Trump elhalasztotta a megsemmisítő csapásokat

Másodszor is elhalasztotta Donald Trump amerikai elnök az iráni energetikai létesítmények ellen kilátásba helyezett megsemmisítő katonai csapásokat. Ezúttal tíz nap haladékot adott. Döntését azzal indokolta, hogy Teherán kérte meg rá. Arra is hivatkozott, hogy jó tárgyalások folynak Iránnal a háború befejezéséről. Teherán tagadja ezeket az állításokat.

Légicsapások sorozatát hajtotta végre pénteken Irán ellen az izraeli légierő. Ballisztikusrakéta-gyártó üzemeket, légvédelmi rendszereket, rakétaindító állásokat és katonai raktárakat támadott. Teheránra és több vidéki városra is lesújtott. Jazdban a haditengerészet legfontosabb rakéta- és aknagyártó létesítményére mért csapást. Komban legalább 18 ember vesztette életét és 10 megsebesült. Urmiában is több személy halálát jelentették be a hatóságok.

Az amerikai és az izraeli haderő által kirobbantott háború február 28-i kezdete óta legalább 1900 civil vesztette életét és 20 ezer sebesült meg Iránban – közölte a Vörös Félhold.

OROSZ SZAKEMBEREK TÁVOZTAK

A héten újabb csapás érte Iránban a bushehri atomerőművet is, amely Oroszország támogatásával épült fel, s 2011 óta termel áramot. A legutóbbi támadás után megkezdődött a központ működtetését segítő 163 orosz szakember evakuálása, amelynek befejezését péntekre ígérte Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója.

MEGRONGÁLÓDOTT A PATRIOT

Irán folytatta a válaszcsapásokat Izrael és az Egyesült Államok térségbeli szövetségesei ellen. Pénteken egy amerikai katonai bázis, valamint két másik létesítmény vált célponttá Kuvaitban, ahol két kikötőben is kárt tettek a becsapódó drónok, rakéták. A Bahrein elleni csapásban megrongálódott egy amerikai Patriot légvédelmi rendszer és egy repülőgép hangár. Támadás ért egy szaúd-arábiai légi  támaszpontot is.

Jordániában is iráni rakéta csapódott be; állítólag csak kisebb anyagi kárt okozott.

SZÓLTAK A SZIRÉNÁK

Izraelben is megszólaltak a légiveszélyt jelző szirénák. A védelem állítólag lelőtte az érkező iráni rakéták mindegyikét.

Az Irán-barát dél-libanoni Hezbollah iszlamista terror- és politikai szervezet egyik rakétáját azonban nem sikerült megsemmisíteni. Az eszköz az észak-izraeli Naharijában csapódott be és megölt egy civilt, több mint tízet megsebesített.

Hírek szerint Izraelben eddig több mint 5700 polgári személy szorult kórházi ellátásra a háborús cselekmények miatt és legalább 19 vesztette életét.

TEHERÁN TAGAD

Donald Trump amerikai elnök már többször hirdetett győzelmet az iráni haderő felett, ám egyelőre nem látszik a háború vége. A fegyveres konfliktus befejezéséről állítólag már folynak a (közvetett) tárgyalások az Egyesült Államok és Irán képviselői között. Trump többször dicsekedett már ezzel is az utóbbi napokban.

Legutóbb elmondta: az egyeztetések Iránnal „nagyon jól” haladnak. Ám Teherán tagadja, hogy tárgyalnának.

KÖNYÖRÖGNIÜK KELLENE

A siker és az alku reményében az amerikai elnök hétfőn öt nappal elhalasztotta a múlt hétvégén (március 21-én 48 órás határidőre) kilátásba helyezett átfogó és megsemmisítő bombázásokat az iráni erőművek és energetikai létesítmények ellen. A légicsapásokat arra az esetre ígérte, ha Teherán nem oldja fel a nemzetközi tengeri áruszállítás, elsősorban a kőolaj és a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportja szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros blokádját, amelyet a háború miatt rendelt el.

Trump csütörtökön ismét módosította a határidőt. A jól haladó kétoldalú tárgyalásokra és arra hivatkozva hosszabbított, hogy ezzel az iráni kormány kérését teljesíti. A Fox News hírtévének elmondta: Irán eredetileg arra kérte, hogy ezúttal hét napra függessze fel az amerikai csapásokat, de ő inkább a tíz nap mellett döntött, és az új végső időpont így április 6-a lett. Előzőleg arra figyelmeztetett, hogy az iráni tárgyalóknak „komolyan kellene venniük a dolgot”, és könyörögniük kellene egy megállapodásért.

MÁSKÉNT TUDJÁK

Ám a két ország között közvetítő diplomaták tagadták, hogy Teherán kérte volna Trumptól az iráni energiatermelő létesítmények ellen tervezett megsemmisítő csapások tíznapos elhalasztását – írja a Wall Street Journal lap. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter pedig arról tájékoztatta António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy Teherán jogosult megakadályozni az „ellenség és szövetségesei” (kereskedelmi) hajóinak áthaladását a Hormuzi-szoroson.

ÜZENETEKET TOVÁBBÍT

Iráni tisztségviselők nyilvánosan egyszer sem ismerték el, hogy bármilyen megbeszélést folytatnának az Egyesült Államokkal. Annyit azonban elárultak, hogy Washingtontól – közvetítőkön keresztül – írott üzenetet kaptak a háború befejezésének feltételeiről. (A dokumentum állítólag 15 pontból áll, amire Irán ötpontos ellenjavaslattal reagált.) Aragcsi közölte, hogy a közvetítők közötti üzenetváltás nem minősül tárgyalásnak. Szerinte Teherán nem is szándékozik egyezkedni Washingtonnal, ehelyett „folytatja az ellenállást”. Pakisztán külügyminisztere, Ishaq Dar is azt nyilatkozta, hogy üzeneteket közvetít a harcoló felek között, Törökország és Egyiptom segítségével.

BEFEJEZNÉK ÉS ÚJRANYITNÁK

A német diplomácia vezetője szerint hamarosan közvetlen tárgyalásokra is sor kerülhet Washington és Teherán között. A helyszín Pakisztán lesz – közölte Johann Wadephul.

Az EU külügyi főképviselője és a világ legfejlettebb iparú országait tömörítő G7-csoport (az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország) külügyminiszterei pénteken a Párizshoz közeli Vaux-de-Cernay-ban találkoztak. Elsősorban a Hormuzi-szoros újranyitásáról, Irán atom- és ballisztikusrakéta-programjának leállításáról, valamint az ukrajnai háború befejezésének lehetőségéről egyeztettek. A többség egyetértett abban, hogy az USA-nak és Izraelnek mielőbb be kell fejeznie az Irán elleni hadműveleteiket, amelyeknek immár globális gazdasági következményei vannak.

FELELŐSNEK TŰNIK

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) pénteken rendkívüli ülést tartott az iráni civil infrastruktúrát ért amerikai–izraeli támadások miatt. Kiemelt témaként szerepelt a napirenden a minábi lányiskolát ért február 28-i légicsapás, amelyben 175 (más forrásokban 172) személy, főként 7 és 12 év közötti diák, vesztette életét, 95 megsebesült. A BT-ülésre azután került sor, hogy megjelent egy előzetes amerikai nyomozati jelentés, amely megállapítja: az Egyesült Államok „valószínűleg felelős” a támadásért, amelyet azért hajtott végre, mert a Forradalmi Gárda iráni elithaderő támaszpontjaként azonosította az iskolaépületet. Az iráni külügyminiszter szándékosnak nevezte a „barbár támadást”.

MEGBÜNTETNÉ ŐKET

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa vitát rendezett az amerikai jelentésről. Egyik felszólalóként Farida Shaheed, a világszervezet oktatási jogokért felelős jelentéstevője sürgette az elkövetők felelősségre vonását. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Irán mindegyik tartományában csapások értek polgári épületeket.