Az elmúlt napokban többen elítélték Izrael újabb gázai hadműveleteit és viszonyulását az övezetben élő lakossághoz. Hétfőn ugyan megérkezett a Gázai övezetbe az izraeli kormány által újonnan engedélyezett „minimális mennyiségű élelmiszer- és gyógyszersegély” első szállítmánya, az ENSZ szerint azonban a három hónap óta tartó blokád tükrében ez csak csepp a tengerben.
Az ENSZ azt az ígéretet kapta tegnap Izraeltől, hogy további száz, segélyekkel megrakott teherautót beengednek a Gázai övezetbe. Jens Lærke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) szóvivője közölte: a világszervezet – amellett, hogy ezt a mennyiséget nagyon kevésnek tartja – azt reméli, hogy a szállítmányok legkésőbb ma megérkezhetnek.
Az év elején megkötött tűzszünet idején naponta mintegy 600 teherautó lépte át segélyekkel a Gázai övezet határát. Március eleje óta azonban az izraeli hatóságok egyáltalán nem engedtek be szállítmányokat a térségbe, hogy így gyakoroljanak nyomást a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezetre. Segélyszervezetek szerint éhínség veszélye fenyeget a Gázai övezetben.
A terület 2,3 milliós lakosságának túlélése csaknem teljes egészében a külső segélyezéstől függ. Izrael azzal vádolja az övezetet uraló Hamászt, hogy a segélyeket pénzért árusítja a civileknek azért, hogy az így befolyó összegekből harcosait és fegyverbeszerzéseit tudja finanszírozni, ezért alternatív segélyosztási mechanizmus bevezetését javasolta, hogy a Hamász ne férhessen hozzá a segélyekhez.
ELLEHETETLENÍTI A BÉKÉT
Az Izrael és a Hamász között közvetítő katari miniszterelnök tegnap kijelentette, hogy Izrael újabb Gázai övezeti hadjárata teljesen ellehetetleníti a remélt békemegállapodást. „Ez az agresszív és felelőtlen magatartás aláássa a béke minden esélyét” – szögezte le Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni.
Izrael újabb hadjárata keretében szombaton átfogó támadást indított azzal a céllal, hogy felszámolja a Hamászt és kiszabadítsa az összes maradék túszt, akit a szervezet 2023. október 7-ei terrortámadása során elhurcolt a Gázai övezetbe.
Hétfőn 22 ország, köztük Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Kanada, Japán és Ausztrália külügyminiszterei követelték Izraeltől „a gázai segélyszállítmányok haladéktalan és teljes újraindítását”, valamint azt, hogy ezeket az ENSZ-en és civil szervezeteken keresztül valósítsák meg.
HUMANITÁRIUS BLOKÁD
Hétfőn este közös közleményben ítélte el a brit, a francia és a kanadai kormány Izrael újabb gázai hadműveleteit, és nyíltan szankciókkal fenyegette meg Izraelt a katonai akció folytatása, a Gázának szánt humanitárius segélyek bejuttatásának további akadályozása, illetve a ciszjordániai telepek bővítése esetére.
Tarthatatlannak nevezte a Gázai övezetben uralkodó helyzetet tegnap a francia külügyminiszter. Jean-Noël Barrot a France Inter közszolgálati rádiónak adott interjújában elítélte az izraeli kormányt a „válogatás nélküli erőszak és a térség humanitárius blokádja” miatt.
„Ennek véget kell vetni, mert mindenki látja, hogy itt nagyon súlyosan megsértik az emberi méltóságot, a nemzetközi jog szabályait, és ez a helyzet nem szolgálja Izrael biztonságát sem, amelynek garantálásában Franciaország is érdekelt” – szögezte le Barrot, megjegyezve, hogy „az erőszak csak további erőszakot szül”.
