Azok után, hogy a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) ügynökei szombaton Minneapolisban több lövéssel megölték Alex Pretti 37 éves helyi lakost, a Minnesota állambeli városban zajló történések és azok politikai hullámverései nagy médiafigyelmet kaptak. Az eset után Donald Trump amerikai elnök és adminisztrációjának több tagja is kijelentette, hogy az ICE-ügynökök önvédelemből használták a fegyverüket. J. D. Vance alelnök azt is mondta, hogy szélsőbaloldali agitátorok felelősek a helyzet eldurvulásáért Minneapolisban.
Tim Walz, Minnesota állam demokrata párti kormányzója és Alex Pretti szülei szerint viszont a hatóságok nem mondanak igazat, amikor azt állítják, hogy a bevándorlási ügynökök önvédelemből nyitottak tüzet. Gavin Newsom kaliforniai kormányzó egyenesen Kristi Noem belbiztonsági miniszter távozását követeli Alex Pretti lelövése miatt. Az ügy már az elnök pártjában is megütközést keltett. Bill Cassidy republikánus szenátor hihetetlenül felkavarónak nevezte a történteket, és teljes körű nyomozást követel a körülmények kivizsgálására. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy Alex Pretti nem az ICE-ügynökök első áldozata Minneapolisban. Január 7-én a 37 éves Renee Good vesztette életét a bevándorlási ügynökök intézkedése közben.
A Minneapolisban történek miatt érdemes megvizsgálni azt, hogy mi is az ICE pontosan. A hárombetűs rövidítés a Bevándorlási és Vámügyi Hivatalt (angolul: Immigration and Customs Enforcement) takarja, amely még 2002-ben George W. Bush elnöksége idején jött létre a Belbiztonsági Minisztérium irányítása alatt. A hivatalt a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás hívta életre. Alapítása a Bush-kormány terrorizmusra adott válaszlépéseinek sorába illeszkedett. Legfőbb célja a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc volt.
Hatáskörébe elsősorban a vámjogszabályok megsértésére, a bevándorlási ügyek intézésére, a terrorizmus megelőzésére és az emberkereskedelemre vonatkozó ügyek tartoztak. Ügynökei főleg célzott rajtaütéseket hajtottak végre; ha valakiről egy nyomozás során kiderült, hogy illegálisan tartózkodik az országban, ők tartóztatták le az illetőt. A szúrópróbaszerű ellenőrzések, vagy egész lakónegyedeket és városokat érintő átfogó akciók nem jellemezték a hivatal munkáját. A szervezet tevékenysége akkoriban nem is vonta magára a közvélemény figyelmét.
Második elnöki ciklusának kezdetén, 2025 januárjában Trump lényegesen átalakította az ICE-t. E hivatalt tette meg egyik legfőbb kampányígérete, az illegális bevándorlás elleni harc letéteményesévé. Az ICE feladata immár az, hogy felkutasson mindenkit, akit azzal gyanúsítanak, hogy nem rendelkezik érvényes amerikai okmányokkal. Ehhez az elnök elképesztő anyagi és emberi erőforrást biztosított a hivatal számára. A tavaly nyáron elfogadott „nagy és gyönyörű” törvény négy év alatt 75 milliárd dollárt juttat az ICE működésére, ezzel a legnagyobb költségvetéssel rendelkező szövetségi rendfenntartó erővé vált a hivatal. Létszámát közben 10 ezerről 22 ezerre növelték.
Az ICE legfőbb bírálói éppen e nagy és gyors létszámbővítést hozzák fel érvként, hangoztatva, hogy a hatóságok nem fordítottak kellő figyelmet a jelentkezők átvilágítására és kiképzésére. Ily módon előfordulhatott az is, hogy alkalmatlan emberek is kaptak engedélyt a fegyveres razziákban való részvételre. Hivatalos adatok szerint egyébként 2025 januárja és decembere között az ICE emberei 605 ezer kitoloncolást hajtottak végre szerte az Egyesült Államokban, 65 ezer bevándorlót pedig továbbra is fogva tartanak. Emellett 1,9 millió ember menekült el az országból, amióta az ICE razziái tartanak.
Minneapolisban és ikervárosában, Saint Paulban az év elején indult a bevándorlási hatóság átfogó intézkedése több ezer szövetségi ügynökkel, azt követően, hogy Minnesota államban szövetségi pénzeket is érintő több milliárd dolláros csalássorozatra derült fény, amely ott élő szomáliaiak közösségi szervezeteit érinti.
A városban közben rendszeressé váltak a tömeges ICE-ellenes tüntetések. Trump engedve a nyomásnak, leváltotta az amerikai határőrség vezetőjét, Gregory „Greg” Bovinót. Emellett az ICE több ügynökét is kivonja a városból. A Minneapolisban történtek nem mellesleg a republikánus törzsszavazóknál is nagy vihart kavartak. Az amerikai elnök ugyanis folyamatosan Alex Pretti felelősségét hangoztatja, mivel az áldozat fegyvert viselt az utcán. A republikánus szavazók többsége számára viszont a fegyvertartás az amerikaiak egyik legszentebb alkotmányos alapjoga, aminek bírálata éles ellenállást vált ki köreikben. Idén novemberben pedig félidős választásokat tartanak az országban.
Nyitókép: Minneapolisban rendszeresek az ICE-ellenes tüntetések (Fotó: Beta/AP)
