Kedden a kormány.hu oldalon nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy azon dossziéját, amely az Igazságügyi Minisztériumban található – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón, amelyen közölte, hogy augusztus végéig lezárhatják a tárgyalásokat a Magyarországnak járó európai uniós források ügyében, és arról is beszélt, hogy a pénzügyminiszter vizsgálja Balásy Gyula államnak tett felajánlását.
Magyar Péter a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épületében tartott, közel három órás sajtótájékoztatón közölte: a kormány megvizsgálta az elhíresült bicskei kegyelmi ügy azon dossziéját, amely az Igazságügyi Minisztériumban volt. Ezt a dossziét a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett kedden nyilvánosságra fogják hozni a kormany.hu/igazságtétel oldalon, várhatóan a délelőtti órákban.
Elmondta: a dossziéból kiderül, hogy az akkori igazságügyi miniszter (Varga Judit, Magyar Péter volt felesége) több mint 40 kegyelmi kérvényt terjesztett fel az államfőnek, ebből háromban javasolta a tárca a kegyelem megadását, de nemlegesen terjesztette fel a Sándor-palotába K. Endre kegyelmi kérvényét, és végül még nem ismert okokból és indokok alapján ezt az akkori köztársasági elnök, Novák Katalin „változtatta meg", és így küldte vissza az Igazságügyi Minisztériumnak.
Felhívta a figyelmet arra: ez egy ritka dolog, legutoljára 1998-ban történt ilyen „az elhíresült Kunos-ügyben", ahol az igazságügyi miniszter nemleges felterjesztését az akkori köztársasági elnök, Göncz Árpád megváltoztatta és úgy küldte vissza az Igazságügyi Minisztériumba. Hozzátette: ezt akkor nem jegyezte ellen Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter.
Rámutatott: a bicskei ügyben azonban az Igazságügyi Minisztériumon végigment „minden szinten" a köztársasági elnök megváltoztatott leirata, és azt a teljes minisztériumi struktúra jóváhagyta, beleértve Répássy Róbert államtitkárt is.
Közölte azt is: nyilvánosságra hozzák magát a kegyelmi kérvényt is, amiből ki fog derülni, melyik ügyvéd készítette és jegyezte ellen a dokumentumot. Emellett – folytatta – vizsgálják, hogy a dossziéból nyilvánosságra lehet-e hozni azokat a környezettanulmányokat, amelyekben különböző volt munkáltatók nyilatkoztak az elítélt viselkedéséről. Ezeket Magyar Péter „egészen gyomorforgatónak" nevezte – mondván – „csak babérkoszorút nem adtak ennek a bűnözőnek", akiről mindenhol azt mondták, hogy tökéletes munkát végzett, és abszolút egyetértenek a kegyelem megadásával.
A miniszterelnök arra szólította fel Sulyok Tamás államfőt, hogy kedden, a munkaidő végéig „tegye a puzzle másik részét is hozzá a dologhoz", és hozza nyilvánosságra a Sándor-palotában fellelhető, ennél teljesebb dossziét, amelyből valószínűleg kiderül, hogy milyen indokok alapján adott az Igazságügyi Minisztérium nemleges felterjesztése ellenére teljesen szokatlan módon kegyelmet az akkori köztársasági elnök.
Jogos elvárása minden magyar embernek, legfőképpen az áldozatoknak, hogy így sok év után végre tisztán lássunk abban, hogy milyen indokok alapján, „kinek a felkérésére vagy unszolására vagy fenyegetésére" változtatta meg ennek a kérelemnek az elbírálását az akkori köztársasági elnök – hangsúlyozta.
A miniszterelnök jelezte azt is: ha Sulyok Tamás nem hozza nyilvánosságra a dossziét, akkor jogosan várják el az emberek, hogy ezt indokolja meg, és haladéktalanul adja be a lemondását. Megjegyezte: ezt egyébként is elvárják tőle május 31-ig.
A kormányfőt arról kérdezték, van-e a birtokában olyan információ, ami a volt miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak az érintettségére utal a kegyelmi ügyben. Azt felelte: teljesen mindegy, hogy neki milyen információ van a birtokában, „hiszen ezek, ha van is ilyen, akkor is a városi legenda kategóriába tartoznak, még a NER-en belül".
Közölte: a Tisza Párt frakciója kezdeményezni fogja, hogy állítsanak fel egy parlamenti vizsgálóbizottságot, ahol az erre vonatkozó szabályok módosításával kötelezővé teszik a részvételt. Azt a javasolta: ha valaki nem jelenik meg, akkor először kapjon egy jelentős bírságot, „amit még Hatvanpusztán is megéreznek az emberek", és ha ezután se jelenik meg, akkor pedig a rendőrség vezesse elő. Kötelező lesz a részvétel, és kötelező lesz az ott feltett kérdésekre a választ megadni – szögezte le.
Magyar Péter azt várja, hogy miután feláll ez a vizsgálóbizottság, az érintettek, köztük akár a volt köztársasági elnök is válaszolni fog, mert nem fogadják el tőle azt a választ, „bárkinek a nyomására is adja ezt már visszatérően, hogy ő hozta a döntést és ezért őrá tartozik".
A Tisza Párt úgy módosítja a kegyelmi döntésekre vonatkozó jogszabályt, hogy ha a köztársasági elnök megadja a kegyelmet, az igazságügyi miniszter pedig ellenjegyezi azt, akkor a döntést és annak indokolását nyilvánosságra kell hozni – jelentette be.
Magyar Pétert kérdésre válaszolva arról is beszélt: a dossziéban nem szerepel arra vonatkozó információ, hogy Varga Judit akkori igazságügyi miniszter miért ellenjegyezte Novák Katalin döntését. Hangsúlyozta, hogy akkor Varga Judittal már nem éltek együtt, ezért nincsen pontos információja, de az jutott el hozzá, hogy a 40 ügyet tartalmazó dosszié „végigment osztályvezetőn, főosztályvezetőn, helyettes államtitkáron és úgy került a miniszteri kabinetbe". Azonban abban sehol „egyetlen egy szóval nem szerepelt" – Magyar Péter elmondása szerint legalábbis ő nem látta –, hogy megváltoztatta a felterjesztést a köztársasági elnök. Hozzátette: azt gondolja, hogy ez egy figyelmetlenség lehetett, de erre az érintett tud válaszolni.
A miniszterek naponta sok dossziét aláírnak és ilyenkor a kabinet feladata tájékoztatni a tárcavezetőt, hogy fontos, megváltoztatott döntést ír alá. Hangsúlyozta, Varga Judit vállalta a felelősséget döntéséért.
Megfeszített munkával, augusztus végéig minden kérdést le lehet zárni a Magyarországnak járó európai uniós források ügyében - jelentette be a miniszterelnök.
Magyar Péter az ügyet kiemelt prioritásnak nevezve jelezte: a hétvégén levelet váltott az ügyben az Európai Bizottság elnökével, és ezekben a percekben kezdődik a tárgyalás a kormány tagjai és az EB péntekig Budapesten tartózkodó vezetői között.
Hangsúlyozta: egyetértettek Ursula von der Leyennel, a bizottság elnökével abban, hogy "ezeknek a pénzeknek a helye itt van, Magyarországon, a magyar embereknél, a magyar egészségügyi rendszerben, a magyar oktatási rendszerben, infrastruktúrában".
Magyar Péter jelezte: mindkét fél mindent elkövet, hogy a jövő héten Brüsszelben alá tudják írni a politikai megállapodást, amely lehetővé teszi a nyitott kérdések lezárását. Az uniós pénzek hazahozatalához szükséges lépésekre kitérve rámutatott arra, hogy nemcsak jogszabályokat kell módosítani, intézményeket is át kell alakítani.
Kérdésre válaszolva hangsúlyozta azt is: a kormány azokat a projekteket részesíti előnyben, amelyek "valóban hasznosak a magyar társadalom és a magyar vállalatok számára". Megjegyezte, vannak olyan igényei az Európai Bizottságnak, amiket nem fognak teljesíteni, ezek között szerepelnek olyan elvárások, amelyek egymásnak ellentmondanak.
A migrációs mechanizmusból kimaradás miatt kiszabott uniós bírság kapcsán megemlítette: ennek kapcsán felmerül a büntetőjogi felelősség. Megemlítette: vannak olyan tagországok, amelyeknek nem kell büntetést fizetniük, de nem is érkeznek területükre migránsok.
Itt majd’ egymilliárd euró elment, óriási pénzeket bukott az ország ezzel - jelentette ki.
Emlékeztetett arra, hogy védelmi kiadásokra 16 milliárd euró, akkori árfolyamon 6400 milliárd forint uniós hitelt tervezett felvenni az Orbán-kormány, azzal a céllal, hogy „haveri cégeket kitömjenek".
Jelezte azt is, hogy a kormány át fogja tekinteni, az uniós hitellel kapcsolatos magyar vállalásokból mi az, ami most szükséges, mi az, amit hitelből kell teljesíteni és mi az, ami nem szükséges, emlékeztetve például a 4iG-vel a kormányváltás előtt aláírt, 1300 milliárd forintos kötelezettségvállalásra.
Hangsúlyozta: ha stabilizálni fogják az államháztartás helyzetét, annak messzeható következményei lesznek, a piaci kamatok csökkenése miatt még az sem biztos, hogy szükség lesz az uniós hitelre.
Kérdezték arról, hogy a SAFE-hitelkeret tartalma, szakmai programja változhat-e a felülvizsgálat során és ez befolyásolja-e az idei lehívás összegét. A kérdező megjegyezte, tudomása szerint a 16 milliárd euróból az Államadósság Kezelő Központ kétmilliárd eurót tervezett be finanszírozási összegként az idei évben.
Magyar Péter hangsúlyozta, nem zárná ki, hogy lesz a tervezett beruházások közt olyan, amire ténylegesen szükség van, és le is tudják hívni. A cél továbbra is az, hogy Magyarország annyit használjon fel ebből a pénzből, amennyi szükséges, csak „nem beleöntjük az oligarcháknak az ölébe, hanem valódi beruházásokra fogjuk fordítani" – fogalmazott, hozzátéve, azt nem tudja és nem is akarja kijelenteni, hogy ez változtatja-e az ÁKK terveit.
Magyar Péter beszélt arról is: a kormányülés előtt telefonon beszélt António Costával, az Európai Tanács elnökével, akit tájékoztatott arról, hogy a magyar kormány megkezdte az egyeztetést ukrán partnerével a kárpátaljai magyar kisebbség „kulturális, oktatási és nyelvhasználati jogainak visszaszerzése érdekében".
Nem kérünk többet, csak, ami minden kisebbségnek jár Európában - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, „óriási eredmény lenne, hogyha 10-11 év után a magyar kisebbség végre visszakaphatná alapvető emberi jogai gyakorlásának lehetőségét".
Kérdésre válaszolva bejelentette azt is: a kormány Kármán András pénzügyminisztert kérte meg, hogy tekintse át azokat a dokumentumokat, amelyekben Balásy Gyula médiavállalkozó lemond valamennyi rendezvényszervező és kommunikációs médiacégében birtokolt tulajdonrészéről és azokat felajánlja az államnak. Elmondta azt is, a vállalkozó cégei ellen az áfafizetési kötelezettség elmulasztása miatt indult végrehajtás.
Jelezte: a kabinet nem szeretne tárgyalni a vállalkozóval, azt kérik Balásy Gyulától, küldje el a teljes dokumentációt a kormánynak, hogy az megvizsgálja, valóban több tízmilliárd forint van ezekben a cégekben és nem csak az utolsó pillanatokban Rogán Antalék által adott megbízások. Az ördög a részletekben rejlik, főleg, ha a NER-ről van szó – fogalmazott.
„Ha az illető maffiózó valóban a szívén viseli a volt munkavállalói sorsát", akkor haladéktalanul juttassa el az iratokat a Pénzügyminisztériumnak – közölte, jelezve, a József Nádor tér a cím, a tárca ugyanis visszaköltözik korábbi székházába, amelyet el akartak kótyavetyélni „Balásy Gyula kitartói, haverjai".
A kormányfő azt mondta, megvizsgálják, milyen folyamatban lévő vállalásai vannak a cégeknek, mekkora százaléka kötődik a minisztériumokhoz, miket tud más cégcsoport átvenni, mit engednek meg a túlzottan központosított közbeszerzési szabályok, és ezután fognak dönteni.
Magyar Péter beszámolt arról is, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtási eljárást indított a médiavállalkozó cégei ellen, mert azok határidőig nem tettek eleget áfafizetési kötelezettségének.
