2024. november 5., kedd

Izrael folytatja „igazságos háborúját”

Az Egyesült Államok megvétózta a tűzszünetet

Több mint kétszázötven terrorista célpontot lőtt a Gázai övezetben az izraeli hadsereg az utóbbi 24 órában – jelentették az izraeli katonai szóvivők vasárnap. Az övezet északi részén, a Gáza várostól nyugatra fekvő Sedzsaia negyedben rajtaütöttek a Hamász egy katonai bázisán, ahol Kalasnyikov gépkarabélyokat, gránátokat, páncéltörő rakétákat, lőszert és egyéb katonai felszereléseket találtak.

Az övezet déli részén, Hán-Juniszban alagutak lejáratait és más katonai infrastruktúrát semmisítettek meg a levegőből precíziós lövedékekkel, és szintén sok fegyvert találtak egy mecset közelében.

Palesztin jelentések szerint vasárnap reggel tízen meghaltak és több tízen megsebesültek Hán-Juniszban egy ház ellen elkövetett robbantásban, a halottak többsége gyerek. Azt is közölték, hogy tüzérségi lövedékek csapódtak be az Európai Kórház közelében, és több, az övezet középső részén fekvő menekülttábornál, valamint Gáza város keleti részén.

A harcokban jelentősen megrongálódott a Gázai övezet legrégebbi és legnagyobb mecsetje, a Nagy Al-Omari Mecset, a térség  egyik legjelentősebb történelmi épülete Gáza városban. Az izraeli hadsereg közlése szerint a Hamász terrorista tevékenységre használta a mecsetet, terroristákat és egy alagút lejáratát találták meg benne.

VÉTÓZOTT AZ USA

Pénteken az Egyesült Államok vétót emelt, és ezzel megbukott az Izrael és a Hamász gázai övezeti háborújában humanitárius tűzszünetet szorgalmazó újabb határozattervezet az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.

A világszervezet vezető testületének 13 tagja támogatta az Egyesült Arab Emírségek által beterjesztett kezdeményezést. Az állandó tag Nagy-Britannia tartózkodott a szavazáson.

Az ENSZ BT ülését António Guterres felhívására hívták össze, a ritkának számító sürgősségi beadványban a világszervezet főtitkára azt kérte a testülettől, hogy segítsen elhárítani a Gázai övezetben fenyegető humanitárius katasztrófát. A kezdeményezésnél a világszervezet alapokmányának 99. cikkelyére hivatkozott, amely lehetővé teszi az ENSZ főtitkárának, hogy a BT figyelmét felhívja minden olyan ügyre, amely megítélése szerint veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot. Az ENSZ szerint a vonatkozó cikkelyt évtizedek óta nem alkalmazták.

A kérdés arról szól, hogy mit tartunk a legmegfelelőbbnek, hogy a lehető leghamarabb véget lehessen vetni a konfliktusnak és elősegíteni több humanitárius segítség áramlását a Gázai övezetbe – jelentette ki Robert Wood, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének helyettese a voksolás előtt újságíróknak nyilatkozva. – Egy tűzszünet a következő háború magvait vetné el, mert a Hamász nem kíván tartós békét.

IZRAEL KITART 

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy Izrael folytatja a Hamász megsemmisítése érdekében indított igazságos háborúját a Gázai övezetben, üdvözölve egyúttal az Egyesült Államoknak az ENSZ Biztonsági Tanácsában képviselt előző napi „megfelelő állásfoglalását”.

A többi országnak is meg kell értenie, hogy nem lehet egyszerre támogatni a Hamász felszámolását, valamint ezzel egyidejűleg a háború végét is követelni, ami viszont lehetetlenné tenné az iszlamista szervezet megsemmisítését – fogalmazott Netanjahu.

Herci Halevi, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke egy szombati rendezvényen arról beszélt a jeruzsálemi Siratófalnál, hogy a Hamász terroristáinak hálózata éppen most omlik össze, és ezért a hadseregnek fokozni kell a katonai nyomást a palesztin területre.

– Az izraeli katonák minden egyes nap egyre több terroristát tudnak megölni vagy megsebesíteni, és az utóbbi napokban már azt tapasztalták, hogy a terroristák kezdenek visszavonulni – mondta el a vezérkari főnök.

Cahi Hanegbi, az izraeli nemzetbiztonsági tanács elnöke egy tévéinterjúban azt mondta, a Gázai övezetben a háború október eleji kezdete óta több mint 7 ezer palesztin harcossal végzett az izraeli hadsereg. Hanegbi hangsúlyozta, hogy ez óvatos becslés, a valós szám ennél magasabb is lehet, mert azt nem tudják, hányan halhattak meg összeomlott épületekben vagy alagutakban.

A gázai egészségügyi minisztérium szombati közlése szerint az izraeli hadműveletek következtében eddig legalább 17.700 palesztin vesztette életét a Gázai övezetben.

NEMZETKÖZI KONFERENCIA A MEGOLDÁS?

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke a Reuters hírügynökségnek adott interjújában azt hangoztatta, hogy a fegyveres konfliktus leállítása érdekében mielőbb nemzetközi békekonferenciát kellene összehívni, ahol tartós politikai megoldást lehetne kidolgozni. Úgy fogalmazott: az Izrael és a palesztinok közötti konfliktus olyan aggasztó szintet ért el, amely már megköveteli azt, hogy nemzetközi konferenciát rendezzenek az ügyben, és a világhatalmak garanciákat adjanak egy olyan megoldás érdekében, amely elvezetne egy független palesztin állam megalapításáig a Gázai övezet, Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem területén.

A palesztin elnök kifejtette: – Az Egyesült Államok biztosít minket afelől, hogy támogatja a kétállami megoldást, és arról is, hogy Izraelnek nem szabad megszállnia a Gázai övezetet, ott biztonsági ellenőrzést fenntartani vagy területet sajátítani ki belőle. Viszont Amerika nem kényszeríti ki Izraeltől mindazt, amiről beszél.

Tűzszünetért szállt síkra Vlagyimir Putyin orosz és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök is szombaton folytatott telefonbeszélgetésében hivatalaik közlése szerint. A kairói elnöki hivatal szóvivője hozzátette, hogy a két államfő megítélése szerint a fegyvernyugvás eléréséért a teljes nemzetközi közösség felelősséget visel.

A közel-keleti humanitárius helyzet romlása miatt az Európai Bizottság még ez évben 125 millió eurós segélyt bocsát a palesztin nép rendelkezésére, amely a Gázai övezetben és Ciszjordániában működő humanitárius szervezetek munkáját fogja segíteni – jelentette be a brüsszeli testület. 

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Izraeli katonák járőröznek a Gázai övezetben a szombati izraeli csapások után (Fotó: Beta/AP)