvalósított előadásáért járó elismerést a temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának ítélte oda a Liliom című előadásért.

A zsűri a legjobb alternatív vagy új formákat kereső előadásért járó Bambach Róbert-díjjal pedig a topolyai Fosszilis Mosolycsalók vehették át, akik az Áldozati báránycomb előadást vitték színre.

A találkozó jelentőségéről és közösségépítő szerepéről Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke nyilatkozott, aki kiemelte, a rendezvény túlmutat az előadásokon, és valódi találkozási pontot jelent a vajdasági magyar amatőr színjátszók számára.

– Ez a találkozó minden évben egy különleges alkalom a közösségek számára. Nemcsak a bemutatkozásról szól, hanem a találkozásról, az egymásra figyelésről és a közös élményekről is.

Huszonegy előadást láthatott a közönség (Fotó: Ótos András felvétele)

Huszonegy előadást láthatott a közönség (Fotó: Ótos András felvétele)

A résztvevők nemcsak a közönséggel, hanem egymással is kapcsolatba lépnek, megtekintik egymás előadásait, és kölcsönösen támogatják egymást. Ezek az öntevékeny színjátszó közösségek hittel és hűséggel vallanak arról, hogy az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra milyen megtartó erőt jelent. Különösen fontos ez a kisebb közösségekben és a szórványban, ahol az ilyen kezdeményezések kulcsszerepet játszanak az identitás megőrzésében. A jubileumi évhez kapcsolódva egy régi adósságot is törlesztettünk, megalapítottuk a Berta Ferenc-díjat, amelyet minden évben a legjobb amatőr rendezőnek ítélünk oda, ezzel is elismerve és ösztönözve a közösségekben végzett alkotói munkát – mondta Sutus.

A szakmai értékelésről a zsűri nevében Oláh Tamás dramaturg, színháztörténész szólt, aki hangsúlyozta: az idei találkozó minden szempontból felülmúlta a várakozásokat, és különösen a sokszínűség tette emlékezetessé.

– Valóban rendkívül izgalmas volt látni, hogy milyen színházi kérdések foglalkoztatják a társulatokat. Már önmagában az is nagy szó, hogy nyolc nap alatt 21 előadást láthattunk, és az pedig külön öröm, hogy a legkisebb településeken is él és virágzik az amatőr színjátszás. Azt tapasztaltuk, hogy ezek a közösségek ugyanolyan energiával és hittel dolgoznak, mint azok a társulatok, amelyek mögött professzionális háttér áll. Ez a fajta elkötelezettség az, ami igazán életben tartja ezt a mozgalmat már évtizedek óta. A vajdasági magyar amatőr színjátszás egyik legnagyobb értéke a sokszínűség: különböző korosztályok, műfajok és alkotói megközelítések találkoznak itt, és az amatőrök és profik együttműködése egy különleges, inspiráló közeget teremt – fogalmazott Oláh.

A bírálók további egyéni és csoportos díjakat is kiosztottak a két fődíj mellett.

A legszebb színpadi beszédért odaítélhető Szántó Róbert-díjat az idén a zsűri Tomik Eszternek, a topolyai Fosszilis Mosolyszalók tagjának ítélte oda. A legjobb női epizódszerepért járó Magyari Piri-díjat 2026-ban A revizor című előadásban nyújtott kiemelkedő alakításáért, a Szolga szerepének megformálásáért Ladisity Nóra, a Színes Szilánkok Diákszínpad tagja vehette át. A legjobb férfi epizódszerepért járó Nagy István-díjat Gardil Rolandnak ítélték oda, aki két társulat, a csonoplyai Mindenszentek Plébánia ifjúsági csoportja, valamint az újvidéki Színes Szilánkok Diákszínpad előadásaiban nyújtott kiváló alakításaiért részesült az elismerésben. A legjobb női főszerepért járó Ferenczi Ibolya-díjat Sziveri Éva, a temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának tagja, aki a Liliom című előadásban nyújtott kiemelkedő alakításáért, Juli szerepének megformálásáért veheti át a rangos elismerést. A legjobb férfi főszerepért járó Szilágyi László-díjat Jerry szerepének megformálásáért, az Én nem olyan nő vagyok című darabban nyújtott kiemelkedő alakításáért Krnajski Jovan, a Palicsi Színjátszó Grund tagja kapja. A közösségmegtartó erő színjátszó mozgalmunk egyik legfontosabb értéke, ezt vallotta és ezért dolgozott Faragó Árpád is, a róla elnevezett díjat az idei évben az újvidéki Színes Szilánkok Diákszínpad érdemelte ki. A közösségmegtartó szolgálat alapja a közösségteremtés, a közösséggé kovácsolás és a közösségbe hívás, az ezért a tevékenységért odaítélhető Garay Béla-díjat az idei évben a Palicsi Színjátszó Grund kapta.

A gálán jelen volt Hugyik Richárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke, Tóth Ramóna, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja, Puskás János, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatója és Kudlik Zoltán tartományi művelődési, tájékoztatási és vallási közösségi segédtitkár.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: A rendezvénysorozat díjazottjai (Fotó: Ótos András felvétele)